Ugrás a tartalomhoz

Szabó Tamás (fényképész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabó Tamás
Született1933. február 18. (91 éves)[1]
Arad
Állampolgárságaromán
Foglalkozásafotográfus
SablonWikidataSegítség

Szabó Tamás (Arad, 1933. február 18. –) erdélyi magyar fényképész.

Életútja

[szerkesztés]

Szüleit 1941-ben az Antonescu-rendszer kiutasította Dél-Erdélyből, így költöztek Kolozsvárra, ahol ő a Gép- és Villamosipari Iskolában érettségizett (1952). 1952–55 között a Tehnoin Vállalat kirendeltségénél elektroakusztikus, majd 1962-ig a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem, majd a BBTE filmlaboratóriumának, 1962-től majdnem harminc éven át az Erdélyi Néprajzi Múzeum (Kolozsvár) a fényképésze volt, 1990-ben vonult nyugalomba.

Munkássága

[szerkesztés]

Folyóiratokban, évkönyvekben, napilapokban jelentek meg nagy számban fényképei, reprodukciói, műteremfelvételei. Tárgyfotókat készített néprajzi kiadványokhoz, köztük Kós Károly könyveihez, reprodukciókat a Kriterion Könyvkiadó képzőművészeti monográfia sorozatához, az Utunk és Korunk évkönyveihez, naptárakhoz.

1965-től a Román Fotóművész Szövetség, 1978-tól a Nemzetközi Fényképész Szövetség (AFIAP) tagja, számos hazai és külföldi fényképkiállítás résztvevője. Tagja volt a Kolozsvári Munkás Sport Club (KMSC) repülőmodellező körének, foglalkoztatta (a műfaj betiltásáig) a légi fényképezés. Szenvedélyes barlangászként is számos dokumentumértékű felvétele készült. A Erdélyi református egyházkerület által kiadott Építő Egyház (Kolozsvár, 2000) című kötethez is Szabó Tamás készített fényképfelvételeket

Első egyéni fényképtárlata 2002. március 20-án nyílt meg Székelyudvarhelyen.

Köszöntése

[szerkesztés]

Egy könyvbemutató kapcsán Kolozsváron 2001. április 10-én a Kriza János Néprajzi Társaságban „Pozsony Ferenc elnök köszöntötte Szabó Tamás fotóművészt, akinek sok évtizedes munkássága egy részét, 5000 néprajzi témájú felvételének fekete-fehér negatívját sikerült nemrég a társaságnak, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával, visszavásárolni.”[2]

Fényképalbumai

[szerkesztés]
  • A vas ízei (Bukarest, 1988)
  • Portrék műteremben (bevezette és szerkesztette Murádin Jenő, Kolozsvár, 2009)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  2. Udvardy Frigyes adatbankja nyomán

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]