Szabó Kálmán (tanító)
| Szabó Kálmán | |
| Született | 1853. október 2. Abara |
| Elhunyt | 1922 (68-69 évesen) |
| Foglalkozása | tanár |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szabó Kálmán (Abara, 1853. október 2.[1] – Budapest, Józsefváros, 1922. április 26.)[2] fővárosi tanító, Szabó Endre író, hírlapíró, műfordító testvére
Élete
[szerkesztés]Abarán született, ahol apja nemes Szabó András gazdatiszt volt, anyja Bajzat Zsuzsanna.[3] 1853. október 4-én keresztelték. Iskoláit, ezek között a képzőintézeti tanfolyamot is, Sárospatakon végezte, a tanképesítőt is ugyanott tette le. A képzőintézet elvégzése után úri családoknál nevelősködött, közben egy évig Egresen (Zemplén vármegye) is volt községi tanító. Nevelői évei között legkedvezőbbek voltak reá nézve a Deregnyőn töltött nevelői évek, ahol Lónyay Gábor igazgatójánál, Petrovics Eleknél nagy könyvtár állott rendelkezésére; itt általános és tanítói műveltségét nagyban gyarapította. 1883-ban fővárosi tanítónak választották meg. A Bezerédy utcai elemi iskola tanári karának 31 esztendőn át volt köztiszteletben állott tagja. Számos szakmunkája jelent meg és irodalmi működésével is magára vonta a figyelmet; egész életét az iskolának áldozta. Nyugdíjaztatása után sem volt kedvesebb időtöltése, mint ha belátogathatott a Bezerédy utcai iskolába, amelynek számára – bár az utolsó években valósággal a nyomorral küszködött – alapítványt hagyott. Kiváló tanító volt és az idők során egész tanítógárdát nevelt. A Rókus kórházban halt meg vesedaganat következtében. Agglegény volt és búcsúzó levelét is a Bezerédy utcai iskola tanítói karához intézte azzal az utolsó kéréssel, hogy bár a temetésére szükséges összeget megkoplalta, a tantestület tekintse a maga halottjának.
Nevelősködése alatt több cikke jelent meg a Zemplénben, ahova az 1890-es évek elejétől számos cikket írt aktuális tanügyi kérdésekről (1895. 329. sz. A német nyelv a főváros elemi iskoláiban); a Néptanítók Lapjában (1900. 12. sz. Nyelvtani botlások, 1906. 42. sz. Magyartalansági falitáblák);
Műve
[szerkesztés]- Cikkek a természettani földrajzból. Budapest, 1883.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Abarai ref. keresztelési anyakönyv, 22/1853. folyószám.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 1508/1922. folyószáma alatt.
- ↑ Halotti bejegyzésében tévesen Molnár Zsuzsanna.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Világ, 1922. április 28. / 96. szám.
További információk
[szerkesztés]- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
- Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely (Magyarország vármegyéi és városai, 1905) 299. old.