Szabó Gusztáv (gépészmérnök)

Szabó Gusztáv
Született	1879. február 5. Győr
Elhunyt	1963. július 4. (84 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	gépészmérnök politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)
Sírhelye	Farkasréti temető (1/4-1-1/2)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Gusztáv témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szabó Gusztáv (Győr, 1879. február 5. – Budapest, 1963. július 4.) magyar gépészmérnök, műegyetemi tanár, országgyűlési képviselő.

Élete

Római katolikus vallású családban született. A Királyi József Műegyetemen szerzett 1900-ban gépészmérnöki oklevelet, majd ugyanott 1908-ban megszerezte a műszaki doktorátust is. Tanulmányai lezárását követően államvasúti szolgálatba lépett – 1902-től 1910 ig a MÁV Igazgatóságán a szerkesztési osztály munkatársaként dolgozott –, de megőrizte kapcsolatait az egyetem tudományos köreivel is: 1900–1905 között tanársegéd, majd 1910-ig adjunktus, utána pedig meghívott előadó volt.

Átfogó kutatásokon nyugvó tudományos munkássága eredményeként neve szakmai téren széles körben ismertté vált, főleg a mezőgazdasági gépek szerkesztése terén. Épp ezért, amikor az egyetemen döntés született egy mezőgazdasági géptani tanszék megszervezéséről, annak élére őt hívták meg. Az 1922-1923 – 1924-1925. tanévekben a gépészmérnöki kar dékánja volt, majd később, az 1936-1937. tanévben pedig a Műegyetem rektori posztját töltötte be. Egészen 1951-ig volt a mezőgazdasági géptan rendes tanára és egyben a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vezetője; ugyanabban az évben részt vett még az újonnan létrehozott vasúti géptan tanszék megszervezésében is.

Szakmai munkássága főleg a mezőgazdaság műszaki fejlesztése terén volt eredményes munkát: nagy szerepe volt a mezőgazdasági gépbemutatók rendszerének kialakításában és azok elterjesztésében, megszervezésében, továbbá a traktorok szántóföldi vizsgálatának bevezetésében, amivel tudományos-kísérletes alapot biztosított a hazai traktorgyártás fejlesztéséhez. A hazai ipari szabványosítás egyik irányítója is volt. Műszaki alkotásai közül említésre méltóak a járművek rugózásának elmélete terén elért eredményei, valamint a Halász-Szabó-féle túlhevítő.

Igen kiterjedt pedagógiai és tudományos működést fejtett ki, számos ilyen civil szervezetben vállalt kisebb-nagyobb szerepeket. Tagja volt a Mezőgazdasági Kísérletügyi Tanácsnak, az Országos Felsőoktatási Tanácsnak, az Országos Természettudományi Tanácsnak, az Állandó Központi Talajjavító Bizottságnak, az Országos Közlekedésrendészeti Bizottságnak és az Országos Testnevelési Tanácsnak is.

A Kúria szabadalmi tanácsában ülnöki, a Magyar Kinotechnikai Társaságban és a Magyar Szabványügyi Egyesületben elnöki szerepet töltött be, de több más mérnöki szervezetben is vállalt vezető tisztségeket. A Magyar Mérnök és Építész Egylet, a Magyar Meteorológiai Társaság, a Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete és a Természettudományi Társulat választmányainak volt tagja, a Darányi Ignácz Agrár Tudományos Társaságban és az Energia Világkonferencia Nemzeti Bizottságában rendes tagságot viselt, a Széchenyi Tudományos Társaságnak szenátusi, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek (OMGE) elnöki tanácsi tagja volt, illetve utóbbi műszaki szakosztályát elnökként irányította. Fentieken túlmenően közel egy évtizeden át betöltötte a nagy múltú Műegyetemi Atlétikai Futball Club tanárelnöki tisztségét is, sőt anyagilag is támogatta a klubot és nagy része volt a műegyetemi sportélet fellendülésében.

Az 1939. évi általános választásokon az országos politikai életbe is bekapcsolódott: a tatatóvárosi választókerületben elindult országgyűlési képviselőjelöltként, a Magyar Élet Pártja színeiben, és el is nyerte a parlamenti mandátumot.

Fő művei

• A vasúti járművek mozgásának elemzése (Budapest, 1908);
• Mezőgazdasági géptan (egyetemi jegyzet, Budapest, 1924);
• Vasúti kocsik, lokomotívok, motorkocsik (egyetemi jegyzet, Budapest, 1935).

Elismerései

• Magyar Érdemrend középkeresztje

Források

• Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 27.
• Szabó Gusztáv oldala a Magyar Nemzeti Névtér adatbázisában; hozzáférés: 2023. december 11.
• Szabó Gusztáv oldala a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában; hozzáférés: 2023. december 11.
• Szabó Gusztáv szócikke a Magyar életrajzi lexikon online kiadásában; hozzáférés: 2023. december 11.