Fodor Lajos (kémikus)

	Fodor Lajos
Született	1930. március 21.; Szombathely
Elhunyt	1993. február 8. (62 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	kémikus
Tisztsége	egyetemi tanár; rektor (1987–1990);
Iskolái	Budapesti Műszaki Egyetem (–1953)
Kitüntetései	a Magyar Népköztársaság Állami Díja (1988)
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a kémikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Fodor Lajos (egyértelműsítő lap).

Fodor Lajos (Szombathely, 1930. március 21. – Budapest, 1993. február 8.) magyar vegyészmérnök, kémikus, egyetemi tanár. A kémiai tudományok kandidátusa (1963), a kémiai tudományok doktora (1982).

Életpályája

Szülei: Fodor Lajos (1888–1945) és Németh Rozália (1889–1977) voltak.^[2] 1945-ben édesapja elhunyt; félárván maradt. Népi kollégistaként Sopronban tanult. 1953-ban vegyészmérnöki diplomát szerzett a Vegyészmérnöki Karon. Ezután tanársegéd volt a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karának Mezőgazdasági Kémiai Technológiai Tanszékén. 1963–1968 között a Művelődési Minisztérium egyetemi főosztályának vezetőjeként a magyar felsőoktatás irányításában működött. 1968-tól ismét tanított az egyetemen, ahol 1975-től tanszékvezető, 1983-tól egyetemi tanár lett. 1981–1982 között a Vegyészmérnöki Kar dékánja volt. 1982-ben doktori címet szerzett. 1982–1987 között rektorhelyettes volt. 1987–1990 között az egyetem rektora volt.

Az irányító és nevelő-oktató munka mellett eredményes tudományos tevékenységet is folytatott. Legfontosabb szabadalma a szorbitkristályosítás, a karbamid-zsírsav, a karbamid-keményítő képzése és gyártása. Feltalálói tudományos munkásságát Állami-díjjal ismerték el.

Művei

Kísérletek porlasztó szárítóval (Budapest, 1958)
Katalizátorok a modern kémiában (Kolozsvár, 1976)
Biomérnöki műveletek és alapfolyamatok (Nagy Ilona Katalinnal, Budapest, 1981)

Díjai

Állami-díj (1988; megosztva)

Jegyzetek

↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 10.)
↑ Édesanyja gyászjelentése

Források

További információk

Fehér Tamás: Dr. Fodor Lajos emlékére. In: Új Kemenesalja. 1993. április
Díjasok és kitüntetettek adattára 1981-1990. Összeállította és szerkesztette: Csapó Tamásné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1994.
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. kötet A-H. Szerkesztette: Balogh Margit. Szekszárd, Babits, 1997. (A századvég magyarsága 4.)
Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
Magyar és nemzetközi ki kicsoda. Több mint 12 000 kortársunk életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Pásztor Antal, Szalay Katalin, Szarvas Krisztina. Budapest, Biográf, 1991.
Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.
Révai új lexikona VII. (Fej–Gak). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-927-241-8
Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8

[5746a3c4acb4bba9f2bda048c6bff0a2885690b6-1] PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 10.)

[2] Édesanyja gyászjelentése

[1]

[2]

Fodor Lajos
Született	1930. március 21. Szombathely
Elhunyt	1993. február 8. (62 évesen) Budapest^[1]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	kémikus
Tisztsége	egyetemi tanár rektor (1987–1990)
Iskolái	Budapesti Műszaki Egyetem (–1953)
Kitüntetései	a Magyar Népköztársaság Állami Díja (1988)
Sablon • Wikidata • Segítség

Sablon:Műegyetemi rektorok m v sz A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és elődintézményeinek rektorai
Királyi József Műegyetem	Stoczek József (1871–1872) Conlegner Károly (1872–1873) Nendtvich Károly (1873–1874) Vész János Ármin (1874–1875) Stoczek József (1875–1879) id. Szily Kálmán (1879–1884) Kriesch János (1884–1886) Lipthay Sándor (1886–1889) Klimm Mihály (1889–1891) Kőnig Gyula (1891–1894) id. Entz Géza (1894–1896) Wartha Vince (1896–1898) Lipthay Sándor (1898–1900) Ilosvay Lajos (1900–1903) Hauszmann Alajos (1903–1905) K. Jónás Ödön (1905–1907) Wartha Vince (1907–1910) K. Jónás Ödön (1910–1911) Rados Gusztáv (1911–1914) Kovács S. Aladár (1914–1916) Kürschák József (1916–1918) Czakó Adolf (1918–1920) Rejtő Sándor (1920–1921) Zelovich Kornél (1921–1923) Schimanek Emil (1923–1925) Szarvasy Imre (1925–1927) ifj. Szily Kálmán (1927–1930) Hültl Dezső (1930–1932) Söpkéz Sándor (1932–1933) Herrmann Miksa (1933–1934)
Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Rohringer Sándor (1934–1935) Czettler Jenő (1935–1936) Szabó Gusztáv (1936–1937) Teleki Pál (1937–1938) Wälder Gyula (1938–1939) Zimmermann Ágoston (1939–1940) Vendl Aladár (1940–1941) Imre Sándor (1941–1942) Mihailich Győző (1942–1943) Doby Géza (1943–1944) Misángyi Vilmos (1944–1945) Verebélÿ László (1945) Heller Farkas (1945–1946) Csűrös Zoltán (1946–1949)
Budapesti Műszaki Egyetem	Mihailich Győző (1949–1950) Vörös Imre (1950–1954) Gillemot László (1954–1957) Benedikt Ottó (1957–1958) Csűrös Zoltán (1958–1961) Gruber József (1961–1964) Csáki Frigyes (1964–1969) Perényi Imre (1969–1975) Meisel János (1975–1981) Polinszky Károly (1981–1987) Fodor Lajos (1987–1990) Michelberger Pál (1990–1994) Biró Péter (1994–1997) Detrekői Ákos (1997–2000)
Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (a műegyetem önállósodott építőmérnöki kara)	Kardos György (1952–1953) Rados Kornél (1953–1954) Cholnoky Tibor (1954–1957) Rados Kornél (1957–1960) Perényi Imre (1960–1964) Hazay István (1964–1967)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Detrekői Ákos (2000–2004) Molnár Károly (2004–2008) Péceli Gábor (2008–2015) Józsa János (2015–2021) Czigány Tibor (2021–)