Szüsz Hugó
| Szüsz Hugó | ||||||||||
| Személyes adatok | ||||||||||
| Teljes név | Szüsz Hugó | |||||||||
| Születési dátum | 1893. január 30. | |||||||||
| Születési hely | Lublin, Lengyelország | |||||||||
| Halálozási dátum | 1944. április 20. (51 évesen) | |||||||||
| Halálozási hely | Garany, Szlovákia | |||||||||
| Nemzeti játékvezetés | ||||||||||
| ||||||||||
| Nemzetközi játékvezetés | ||||||||||
| ||||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | ||||||||||
Szüsz Hugó (Lublin, 1893. január 30. – Garany, 1944. április 20.) magyar nemzetközi labdarúgó-játékvezető.
Pályafutása
[szerkesztés]Az MLSZ megalakulását követően a játékvezetés kérdéskörével az MLSZ tanácsa, majd Intézőbizottsága foglalkozott. Hivatalos mérkőzéseket csak az vezethet, aki az illetékes bírótestület előtt elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Játékvezetésből 1902-ben Budapesten az MLSZ Bíróvizsgáló Bizottság (BB) előtti elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Az MLSZ által üzemeltetett bajnokságokban tevékenykedett. AZ MLSZ BB javaslatára NB II-es, 1903-tól NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. 1904–1908 között a futballbíráskodás második generációjának legjobb játékvezetői között tartják nyilván. A nemzeti játékvezetéstől 1927-ben visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 74.
| Időpont | Helyszín | Mérkőzés típusa | Mérkőzés | Eredmény | Nézők száma |
|---|---|---|---|---|---|
| 1904. február 21. | Margitszigeti Sportpálya, Budapest | első NB I-es mérkőzése | Postás SE–33 FC | 1 – 0 | Zárt kapus |
| 1927. február 27. | Szombathely | utolsó NB I-es mérkőzése | Sabaria FC–Bástya FC | 4 – 0 | 4500 |
A Magyar Labdarúgó-szövetség BT terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1919-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. A nemzetközi játékvezetéstől 1927-ben a búcsúzott. Európában a legtöbb válogatott mérkőzést vezetők rangsorában többed magával, 2 (1919. április 6.– 1919. november 9.) találkozóval tartják nyilván.
Az MLSZ JB küldésére több magyar labdarúgó-válogatott mérkőzést irányított.
| Időpont | Helyszín | Mérkőzés típusa | Mérkőzés | Eredmény | Nézők száma |
|---|---|---|---|---|---|
| 1919. április 6. | Üllői úti Stadion, Budapest | 71. válogatott mérkőzés | Magyarország–Ausztria | 2 – 1 | 35 000 |
| 1919. november 9. | Hungária körúti Stadion, Budapest | 73. válogatott mérkőzés | Magyar labdarúgó-válogatott–Osztrák labdarúgó-válogatott | 3 – 2 | 27 000 |
| 1927. február 13. | Hungária körúti Stadion, Budapest | profi válogatott | Magyar labdarúgó-válogatott–Osztrák labdarúgó-válogatott | 1 – 1 | 18 000 |
1907–1911 között az MTK - vezetőedzőjeként tevékenykedett. 1911-ben a játékvezetői Bíróvizsgáló Bizottság (BB) elnöke. 1917. május 17-én az MLSZ egyik szerveként megalakult a Magyar Futballbírák Testülete (BT). A testület tisztikarába intézőbizottsági tagnak, később alelnöknek választották. A (BT 1922-től) Játékvezetői Testület (JT) csupa-szív sportembere, akiben az emberi erények nagymértékben összpontosultak, de nem volt a harc embere. Ebben a korban a játékvezetés bekebelezése ellen a harc volt a fő erény. Az MLSZ megbízásából több alkalommal (1910, 1911) volt a labdarúgó-válogató válogató bizottságának tagja
A JT 25 éves eredményes szakmai munkájának elismeréseként aranyjelvényt, valamint az arany oklevelet adományozott részére. 1932-ben a JT Fischer Mórt a FIFA volt alelnökét és Szüsz Hugót örökös tiszteletbeli tagnak választotta.
Statisztika
[szerkesztés]Nemzetközi válogatott mérkőzései
[szerkesztés]
| ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| # | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
| 1. | 1919. április 6. | Budapest, Üllői úti pálya | Magyarország 
|
2 – 1 |  Ausztria
|
barátságos | - | |
| 2. | 1919. november 9. | Budapest, Hungária körúti pálya | Magyarország
|
3 – 2 | Ausztria
|
barátságos | - | |
| Összesen | 2 | mérkőzés | ||||||
Források
[szerkesztés]- Gerhárd Lajos: A magyar sport pentheonja I-II. és III-IV. kötet - 1932. "A magyar sport pantheonja" Kiadóvállalat
- dr. Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve - 1958. Sport és Könyvkiadó Vállalat
- Dénes Tamás–Sándor Mihály–B. Bába Éva: A magyar labdarúgás története I. Amatőrök és álamatőrök (1897–1926)
- dr. Ábrai Zsigmond: Magyar futballbírák könyve - 1935. A Magyar Futballbírák Testülete tulajdona
- (1965) „újságcikk”. Játékvezető 1965. VI. évfolyam 9. szám.
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Szüsz Hugó. footballzz.com. (Hozzáférés: 2012. április 29.)
- Szüsz Hugó. eu-football.info. (Hozzáférés: 2012. április 29.)
- Szüsz Hugó. wordpress.com. [2013. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 29.)
- Szüsz Hugó. yadvashem.org. (Hozzáférés: 2014. május 5.)
- Szüsz Hugó. mtkcsalad.hu. (Hozzáférés: 2016. május 15.)
- Szüsz Hugó. mek-oszk.uz.ua. (Hozzáférés: 2016. május 15.)
- Szüsz Hugó. magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2016. május 15.)
- Szüsz Hugó játékvezetői adatlapja a Nemzeti Labdarúgó Archívum oldalán
