Szöllősi Rita
| Szöllősi Rita | |
 | |
| Született | 1959. február 23. (65 éves) Budapest |
| Művészneve | Ritzy |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Szöllősi Tibor |
| Foglalkozása | iparművész |
| Iskolái | Iparművészeti Főiskola |
Szöllősi Rita (Budapest, 1959. február 23. –) magyar iparművész, divat- és ékszertervező művész.
Életútja
[szerkesztés]Budapesten, rákospalotai polgári családban született, 1959. február 23.-án. 1977-ben érettségizett a Dózsa György Gimnázium képzőművészeti szakán. 1978-tól a Lapkiadó Vállalat sajtógrafikusaként dolgozott.
1983-ban felvételt nyert az akkori Iparművészeti Főiskola ruhatervező és nyomott anyag tervező szakára. Tanárai Balogh Rozália és Polgár Csaba voltak. 1984-ben kitűnő diplomával végzett. Ebben az évben lett művészeti vezetője a DEMISZ-nek (Debreceni Minőségi Szabóipari Szövetkezet). 1989-ben Könnyűipari Nagydíjat nyert ruhakollekciójával, és a BNV-re készített gyermek síruhájáért Nívódíjjal tüntették ki.[1] Még ebben az évben Könnyűipari Miniszteri Oklevelet kapott művészeti tevékenységéért. 1990-ben Könnyűipari Díjat kapott gyermekruha kollekciójára. 1991-től hat éven át Iránban, Teheránban élt családjával, ahol megkezdte ékszertervezői munkásságának első lépéseit.[2] Diplomája óta a Magyar Művészeti Alap, majd MAK tagja. 2020-ban 17 kortárs professzionális iparművésszel megalapította a Rearticon Iparművészeti Egyesületet, amelynek ügyvezető elnöke lett.[3]
Férje, Szöllősi Tibor, három gyermekük született: Anna(1989), Bálint(1995), Bence(2000). Lányuk, Szöllősi Anna animációs filmrendező iparművész.
Munkássága
[szerkesztés]Bár ruhatervező iparművészként végzett, az első időben bábokat és babákat tervezett, amelyekkel kiállításokon is részt vett.[4][5] Ő tervezte Huzella Péter és Zalán Tibor Kásavári polgárok című bábműsorának karakteres zsákvászon bábjait.[6] Később mégis az ékszerek tervezéséhez és kivitelezéséhez fordult. Művészeti szemléletét gyökeresen megváltoztatta az iráni élete során tapasztalt keleti kézművesség. A nomád és dervis művészet tanulmányozása után művészeti útja már egyenesen ívelt az egyedi európai és közel-keleti hatású, dús organikus ékszerek megalkotásához.
Kollekcióit a perzsa nomád és dervis ékszerek ihletik. Alapanyagai a féldrágakő, a fa, a csont, a textil, a fém, a gyöngyház, az üveg és még sok más apróbb tárgy, amiket az utazásai során gyűjtött. Az ősi perzsa kultúra alapjaiban sok hasonlóságot mutat a magyar népvándorlás kori magyar nomád tárgyi leletekkel, alkotásaiban ezeket a hasonlatosságokat mutatja meg, és hozza felszínre a mai magyar iparművészetben. Nyakékeket, ékszerkollekciókat, gyöngy-álarcokat készít.[7]
Perzsa ihletésű munkáit Los Angelesen keresztül a világ több pontján is kiállították, illetve a CNN is bemutatta.[8] Az egyik legjelentősebb ma élő magyar ékszerművészként tartják számon.[9]
Kiállításai, bemutatói
[szerkesztés]- 1991 Sztár Galéria, Budapest, textilbábu- és babakiállítás[10]
- 1994 Irán, Teheráni diplomataklub, babakiállítás
- 1994 Irán, Teherán, Barg Art Gallery, önálló retrospektív kiállítás,
- 1994 Theater International Festival, bábok kiállítása[4]
- 1994 Sopron, Bányászati Múzeum, önálló kiállítás[11]
- 1995 Gyöngyös, Mátra Művelődési Központ Pincegaléria, bábok kiállítása[5]
- 1998 San Francisco Moscone Center, csoportos kiállításon szerepelt jelmezterveivel,
- 2002 Budapesti Moulin Rouge Tumay Ildikó divatbemutatójához készült ékszerkollekció,
- 2004 " Venice 1770" ékszer kollekció Deutsche Bank, Budapest
- 2005 " Sakk " ékszer kollekció , Budapest,
- 2007 Miskolc, Képcsarnok, Szőnyi István terem, Csoportos Ékszer kiállítás
Díjai, elismerései
[szerkesztés]Galéria
[szerkesztés]-
Fortuna -
Tokaj -
Abyaneh -
Iszfahán
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ (1991) „Ha az anyu divattervező – Panni baba ruhatára”. Kismama 3 (3), 49. o.
- ↑ Rita Szöllősi's Profile. etsy.com. (Hozzáférés: 2018. január 31.)
- ↑ Legnevesebb iparművészeink a VÁRKERT BAZÁRBAN
- ↑ a b Révész Róbert (1994. július 22.). „A fesztivál bábjai”. Délmagyarország 84 (170), 8. o.
- ↑ a b (1995. június 16.) „Iránytű”. Heves Megyei Hírlap 6 (139), 13. o.
- ↑ (1994. július 22.) „Garbonciás Péter látogatása a Kásavárban”. Népszava 122 (170), 13. o.
- ↑ a b c d Szöllősi Rita ötvösművész. artportal.hu. [2019. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 31.)
- ↑ a b Divat&magyar: Erlen. Recorder, 2014. március 28. (Hozzáférés: 2018. január 31.)
- ↑ Ribáry Manuéla: Ékszerek a mesés Keletről – ahol a divat és a történelem találkozik. ridikul.hu, 2017. szeptember 13. (Hozzáférés: 2018. január 31.)
- ↑ (1991. május 24.) „Babamutogatás a Sztár Galériában”. Reform 4 (21).
- ↑ (1994. június 25.) „„Nekem mindig élők...””. Kisalföld 49 (147).
Források
[szerkesztés]- Szöllősi Rita. mutermek.com, 2013. július 10. (Hozzáférés: 2018. január 31.)
- Sakk/Chess - Ritzy - Szöllősi Rita iparművész ékszer. Pinterest. (Hozzáférés: 2018. január 31.)
- Rólunk. Ritzy design. [2018. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 31.)
További információk
[szerkesztés]- Szöllősi Rita ötvösművész. artportal.hu. [2019. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 31.)
- Ridikül – A mesés kelet vonzásában, Duna TV, 2017. szeptember 13. 17:00 (a NAVA archivumában)
- Cselényi László: Ne unatkozz Perzsiában Cselényi László rendezései Archiválva 2018. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Hain Zsuzsa (2005. február-március). „A kelet bűvöletében”. Pesti Divat.
- (2006. február) „Sakk-matt – Szöllősi Rita ékszerkollekciója”. Stílus Magazin IV (2), 66–70. o.
