Ugrás a tartalomhoz

Színtelítettség

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Színtelítettég olyan tulajdonság, amely kifejezi azt, hogy valami színesebb valami máshoz viszonyítva. Ez a tulajdonság akár színinger, akár színérzéklet vonatkozásában is értelmezhető.

Összefoglaló

[szerkesztés]

A színtelítettség különféle megnevezésű tulajdonság lehet attól függően, hogy milyen színtérben határozzuk meg. Lehet színezetdússág-jellegű, amennyiben a színességi koordináták síkján, a világosság figyelembe vétele nélkül határozzuk meg, de lehet színtelítettség, amennyiben a meghatározása (vagy a képlete) számításba veszi a világosság értékét is. Ez utóbbi esetben monokromatikus színek tulajdonságára nem fejezhető ki még akkor sem, ha azok világossági jellemzője a képlet értelmében eltérést mutat. Értékét többnyire az akromatikus ponthoz (a fehér ponthoz) viszonyítva szokás meghatározni, ezért eltérő színhőmérsékletű megvilágítás különböző színtelítettségi mutatót generál, amelyet az emberi látás is képes érzékelni. A színtelítettséget általában az xy színességi diagramon határozzák meg, de értelmezhető bármely más színtérben, amelynek van színességet kifejező mérőszáma.

Meghatározásához három adatot kell ismernünk:[1]

  • A vonatkozatási (fehér) adatait, általában n (normal) betűvel jelölik.
  • A kérdéses szín adtait, általába jelöletlen, vagy C (chroma) jelöli
  • A maximálisan tiszta szín adatait, amely a spektrális színpályán (17-23-056 spectrum locus) található, általában d betűvel jelölik: 17-23-062 dominant wavelength, <of a colour stimulus> domináns színinger hullámhossza, a hozzá tartozó x és y színességi koordinátákkal meghatározva.
a számításokhoz feltételezzük, hogy a szín pontját olyan egyenesen fejezzük ki, amely a fehér pontot és a domináns színinger pontját köti össze,

Zárójelben a magyar szabványban (MSZ 9620) vagy a Szótár[2] előző változatában használt azonosítót adjuk meg.

  • 17-22-072 chromatisness – színdússág (845-02-40)
  • 17-22-072 colourfulness – színezetdússág (845-22-072)
  • 17-22-073 saturation – színtelítettség (845-22-073)
  • 17-22-074 chroma (845-22-074)
  • 17-23-052 chromaticity – színesség (845-03-34)
  • 17-23-064 purity, <of a colour stimulus> – színingertisztaság
  • 17-23-065 colorimetric purity – fénysűrűségi tisztaság
  • 17-23-066 excitation purity – telítettségi tisztaság

Értelmezése

[szerkesztés]

Mennyiséget, vagy mértékegységet ritkán említenek, de a színmérés általában a színsűrűség mérésén alapul. Ez lehet felület, világító eszköz (monitor, TV készülék esetén), vagy fényáteresztés tulajdonsága.

Numerikus definíció nélküli megfogalmazások

[szerkesztés]

Színezetdússág. A vizuális érzékelésnek az a tulajdonsága, amely szerint egy felület színészlelete többé, vagy kevésbé kromatikusnak tűnik.

Telítettség. Egy felület színdússága a világosságához viszonyítva.

Króma. Egy felület színdússága egy hasonlóan megvilágított fehérnek, vagy fényáteresztőnek látszó felületnek a világosságához képest.

Színesség. A színingernek az a tulajdonsága, amelyet vagy színinger koordinátával, vagy jellemző hullámhosszával és színinger tisztaságával lehet jellemezni.

Színinger tisztaság. A kiválasztott színérzékelési inger additív keveréséhez szükséges monokromatikus színérzékelési inger és a meghatározott akromatikus színinger mennyiségi arányának mértéke.

Numerikusan meghatározott színtelítettségi mérőszámok

[szerkesztés]

Fénysűrűségi tisztaság. ahol Ld a kiválasztott monokromatikus színinger és Ln a hozzátartozó akromatikus színinger (fényforrás; fehér, szürke, vagy fekete) fénysűrűsége. A CIE 1931 színtérben a fénysűrűségi tisztaság és a telítettségi tisztaság egymásba átszámíthatók: , a kiegészítő színmérő észlelő esetében , illetve számítható. Bíbor színek esetén a színességi koordinátákat a bíbor színek vonaláról kell megválasztani.

A telítettségi tisztaság bármely színességi koordinátából számítható, például , ahol n a normál akromatikus színinger, d a domináns színinger és index nélküli az aktuális (vizsgált) színinger. x, vagy y értékekeit annak alapján választjuk, hogy melyik számítható pontosabban (a színességi háromszögben a vízszintes vagy a függőleges vonal ad nagyobb különbséget).

Egyenletes színingerterek

[szerkesztés]

CIELUV és CIELAB esetén a króma értékéből számítjuk a színességet. ,

A COLOROID színtelítettségi jellemzője (A színezet, T telítettség, V világosság) alapvető tulajdonság. Értékét a CIE 1931 szíességi koordinátákból kell számítani, de szükségesek hozzá a COLOROID rendszer számára meghatározott színességi koordináták, valamint egy ε érték (színösszetevők összegének századrésze) nanométerenként közreadott táblázatból. A képletben w a fehér pontra utal, tehát a szabványos megvilágításra. A COLOROID a C és a D65 szabványos megvilágítást értelmezi.


Számítógépen alkalmazott színterek

[szerkesztés]

Az RGB színtérből aritmetikailag származtatható a színtelítettség, és alapvető érték a HSL, HSV, HSI színterekben, ahol az S a saturation jele. Ehhez számítjuk a legkisebb R, G, vagy B értéket az RGB értékek összegének részarányában.

H (hue) a szín, általában a 360 fokos színkör része. A harmadik jellemző valamelyik világossági mérőszám (L lightness, V value, I intensity, B brightness)

HSV, HSL, HSI rendszereknél normalizált RGB értékekből szokás számítani:

, , [3]

, (Value), (terjedelem)

(Lightness), (Intensitas)[4][* 1]

Így a háromféle telítettség:
Saturation (Lightness esetén),
Saturation (Value esetén)
Saturation (Intensitas esetén)

Nyomtatás

[szerkesztés]

A CMYK rendszerben a legnagyobb színtelítettség aritmetikailag akkor érhető el, ha a K kulcsszín nulla.

Színességhez kötődő fogalmak

[szerkesztés]

Ezek a fogalmak a színtelítettséghez kötődő értelemben használatosak. Legtöbbjüknek magyar megfelelőjét hivatalosan nem határozták meg.

  • Whiteness index – fehérségi mutató, például:
  • Vividness – élénkség
  • Tint – elszíneződés[5] például kiegészítő színmérő észlelőre:
  • Depth – színmélység[6]
  • Clarity – elkülönülés. Színes tulajdonság, amely kifejezi annak elkülönülését a háttértől

[7]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. Az itt szereplő mennyiségek nem azonosak az azonos nevű szabványos mennyiségekkel. Az intensitas nem azonos a fényerősséggel, a brightness és ligthness nem azonos az MSZ9620 világosság fogalmával. Az L betűvel jelölt mennyiség nem azonos a fénysűrűséggel (luminosity). A value nem azonos a Munsell világossági jellemzővel, amelynek azonos a megnevezése.

Források

[szerkesztés]
  • Világítási kislexikon[8]
  • Világítástechnika [9]
  • Szín és észlelet[10]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Nemzetközi Világítástechnikai Szótár. Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság, 2020. (Hozzáférés: 2023. augusztus 31.)
  2. Lighting; világítástechnikai fogalmak. Neemzetközi Elektrotechnikai Bizottság, 2020. (Hozzáférés: 2023. augusztus 31.)
  3. Nikolai: Math behind colorspace conversions. niwa. (Hozzáférés: 2023. szeptember 9.)
  4. A CIE szótár. Mechatronika, optoka és gépészeti informatika tanszék. BME. (Hozzáférés: 2023. szeptember 9.)
  5. Michael Vik, Martina Viková: Whiteness formula based on CIEACAM02 and their textile applicatin. CIE, 2019. (Hozzáférés: 2023. szeptember 1.) a fehér index és elszíneződés mérését például a fogak elszíneződésére használják
  6. Mengmeng Wang, Kaida Xiao, Michael Pointer: Development of whiteness index for facial colour. CIE, 2019. (Hozzáférés: 2023. szeptember 1.)színmélység számítása
  7. David Briggs: The Dimensions of Colour. National Art School and University of Technology, Sydney.. (Hozzáférés: 2023. szeptember 1.) Tint és clarity meghatározása
  8. András, Arató, Borsányi János, Eperjessy Mária, Lantos Tibor, Nagy János, Némethné Vidovszky Ágnes, Poppe Kornélné, Török Béla. Világítástechnikai kislexikon. Világítástechnikai Társaság, 137. o. (2001. november 26.) 
  9. Világítástechnika. Budapest: Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Elektromérnöki Kar, 243. o. (2010. november 26.) 
  10. Schanda, János. Szín és észlelet. Typotex, 83. o.. 978-963-279-520-1 (2011. november 26.)