Ugrás a tartalomhoz

Székessyné Hermann Vilma

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székessyné Hermann Vilma
SzületettHermann Vilma Amália[1]
1910. május 14.[1]
Budapest[1]
Elhunyt1992. augusztus 31. (82 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaSzékessy Vilmos (1936–1970)
Foglalkozásaorvos
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1942)
SírhelyeFarkasréti temető
SablonWikidataSegítség

Székessy Vilmosné Hermann Vilma Amália (Budapest, Józsefváros, 1910. május 14.[2] – Budapest, 1992. augusztus 31.) tanszékvezető egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952).

Élete

[szerkesztés]

Hermann Ignác (1858–1945) szabómester és Csalsch Vilma Mária gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait a budapesti VIII. kerületi Szent Szív Intézeti Sophianum Katolikus Leánygimnáziumban végezte. 1928 május-júniusában tartott érettségi vizsgákon jeles eredménnyel zárt. Ezt követően a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karára iratkozott be. Másod- és harmadéves korában a Lenhossék Mihály által vezetett I. sz. Anatómiai Intézetben dolgozott. Negyedévesként a Hári Pál vezette Élet- és Kórvegytani Intézetben, a következő tanévben a Kórbonctani Intézetben gyakornokoskodott. Az abszolutórium megszerzése után egy teljes évet töltött a Magyar Biológiai Kutatóintézetben Verzár Frigyes és Méhes Gyula professzorok mellett. Ezután két évig az egyetem Bölcsészettudományi Karának matematika, kémia és kísérleti fizika előadásait látogatta. Közben ismét az Élet- és Kórvegytani Intézetben dolgozott.

1935-ben ÁDOB-álláson[3] alkalmazták az intézetben, majd két gyermeke születése folytán (1936, 1938) hosszabb szünet következett pályafutásában, így csak 1942. november 7-én avatták orvosdoktorrá. Ezután az Intézetben alkalmazták előbb mint fizetéstelen tanársegéd, majd mint díjas gyakornok. Elsősorban vitaminokkal és hormonokkal kapcsolatos témákkal foglalkozott, illetve az önálló életvegytani búvárlatok elnevezésű kollégiumot vezette. A második világháborút követően rá hárult – Szent-Györgyi Albert rövid budapesti tanárságát nem számítva – a biokémiai gyakorlati oktatás megszervezése és annak vezetése is.

1947 májusában magántanárrá habilitálták a biokémiai vizsgáló módszerek című tárgykörből.[4] 1950-ben belépett az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetébe. Tagja volt a Magyar Élettani Társaságnak. 1951-ben egyetemi docensi kinevezéssel ismerték el munkáját. 1952. október 18-án kandidátusi minősítést kapott. Közben a betegeskedő Szörényi Imre professzort helyettesítette, majd 1954 áprilisában kinevezték a biokémiai tanszékre egyetemi tanárrá, s ekkortól nyugdíjba vonulásáig (1973) vezette az intézetet.[5]

Férje Székessy Vilmos (1907–1970) zoológus-fizikus, múzeumigazgató, akivel 1936. január 18-án Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.[6]

A Farkasréti temetőben nyugszik.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Kiváló orvos (1964)[7]
  • Az oktatásügy kiváló dolgozója (1967)

Főbb munkái

[szerkesztés]
  • A polarizáció hatása a periferiás idegek kalium tartalmára. Méhes Gyulával. (Magyar Biológiai Kutatóintézet II. osztályának közleménye, 1935–1936)
  • Biokémiai előadások 1. Egyetemi jegyzet. Budapest, 1965
  • Biokémiai gyakorlatok (összeáll.). Budapest, 1972

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2024. november 28.)
  2. Születési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári születési akv. 1098/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. november 28.)
  3. ÁDOB = Állástalan Diplomások Országos Bizottsága. A szervezet célja az állástalan diplomások intézményes elhelyezése.
  4. Magyar Közlöny, 1947. június 27. (143. szám)
  5. Magyar Közlöny, 1954. április 28. (32. szám)
  6. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 52/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. november 28.)
  7. Egészségügyi Dolgozó, 1964. július 1. (8. évfolyam, 7. szám)

Források

[szerkesztés]