Székely Sámuel (újságíró)
| Székely Sámuel | |
| Született | Schwarzenberg Sámuel 1857. július 3. Somogyszil |
| Elhunyt | 1926. február 14. (68 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Schlesinger Etelka (h. 1898–1900) |
| Foglalkozása | újságíró |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (2A-24-3) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Székely Sámuel, született Schwarzenberg[3] (Somogyszil, 1857. július 3.[4] – Budapest, 1926. február 14.) hírlapíró.
Élete
[szerkesztés]Schwarzenberg Dávid kereskedő és Kemény Róza fia. A gimnáziumot Kaposváron és Pesten végezte, majd a budapesti egyetemen négy évig hallgatta a bölcseleti, történelmi és nyelvészeti előadásokat. 1886 őszén tanulmányai kiegészítése végett Párizsba ment, ahol francia lapokba írt cikkeket. 1888-ban rendes munkatársa lett az Agence Libre-nek, majd az Agence Dalziel távirati ügynökségnek. 1889-ben megalapította a naponta megjelenő Párisi Magyar Értesítőt, mely két évig állott fenn. Közben mint párizsi tudósító nagy munkásságot fejtett ki a Pesti Naplóban és a Fővárosi Lapokban, később pedig állandó levelezője lett a Budapesti Hírlapnak. Amikor 1892-ben ebben a lapban Mohrenheim báró párizsi orosz nagykövetet a Panama-botrány egyik főrészesének tüntette föl, a francia kormány letartóztatta és három napi vizsgálati fogság után kiutasította Franciaországból. 1892-től a Budapesti Hírlapot Londonból tudósította. Miután hazatért, 1894-ben megalapította és szerkesztette a Politikai Hetiszemlét 1921-ig. Emellett írt hadtörténelmi tanulmányokat a Ludovika Akadémia közlönyébe és a Történelmi Tárba.
Házastársa Schlesinger Etelka (1878–1900)[5] volt, akivel 1898. augusztus 15-én Aszalón kötött házasságot.[6] Esküvői tanúja Aranyi Lipót újságíró volt. Felesége 22 éves korában tüdővészben elhunyt.
Könyvei
[szerkesztés]- Felelős-e a zsidóság az ország romlásáért?
- Egy újságíró élményei
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Székely Sámuel, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14748.htm
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 65046/1883. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1883. év 19. oldal 2. sor
- ↑ Születési bejegyzése a somogyszili izraelita hitközség születési akv. 343/1857. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Székely Sámuelné halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 2012/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése az aszalói polgári házassági akv. 10/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 834. o. Online elérés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
További információk
[szerkesztés]- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
- Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928.
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7