Székely Júlia (zongoraművész)
| Székely Júlia | |
| Született | 1906. május 8.[1][2] Budapest |
| Elhunyt | 1986. március 19. (79 évesen)[1][2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Staud Géza (1931–) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (60-3-142. fülke)[4][5] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Székely Júlia, Staud Gézáné (Budapest, Józsefváros, 1906. május 8.[6] – Budapest, 1986. március 19.) író, zongoraművész, tanár.
Élete
[szerkesztés]Székely (Schwarcz) János magánhivatalnok és Freund Borbála lánya.[7] A budapesti Nemzeti Zenede Egyesületben Szatmári Tibornál tanult zongorázni, később Kodály Zoltánnál folytatta tanulmányait, majd 1934-ben szerezte meg zongoratanári diplomáját mint Bartók Béla növendéke. Egyidejűleg elvégzett egy rendezői tanfolyamot is Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián. Zongoraművészként 1929-ben Bécsben lépett fel először. Bemutatkozó színdarabja a Nóra leányai címmel[8] a budapesti Nemzeti Kamara Színházban került bemutatásra 1938. április 28-án Bajor Gizi rendezésében. 1945-től 1948-ig a Színház című lap kritikusa volt, 1952 és 1968 között a pécsi Tanárképző Főiskolán énektanárképzéssel foglalkozott, később adjunktus lett, majd pedig docens. Irodalmi tevékenysége jelentős volt. Nagy sikernek bizonyult A repülő egér című regénye (Budapest, 1939). Bartók Béla tanítási módszerét cikkekben és rádióelőadásokban idézte fel, több átiratot is készített Bartók műveiből. A Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak írt hangjátékokat, zenész-életrajzokat, valamint televíziós játékokat.
Házastársa Staud Géza volt, akihez 1931. július 18-án Budapesten, a Józsefvárosban ment nőül.[9]
Művei
[szerkesztés]- A repülő egér (regény, Budapest, 1939)
- Bűnügy (regény, Budapest, 1941)
- Ágytól és asztaltól (regény, Budapest, 1943)
- Boszorkány-konyha (regény, Budapest, 1947)
- Muzsikusok (regény, Budapest, 1950)
- Bartók tanár úr (visszaemlékezés, Budapest, 1957)
- A halhatatlan kedves (regény Beethovenről, Budapest, 1961)
- Vándorévek (regény Liszt Ferenc életéről, Budapest, 1962)
- Elindultam szép hazámból (regény Bartók Béla életéről, Budapest, 1965) Online elérhetőség
- Schubertiada (regény, 1968)
- Chopin Párizsban (regény, Budapest, 1969)
- Az ötödik parancsolat (ifjúsági regény, 1970)
- A magyar Orfeusz (Lavotta és Csokonai életregénye, Budapest, 1973)
- A magányosság iskolája (regény, Budapest, 1975)
- Valahol háború is van – Nagyapám tévedett (kisregények, Budapest, 1982)
- Áldott magányosság (A magányosság iskolája folytatása, Budapest, 1986)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Babelio (francia nyelven)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári születési akv. 1265/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 14.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 208/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 14.)
- ↑ 1938 Május Nóra leányai, huszadikszazad.hu
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 789/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 14.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Kortárs magyar írók, 1945-1997
- Szerzői adatlapja a Molyon
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]A Színművészeti Főiskola 1930-ban oklevelet szerzett hallgatói | |
|---|---|
| Színészek | |
| Rendezők | |
