Ugrás a tartalomhoz

Szávay Lajos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szávay Lajos
Portréja a 10 éves az Állami Déryné Színház című kiadványban
Portréja a 10 éves az Állami Déryné Színház című kiadványban
Született1915
Budapest
Elhunytnem ismert
nincs adat
HázastársaKárolyi Judit
Foglalkozása
Színészi pályafutása
Híres szerepeiEgéus; Philostrat William Shakespeare: Szentivánéji álom
Von Kalb Friedrich Schiller: Ármány és szerelem
Mátyás király Heltai Jenő: A néma levente
Tschöll papa Berté Henrik: Három a kislány
Korláthy gróf Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska
SablonWikidataSegítség

Szávay Lajos névvariáns: Szávai Lajos (Budapest, 1915. – ?) magyar színész.

Életpályája

[szerkesztés]

Születési neve Szupp Lajos. Fiatal korában Ausztriában és Olaszországban alkalmi munkákból tartotta el magát.

„…kicsavarogtam külföldre,… hogy nyelveket tanuljak,… közben házalásból, mosogatásból, alkalmi árusításokból tartottam fenn magamat. Utána hazajöttem és beálltam katonának… kivittek a frontra, ahol 12 hónapig vettem részt a harcokban, miközben őrmesterig emelkedett a rangom. Itt kezdtem igazán énekelgetni. Kívánsághangversenyeket tartottam. S amikor az I. o. Tűzkereszttel leszereltem, elkezdtem énekelni tanulni.[1]

A katonaság után énekelni tanult Posszert Emíliánál. 1943-ban artista és színészkamarai vizsgát is tett. Artistaként Horvátországban, Zágrábban lépett fel, énekesként Eszéken. Károlyi János utazó társulatában vidéki színházakban énekes bonvivánként kezdte színészi pályafutását, s a Három a kislánytól kezdve a János vitézig több zenés darabban fellépett. Párizsban is tanult énekelni. 1941 és 1946 között Kaposváron,[2] majd a debreceni Csokonai Színházban szerepelt. 1951-től szerződött az Állami Faluszínházhoz, 1955-től a névváltoztatás követően az Állami Déryné Színház társulatvezető színművésze volt 1975-ig, nyugdíjba vonulásáig. Nyugdíjasként is foglalkoztatták 1978-tól a Népszínháznál. Játszott a Várszínházban és a Nemzeti Színházban, 1992-ben még fellépett.

„Változatos pályámon sokféle szerepet alakíthattam, az elesett paraszttól, a Hajnali tűz Vidrák bácsijától, a Néma levente Mátyás királyáig. Voltam cipész, igazgató, szb-titkár, az emberi jellemek gazdag arcképcsarnokát kelthettem életre a színpadon, s úgy érzem, a színész számára ez a legszebb feladat. Most a Dunai-darab igazgatóját alakítom, tehát „fenn vagyok a polcon”, de a következő darabban esetleg a koldus szerepében játszom. Ez a változatosság a szép a mi hajszás életünkben.[3]

Felesége Károlyi Judit színésznő volt.

Színházi szerepeiből

[szerkesztés]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Munka Érdemrend ezüst fokozata (1975)[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)