Szántó Menyhért
| Szántó Menyhért | |
| Született | Stern Emánuel 1860. november 1.[1] Kalocsa[1] |
| Elhunyt | 1945. február 10. (84 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Williams Jessie Maud (h. 1900–1945) |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (25-1-38/39)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szántó Menyhért, 1877-ig Stern[4] (Kalocsa, 1860. november 1.[5] – Budapest, 1945. február 10.)[6][7] agrárpolitikai szakíró, politikus.
Élete
[szerkesztés]Stern Jakab és Strasser Róza gyermekeként született zsidó családban. A magyaróvári gazdasági akadémián 1882-ben szerzett oklevelet, majd a Budapesti Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. 1883-tól a gödöllői uradalom gazdatisztje volt, később a Földművelésügyi Minisztérium szolgálatába lépett, 1906-ban megbízást kapott a Társadalmi Múzeum kialakítására, amelynek megalakulásától kezdve igazgatója volt. 1927-ig állt a múzeum élén, amelyet időközben átszerveztek és 1920-ban Népegészségügyi Múzeumra változtatták nevét. 1925-ben miniszteri tanácsosként vonult nyugalomba és ekkor megkapta sokévi eredményes közszolgálatáért a helyettes államtitkári titulust.[8] Ekkoriban átvette az Élet és Egészség című folyóirat szerkesztését. Széles körű szakirodalmi munkásságában főként mezőgazdasági és népegészségügyi kérdésekkel foglalkozott.
A Farkasréti temetőben nyugszik.
Családja
[szerkesztés]Felesége az angliai születésű Williams Jessie Maud (1875–1945)[9] tanítónő volt, akit 1900. június 28-án Budapesten, az Erzsébetvárosban vett nőül.[10]
Gyermekei
- Szántó Irén (1901–?). Férje Rosinger Artúr (1887–?) vegyészmérnök.
- Szántó Jolán (1903–?).
- Szántó Enid Erzsébet (1907–?). Férje Stenczer László (1903–?) tisztviselő.
- Szántó Ákos Erik Ferenc (1912–1932)
Főbb művei
[szerkesztés]- A szövetkezetek alapelvei (Budapest, 1891)
- A szövetkezetekről (Budapesti Szemle, 1895)
- Állatbiztosítás (Budapest, 1898)
- Szövetkezés (Budapest, 1900)
- Az állam és társadalom feladata a munkásvédelem terén (Budapest, 1901)
- Köztárházak (Budapest, 1903)
- Szövetkezeti bank (Budapesti Szemle, 1904)
- A szövetkezetek hivatása a munkásosztály körében (Budapest, 1905)
- The Museum of Social Service in Buda-Pest (Budapest, 1914)
- Küzdelem a népbetegségek ellen (Budapest, 1915)
- Tisztaság (Népszerű előadások. Budapest, 1920)
- Az állambiztosítás rövid ismertetése, tekintettel az újabb viszonyokra (Budapest, 1927)
- Az ipari munkával járó egészségi ártalmak (Magyar Ipar Almanachja, 1929)
- A cipészek egészségügye (Bród Miksával, Budapest, 1932)
- Munkásjóléti intézmények (A Népegészségügyi és Munkásvédelmi Szövetség kiadványai. Budapest, 1935)
- A mezőgazdasági magyar munkásvédelem fejlődése (Lukács Györggyel, Budapest, 1936)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- az MTA Lévay Henrik- (1902 és 1907) és Dóra-jutalma (1903)
- az MTA–Első Magyar Általános Biztosító Társaság alapítványának díjazott pályaműve (1904)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2018. július 20.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 36069/1877. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1877. év 5. oldal 8. sor
- ↑ Születési bejegyzése a kalocsai izraelita hitközség születési akv. 36/1860. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 19.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 863/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 19.)
- ↑ „Meghalt Szántó Menyhért”, Népszava, 1945. április 12., 4. oldal (Hozzáférés: 2021. január 19.)
- ↑ „Dr. Szántó Menyhért nyugalomba vonult”, Népszava, 1925. május 31., 11. oldal (Hozzáférés: 2021. január 19.)
- ↑ Szántó Menyhértné halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 1776/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 19.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 646/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 19.)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Életrajza a Névpont oldalán
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.