Ugrás a tartalomhoz

Swideri kultúra

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A swideri kultúra egy régészeti kultúra megnevezése, amely időszámításunk előtt 11 000, illetve i.e. 8200 körül létezett az őskőkorszak végén. Területileg a mai Lengyelország, Fehéroroszország, Oroszország Kalinyingrádi területét, valamint Litvániát, továbbá Ukrajna északi vidékeit fedte le. Típusalkotó lelőhelye a lengyelországi Świdry Wielkie lelőhely Otwock város közelében, a Swider-folyó mentén, ami a Visztula egyik mellékfolyója Mazóviában. A swideri kultúrát önálló régészeti kultúraként ismerik el, amely az utolsó jégkorszakot követően a gleccserek visszahúzódásával a jégpáncél fogságából újból kiszabaduló területeken visszamaratt homok-, illetve hordalékdűnéken jött létre. 1996-ban megállapították, hogy a swideri kultúra valamiféle közvetett kapcsolatban állt a solutréi kultúrával, amely Délnyugat-Európában, a mai Franciaország területén volt elterjedt időszámításunk előtt 22 000 és 17 000 között. Ez éles ellentétben áll azonban azzal a feltételezéssel, amely szerint az összes Észak-Európában létrejött késő kőkorszaki kultúrának az Aurignaci kultúra adja az alapját.[1]

Kifejlődése

[szerkesztés]

A swideri kultúra három további időszakra tagolható. A korai swideri kultúra nyers, kidolgozatlan kovakő pengéit találták meg Nowy Mlyn-nél. A fejlett swideri kultúrában feltűnő, hogy észak felé húzódnak a megtalált leletegyüttesek a térben, valamint az átlyukasztott pengék is igen jellegzetes használati tárgyai ezen időszaknak.[2] Ez az időszak választja el az északnyugat-európai kultúrtartományt, melybe napjainkban Belgium, Hollandia, Németország északnyugati része, Dánia, továbbá Norvégia tartoznak; a Krím-félsziget vidéki kései swideri kultúrától, ahol tompa fonákú pengék voltak jellemzőek.

A swideri kultúra központi szerepet játszott az őskőkorszaki, illetve a középső kőkorszaki átmenet létrejöttében. Széleskörűen elfogadott az a tény, hogy a legtöbben a swideri kultúra népei közül a pleisztocén legvégén továbbvándoroltak északnyugati irányban a fokozatosan egyre északabbra visszahúzódó tundra nyomában 11 000 környékén. A legújabb radiokarbon kormeghatározáson alapuló vizsgálatok alapján a svidero-Ahrensburgi kultúrkör még létezhetett a korai boreális kultúra megjelenése idején. Nyugat-Európa területén nem valószínű, hogy új jövevények lennének a középső kőkorszaki népcsoportok. Az már igazolt, hogy egy 300 éves időtartamú közös kapocs köti össze az őskőkorszak, illetve a középső kőkorszak kultúráit.[3]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Swiderian culture című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  1. BROMMIAN (LYNGBY) FINDS IN LITHUANIA - Egidijus Šatavičius, The Lithuanian Institute of History, 2006. [1] Archiválva 2008. április 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. The Magdalenian Culture in Poland - Benet-Tygel, Sula. Published in: American Anthropologist 1944. Vol. 46:479-499.
  3. Kobusiewicz, Michael - The problem of the Palaeolithic-Mesolithic transition on the Polish Plain: the state of research (133-139). Hunters in a changing world. Environment and Archaeology of the Pleistocene - Holocene Transition (ca. 11000 - 9000 B.C.) in Northern Central Europe. Workshop of the U.I.S.P.P.-Commission XXXII at Greifswald in September 2002 - Thomas Terberger and Berit Valentin Eriksen (Eds.) [2] Archiválva 2017. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben