Ugrás a tartalomhoz

Susan Faludi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Susan Faludi
Susan Faludi a 2008-as göteborgi könyvvásáron
Susan Faludi a 2008-as göteborgi könyvvásáron
SzületettSusan Charlotte Faludi
1959. április 18. (65 éves)
Nwe York,  USA
Állampolgárságaamerikai
Nemzetiségeamerikai
HázastársaRuss Rymer
Foglalkozása
Iskolái
KitüntetéseiGuggenheim-ösztöndíj (2017)[1]

A Wikimédia Commons tartalmaz Susan Faludi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Susan Charlotte Faludi (Queens, 1959. április 18. –) amerikai feminista[1][2], újságíró és író. 1991-ben Pulitzer-díjat nyert a magyarázó újságírásért[2] a Safeway Stores, Inc.(wd) szupermarket tőkeáttétellel történő felvásárlásáról[3] szóló riportjáért, amelyet a Pulitzer-díj bizottság a „nagy pénzügyek emberi költségeinek” bemutatásáért méltatott. 2016-ban Kirkus-díjat(wd) kapott az In the Darkroom ("Sötétkamrában"; magyarul Előhívás címmel jelent meg) című munkájáért, amely szintén döntős volt a 2017-es Pulitzer-életrajzi díjra.[4][5]

Életrajzi adatok

[szerkesztés]

1959-ben született a New York-i Queensben, és a New York-i Yorktown Heightsban(wd) nőtt fel. Marilyn (Lanning), háztartásbeli és újságíró, valamint Stefánie Faludi (akkori nevén Steven Faludi, született Friedman István) fotográfus gyermekeként született.[6][7] Apja, Faludi István (Stefánia) Magyarországról emigrált, zsidóként túlélte a holokausztot; végül transznemű nőnek vallotta magát, és 2015-ben halt meg.[6] Susan Faludi amerikai-magyar kettős állampolgársággal rendelkezik.[8] Anyai nagyapja szintén zsidó volt.[6] Susan 1981-ben summa cum laude diplomát szerzett a Harvard Egyetemen, ahol a Phi Beta Kappa(wd)[9] tagjává választották, és a Harvard Crimson(wd)[10] vezető szerkesztője volt, majd újságíró lett, többek között a The New York Times, a Miami Herald(wd), az The Atlanta Journal-Constitution(wd), a San Jose Mercury News(wd) és a The Wall Street Journal számára írt.

A nyolcvanas években számos cikket írt a feminizmusról és a mozgalommal szembeni nyilvánvaló ellenállásról. Egy minta kialakulását látva megírta a Backlash című könyvet, amely 1991 végén jelent meg. 2008-2009-ben Faludi a Radcliffe Institute for Advanced Study(wd) ösztöndíjasa volt[11], a 2013-2014-es tanévben pedig a Bowdoin College(wd) Gender and Women's Studies program Tallman-ösztöndíjasa volt.[12] Házasságban él Russ Rymer(wd) újságíróval.[13] Faludi 2013 januárja óta a massachusettsi Cambridge-ben található The Baffler(wd) magazin szerkesztője. 1996-ban a SUNY Plattsburgh egyetem(wd) tiszteletbeli Omicron Delta Kappa(wd) tagsággal tüntette ki. 2017-ben a svédországi Stockholmi Egyetem(wd) díszdoktori címet adományozott neki.[14]

Főbb munkái

[szerkesztés]

Backlash

[szerkesztés]
A Backlash című könyv első kiadásának borítója
 Booknotes interjú Faludival a Backlash-ről, 1992. október 25., 1992, C-SPAN(wd)
 Faludi előadása a Stiffed-en, 1999. szeptember 25., C-SPAN
 Presentation by Faludi on Stiffed, November 20, 1999, C-SPAN
 After Words interjú Faludival a The Terror Dreamről, 2008. január 5., C-SPAN
 Faludi előadása a In the Darkroom-ról 2016. november 20., C-SPAN
 Presentation by Faludi on In the Darkroom, September 29, 2018, C-SPAN

Susan Faludi 1991-ben megjelent Backlash: The Undeclared War Against American Women című könyve szerint az 1980-as években a feminizmus ellen indult ellenreakció, különösen a karrierista nőkkel szembeni negatív sztereotípiák terjedése miatt. Faludi azt állította, hogy sokan, akik azt állítják, hogy „a nők helye otthon van, a gyerekekre vigyázva”, képmutatók, mivel feleségük dolgozó anya, vagy nőként ők maguk is dolgozó anyák. Ezzel a művével 1991-ben elnyerte a National Book Critics Circle általános tényirodalmi díját.[15] A könyv klasszikus feminista szöveggé vált, amely minden generáció nőtagjait arra figyelmezteti, hogy a feminizmus vívmányait nem szabad természetesnek venni.[16] 2014-ben olyan neves nők, mint Jill Abramson(wd) és Katha Pollitt(wd) újságírók, Lena Dunham színésznő/írónő és Roxane Gay(wd) feminista írónő – többek között – újraolvasták a könyv egyes fejezeteit, és megvizsgálták azok mai aktualitását. 2015 szeptemberében a bustle.com(wd) a Backlash-t a „25 bestseller az elmúlt 25 évből, amelyek elolvasására egyszerűen időt kell szakítanod” listájára vette fel.[17] Molly Fischer a The New Yorker 2022. júliusi számában a könyv örökségére reflektálva a Backlash-t „korszakmeghatározó jelenségnek” nevezte, amely „megrázóan módszeres értékelést adott a nők helyzetéről a Reagan-korszak Amerikájában”.[18] A Backlash-t több idegen nyelvre is lefordították, többek között spanyol, portugál, lengyel, német, finn, koreai és olasz nyelvre.[19]

Stiffed

[szerkesztés]

1999-ben megjelent Stiffed: The Betrayal of the American Man című könyvében Faludi az amerikai férfi állapotát elemzi. Azt állítja, hogy bár a hatalmon lévők közül sokan férfiak, az egyes férfiak többségének kevés hatalma van. Az amerikai férfiakat arra nevelték, hogy legyenek erősek, támogassák a családjukat és dolgozzanak keményen. De sok férfi, aki ezt követte, ma már alulfizetett vagy munkanélküli, kiábrándult és a feleségei által elhagyott. Az amerikai társadalom változásai a férfiakat és a nőket egyaránt érintették, állapítja meg Faludi, és helytelen az egyes férfiakat hibáztatni az osztálykülönbségekért vagy az egyéni szerencse és képességek egyszerű különbségeiért, amelyeket nem ők okoztak, és amelyektől a férfiak és a nők egyaránt szenvednek.[20]

The Terror Dream

[szerkesztés]

A The Terror Dream (Rémálom) című könyvében Faludi a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokat a korábbi amerikai tapasztalatok fényében elemzi, amelyek visszanyúlnak a történelmi amerikai határvidék bizonytalanságához, például a Metacom-lázadáshoz(wd).[21] Faludi amellett érvel, hogy 9/11 újjáélesztette Amerikában a nőkkel szemben ellenséges légkört. A nőket gyengének tekintik, és leginkább csak arra alkalmasnak, hogy támogató szerepet játsszanak a támadás ellen védelmet nyújtó férfiak számára.[22][23] A könyvet a The New York Times fő könyvkritikusa, Michiko Kakutani(wd) „tendenciózus, önelégült, hanyagul érvelő műnek nevezte, amely rossz hírét kelti a feminizmusnak”.[24] Egy másik New York Times-újságíró, John Leonard(wd) szerint „A The Terror Dreamban a szkeptikus Faludi mindent elolvas, mindenkit megkérdőjelez, túl sok beszélő fejet néz a tévében, és úgy bújik elő az archívumokból, mint egy ördögűző és egy Pentheszileia.[25] Sarah Churchwell a The Guardianban azt írja: „Végső soron Faludi a saját túlzásaiban és mítoszteremtésében bűnös, érveit erőltetve aláveti magát”.[26] A Kirkus Reviews(wd) viszont azt állította, hogy a könyv „gazdag, éleslátó elemzése az amerikai élet szürrealitásának 9/11 után”, és hogy „briliáns, megvilágító és alapvető”.[27] Maureen Corrigan a Fresh Airnek írt kritikájában dicsérte Faludit „a rá jellemző visszafogottságért és a kutatás mélységéért”, valamint „az igazsághoz való szigorú ragaszkodásáért”.[28]

In the Darkroom

[szerkesztés]
In the Darkroom

Faludi legújabb, 2016-os könyve a Henry Holt & Co. kiadásában megjelent In the Darkroom; a „modern transzszexualitás” „fluiditásáról és binaritásáról” szól, amelyet Faludi apjának transznemű nőként való coming outja ihletett.[29] Michelle Goldberg a The New York Times-ban Faludi könyvét „gazdag, megragadó és végül nagylelkű nyomozásnak nevezte apjáról”.[30] Rachel Cooke a The Guardianban úgy jellemezte a könyvet, mint „elegáns mesterművet” és „az identitás kereső vizsgálatát, amely alig álcázza magát egy néha vicces és néha nagyon fájdalmas családi saga formájában”.[31] Az In the Darkroom 2016-ban elnyerte a Kirkus Prize for nonfiction díjat[32], és döntős volt a 2017-es Pulitzer-díjra az életrajzok kategóriájában.[33] A könyvet több idegen nyelvre is lefordították, többek között spanyol, olasz, német, koreai, lengyel[34], portugál, magyar, török, holland és kínai nyelvekre.[35]

Faludi and feminism

[szerkesztés]

Faludi elutasította a kritikusok állítását, miszerint létezik egy „merev, monolitikus feminista ortodoxia”[36], és válaszul megjegyezte, hogy nem értett egyet Gloria Steinemmel(wd) a pornográfiával és Naomi Wolffal(wd) az abortusz kérdésében.

Gloria Steinemhez(wd) hasonlóan[37][38] Faludi is kritizálta az akadémiai feminista elméletalkotásban uralkodó obskurantizmust(wd)[39], mondván: „Van ez a fajta szűkülő specializáció és a dekonstrukció vagy az új historizmus(wd), vagy bárhogy is hívják manapság, kódolt, elitista nyelv használata, ami szerintem áthatolhatatlan és nem különösebben hasznos”.[40] „Az akadémiai feminizmusnak a dekonstruktivizmushoz fűződő szerelmi viszonyát” »fogatlannak« minősítette, és arra figyelmeztetett, hogy az „elvonja a figyelmet a közélet problémáival való konstruktív foglalkozástól”.[36]

Bibliográfia

[szerkesztés]

Könyvek

[szerkesztés]

Esszék és riportok

[szerkesztés]

Magyarul megjelent

[szerkesztés]
  • Előhívás (In the Darkroom) – Libri, Budapest, 2018 · ISBN 9789634330622 · Fordította: Merényi Ágnes

Interjúk és portrék

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Guggenheim Fellows database (angol nyelven)
  2. A magyarázó újságírás (explanatory journalism) vagy magyarázó riport a tudósítás olyan formája, amely a hagyományos hírforrásoknál nagyobb összefüggések bemutatásával igyekszik közérthetőbb módon bemutatni a folyamatban lévő híreket.
  3. A tőkeáttételes kivásárlás (leveraged buyout) egy vállalat felvásárlása egy másik vállalat megvásárlására jelentős mennyiségű kölcsönzött pénz (tőkeáttétel(wd)) felhasználásával a felvásárlás költségeinek fedezésére.
  4. C. E. Morgan. 2016 Kirkus Prize Winner in Fiction, 2016. február 29. [2019. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 2.)
  5. Biography: winners and finalists for the Pulitzer Prize, 2016. február 29. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  6. a b c Susan Faludi. „Susan Faludi: getting to know my father, the woman | Books”, The Guardian (Hozzáférés: 2016. június 25.) 
  7. Backlash: The Undeclared War Against American Women – Nonfiction Classics for Students, Encyclopedia.com (1959. április 18.) 
  8. Susan Faludi. „Susan Faludi: Hungary's sharp rightward turn is a warning to America”, The Guardian , 2016. december 5. (Hozzáférés: 2016. december 5.) 
  9. A Phi Beta Kappa Society (ΦΒΚ) az Egyesült Államok legrégebbi és legrangosabb tudományos tiszteletbeli társasága.
  10. A Harvard Crimson a Harvard Egyetem diákújságja, amelyet 1873-ban alapítottak.
  11. Susan Faludi's Radcliffe Webpage: Archived copy. [2011. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 11.)
  12. Abby McBride. „Bowdoin Welcomes Writer Susan Faludi as Tallman Scholar”, 2013. június 13.. [2015. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. november 19.) 
  13. AT HOME WITH: Susan Faludi and Russ Rymer; Sympathy for Men, Empathy With One”, The New York Times , 1999. október 21. 
  14. Honorary Doctorates 2017: http://www.su.se/english/about/ceremonies/honorary-doctorates/honorary-doctorates-2017-1.328417 Archiválva 2017. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  15. Faludi, Susan. Backlash: The Undeclared War Against American Women. Crown (1991. október 1.). ISBN 0-517-57698-8 
  16. Irin Carmon: Welcome to Backlash Book Club. Matter.com, 2014. július 25.
  17. Crystal Paul. 25 Bestsellers from the last 25 years you simply must make time to reread (2015. szeptember 29.) 
  18. Molly Fischer, "The Real Backlash Never Ended" The New Yorker, July 21, 2022
  19. Selected Foreign Language Editions of Backlash
  20. Faludi, Susan. Stiffed: The Betrayal of the American Man. Harper Perennial (2000. október 1.). ISBN 0-380-72045-0 
  21. A King Philip's War' (néha első indián háborúnak, Metacom's Rebellion-nak is nevezik) egy 1675-1676-os fegyveres konfliktus volt az északkeleti erdőségek őslakosainak egy csoportja és az angol új-angliai gyarmatok és őslakos szövetségesei között.
  22. Faludi, Susan. The Terror Dream: Fear and Fantasy in Post-9/11 America. Metropolitan Books (2007. október 2.). ISBN 978-0-8050-8692-8 
  23. Faludi, Susan. „America's Guardian Myths”, The New York Times, 2007. szeptember 7. (Hozzáférés: 2010. május 24.) 
  24. Michiko Kakutani. „9/11 Is Seen as Leading to an Attack on Women”, The New York Times , 2007. október 23.  Review of Susan Faludi. The Terror Dream. Macmillan (2007). ISBN 9780805086928 
  25. John Leonard. „Macho Security State”, The New York Times , 2007. október 14. 
  26. We're at war, sweetheart”, The Guardian, 2008. március 22. „The Terror Dream by Susan Faludi, a persuasive analysis of post-9/11 sexism, is in danger of losing its way, says Sarah Churchwell” 
  27. Review: The Terror Dream. Kirkus Reviews
  28. Susan Faludi Slams Media, Myths in 'Terror Dream'”, NPR, 2007. november 6. 
  29. Cronn, Kirstin. IN THE DARKROOM by Susan Faludi (2016. június 14.) 
  30. Michelle Goldberg, "Susan Faludi's In the Darkroom," The New York Times, June 16, 2016.
  31. Rachel Cooke, "In the Darkroom Review - An Elegant Masterpiece," The Guardian, June 19, 2016
  32. Kirkus Prize 2016 Winners
  33. In the Darkroom, 2017 Pulitzer Prize Finalist in Biography
  34. Izdebska, Agnieszka (2019). „W ciemni Susan Faludi – opowieść o wyprawie do "pomiędzy"”. Białostockie Studia Literaturoznawcze (15), 61–76. o. DOI:10.15290/bsl.2019.15.05.  
  35. Selected Foreign Language Editions of In the Darkroom
  36. a b Faludi, Susan. Revisionist Feminism: Entry 3 (1997. május 13.) 
  37. Mother Jones. "Gloria Steinem" Archiválva 2008. december 31-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  38. Melissa Denes. „Feminism? It's Hardly Begun”, The Guardian , 2005. január 16. 
  39. A filozófiában az obskurantizmus és az obskurationizmus kifejezések azt az értelmiségellenes(wd) gyakorlatot jelölik és írják le, amely az információkat szándékosan absztrakt és pontatlan módon mutatja be, ami korlátozza a további kutatást és a téma megértését.
  40. Conniff, Ruth (June 1993). "Susan Faludi – feminist author – Interview", The Progressive.

Egyéb információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Susan Faludi című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.