Surrey grófja

	Surrey grófja
	Earl of Surrey a Norfolk hercege alcíme
	Lásd Norfolk herceg címere
Ország	angol
Alapítva	1088 (felfüggesztve 1397–1400); 1397 (megvonva 1399) (visszaállítva 1400); 1451 (felfüggesztve 1485–1514, 1547–1553, 1572–1660); 1477; 1483;
Alapító	II. Vilmos angol király
Feje	Edward Fitzalan-Howard (1956. december 2. –)
Rang	gróf
	A Wikimédia Commons tartalmaz Surrey grófja témájú médiaállományokat.

A Surrey grófja angol főnemesi cím, ötször hozták létre. Először William de Warenne, Hódító Vilmos közeli híve kapta meg. Jelenleg a Norfolk hercege mellékcíme.

A Vermandois grófjának sakkozott címerét William de Warenne, Surrey 2. grófja használta, amikor feleségül vette Leicester grófnéját, Elizabeth de Vermandois-t, aki Hugh, Vermandois grófja lánya volt. Hasonló címert vett fel sógora, Ralph I de Beaugency, a híres keresztes lovag is, aki Elizabeth nővérét, Matildát vette feleségül. Ez a címer a mai napig Surrey zászlajaként ismert.

Története

A Surrey grófja címet először 1088-ban hozták létre William de Warenne számára, jutalomként Hódító Vilmos melletti hűséges szolgálataiért. Surreyben megkapta Reigate várát, emellett tizenkét másik megyében is voltak birtokai. Mivel azonban viszonylag kevés földje volt Surreyben, inkább de Warenne grófja néven ismerték. A de Warenne név a normandiai birtokukról származik, a Varenne folyó mellett állt őseik vára, Bellencombre.^[1]

A címet William de Warenne fia és unokája örökölte, mindkettő William néven, majd a harmadik William de Warenne lányának, Isabellának két férje használta felesége jogán. Elsőként William, István angol király fia, majd Hamelin, II. Henrik féltestvére. Hamelin felvette a de Warenne nevet, és az ő fia, unokája, valamint ükunokája is birtokolta a grófi címet.^[1]

A második de Warenne férfiági leszármazás 1347-ben kihalt, ekkor a grófi cím Richard FitzAlanra, Arundel 8. grófjára^[2] szállt, aki az utolsó de Warenne gróf unokaöccse volt. Ugyanakkor hivatalosan csak az előző gróf özvegyének 1361-es halála után vette fel a címet. A grófi címet fia is viselte, ám 1397-ben kivégezték, és a címet elkobozták.^[1]

John Holland, aki az első Fitzalan Surrey gróf unokája volt, Surrey hercege címet kapott. Két évig viselte, míg IV. Henrik megfosztotta tőle, és visszaadta a címet a Fitzalan családnak. A visszaállított gróf 1415-ben férfi örökös nélkül hunyt el, ekkor Surrey grófja címe vagy kihalt, vagy függő helyzetbe került (a források eltérően vélekednek erről), míg Arundel grófja címe az ő elsőfokú unokatestvérére szállt, aki Surrey 9. grófjának dédunokája volt, így a de Warenne családtól is származott.^[1]

A címet a XV. században de Warenne több alkalommal újjáélesztették: 1451-ben John de Mowbray, majd 1477-ben Richard of Shrewsbury kapta meg. Mindketten utód nélkül haltak meg, így a cím ismét kihalt.^[1]

1483-ban a címet ismét létrehozták Thomas Howard számára, aki később Norfolk hercege lett, és azóta is a Howard család birtokolja (bár időnként elvesztették, majd visszakapták). Norfolk hercegei a de Warenne család címerét is negyedelik saját címerükben. A negyedik gróf ennél a létrehozásnál Arundel grófja címét is örökölte, így az Arundel és Surrey grófi címek ismét egyesültek.^[1]

William de Warenne, Surrey 1. grófja 1088-ban a koronától megkapta Wakefield birtokát, amelyet halála után utódai, a Warenne grófok örököltek. Surrey 2. grófja, William de Warenne 1107-ben megszerezte a Sandal birtokot, és a XII. század elején megkezdte Sandal Castle építését, amely később a birtok központi erődje lett. Egy második várat is építettek a Calder északi oldalán, Lawe Hillnél, de ezt később elhagyták. Wakefield egy hatalmas bárói birtok központja volt, amely Cheshire és Lancashire területére is kiterjedt, és a de Warenne család birtokában maradt a XIV. századig, amikor a de Warenne örökösöké lett.^[1]

A de Warenne családfa

A családfán csak a cím öröklésében szerepet játszott vagy más ok miatt fontos személyeket tüntettük fel.^[3]

Rodulf (~1012–~1074)
- Hugues (–1025) Coutances püspöke
- William de Warenne (–1088)^{[m 1]}, Surrey 1. grófja ∞ Gundred (–1085)^{[m 2]}
  - William de Warenne (–1138)^{[m 3]}, Surrey 2. grófja ∞ Elizabeth of Vermandois (–1131)^{[m 4]}
    - William de Warenne (~1119–1148)^{[m 5]}, Surrey 3. grófja ∞ Ela de Ponthieu (~1110–1174)^{[m 6]}
      - Isabel de Warenne (1136–1203), Surrey 4. grófnője ∞¹ I. Vilmos (~1130-1159)^{[m 7]} , Boulogne grófja ∞² Hamelin of Anjou (~1130-1202)^{[m 8]}, Surrey grófja
        William de Warenne (1166–1240) ^{[m 9]} , Surrey 5. grófja ∞¹ Maud Marsall (1192-1248)^{[m 10]} ∞² Matilda d'Aubigny
        John de Warenne (1231–1304)^{[m 11]}, Surrey 6. grófja ∞ Alice de Lusignan (1229-1256)^{[m 12]}
        Isabella de Warenne (1253-1290) ∞ János skót király (1249-1314)
        
        William de Warenne (1256–1286)
        John de Warenne (1286–1347), Surrey 7. grófja
        Alice de Warenne (1287–1338) ∞ Edmund FitzAlan (1285–1326), Arundel 7. grófja
        
        Isabel de Warenne (–1282)^{[m 13]} ∞ Hugh d'Aubigny, Arundel 5. grófja
    - Ada de Warenne (~1120-1178) ∞ Henry of Scotland (1115-1152)^{[m 14]}
      - IV. Malcolm skót király (1141–1165)
      - I. Vilmos skót király (1143-1214)
      - Margaret of Huntingdon (1145-1201)^{[m 15]} ∞¹ IV. Conan breton hercege (1138-1171)^{[m 16]}
      - Huntingdon Ada (1146–1205) ∞ III. Flórián holland gróf (1141–1190)
      - David of Scotland (1152-1219), skót királyi herceg, Huntingdon grófja

Első létrehozás (1088)

William de Warenne (–1088), Surrey 1. grófja
William de Warenne (–1138), Surrey 2. grófja
William de Warenne (1119–1148), Surrey 3. grófja
Isabel de Warenne, (–1203), Surrey 4. grófnője
- I. Vilmos (~1130-1159) Boulogne grófja, felesége jogán Surrey 4/5. grófja
- Hamelin of Anjou (~1130-1202), felesége jogán Surrey 4/5/6. grófja
William de Warenne (–1240), Surrey 5. grófja
John de Warenne (1231–1304), Surrey 6. grófja
John de Warenne (1286–1347), Surrey 7. grófja
Richard FitzAlan, Arundel 8. grófja^[2], Surrey 8. grófja
Richard FitzAlan, Arundel 9. grófja^[2], Surrey 9. grófja
Thomas FitzAlan, Arundel 10. grófja^[2], Surrey 10. grófja

Második létrehozás (1397)

Thomas Holland (1374–1400), Surrey 1. hercege (1397–1399 elkobzás)

Harmadik létrehozás (1451)

John de Mowbray, Norfolk 4. hercege, Surrey 1. grófja

Negyedik létrehozás (1477)

Richard of Shrewsbury, Norfolk 1. hercege, Nottingham 1. grófja, Surrey 1. grófja

Ötödik létrehozás (1483)

Thomas Howard (1443–1524), Norfolk 2. hercege, Surrey 1. grófja
Thomas Howard (1473–1554), Norfolk 3. hercege, Surrey 2. grófja
- Henry Howard (1517–1547), Surrey grófja
Thomas Howard (1536–1572), Norfolk 4. hercege, Surrey 3. grófja
- Philip Howard (1557–1595), Arundel 18. grófja^[2]
Thomas Howard (1585–1646), Arundel 19. grófja^[2], Surrey 4. grófja
Henry Howard (1608–1652), Arundel 20. grófja^[2], Surrey 5. grófja
Thomas Howard (1627–1677), Norfolk 5. hercege, Arundel 21. grófja^[2], Surrey 6. grófja

A cím azóta Norfolk hercege egyik alcíme.

Megjegyzések

↑ William de Warenne normann nemes, azon kevesek egyike, akiről név szerint ismert, hogy Hódító Vilmos alatt harcoltak az 1066-os hastingsi csatában. A Domesday Book idején (1086) tizenhárom megyében volt kiterjedt földbirtoka, köztük a sussex-i Rape of Lewes. II. Vilmos angol király tette Surrey grófjává.
↑ Gundred (Gundreda) flamand származású volt. Férjével megalapították a sussex-i Lewes perjelséget.
↑ Gyakrabban emlegették Warenne grófként vagy Warenne grófjaként, mint Surrey grófjaként.
↑ Vermandois Erzsébet francia nemesasszony volt, aki különböző házasságai által Worcester 1. grófjának, Leicester 2. grófjának, Surrey 3. grófjának és lánya által Warwick 4. grófjának anyja volt.
↑ William de Warenne, Surrey 3. grófja Angliában harcolt az anarchia idején, és általában hű maradt István királyhoz. Részt vett a második keresztes hadjáratban, ahol nyomaveszett.
↑ Ponthieu-i Adela (Ela), III. Vilmos Ponthieu grófjának lánya volt.
↑ István angol király és Boulogne-i Matild angol királyné második fia volt, akit Blois-i Vilmosként is emlegetnek, Boulogne grófja és felesége jogán Surrey grófja volt.
↑ V. Gottfried, Anjou grófja törvénytelen fia, II. Henrik, az első Plantagenêt király bátyja.
↑ Apjától, Hamelintől a Lincolnshire-i Appleby kastélyát kapta.
↑ William Marshalnak, Pembroke első grófjának a legidősebb lánya volt. Első férje Hugh Bigod, Norfolk 3. grófja és William de Warenne, Surrey 5. grófja.
↑ John de Warenne, Surrey 6. grófja kiemelkedő angol nemes és katonai parancsnok volt III. Henrik és I. Eduárd uralkodása alatt. A második bárók háborúja során kétszer is oldalt váltott, végül a királyt támogatta. Warenne-t később „Skócia királyságának és földjének őrévé“ nevezték ki, és kiemelkedő szerepet játszott I. Eduárd skóciai háborúiban.
↑ Alice de Lusignan János angol király lánya volt. Nem sokkal azután, hogy 1247-ben Franciaországból Angliába érkezett, az urlakodó megkötötte házasságát az Surrey grófjából, ami némi haragot váltott ki az angol nemességből.
↑ Isabel de Warenne 17 éves korában megözvegyült. Nagy birtoka volt, amelyen megalapította Anglia első ciszterci rendi kolostorát. 1252-ben megfeddte III. Henrik királyt, amiért nem fizette ki a tartozását.
↑ Henry of Scotland az Alba Királyság örököse volt. Ő volt Northumbria 3. grófja és Huntingdon 3. grófja is. I. Dávid skót király és Maud királynő, Huntingdon 2. grófnőjének fia volt.
↑ Margaret of Huntingdon skót királyi hercegnő volt. Második férje Humphrey de Bohun volt, házasság kötést követően Margaret Hereford grófnéje volt a címe.
↑ A „fiatalabb“ IV. Conan Bretagne hercege volt 1156 és 1166 között.

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g Complete Peerage Earl Index > Index to Earls and Countesses
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h A sorszámozásról lásd: Az Arundel grófok sorszámozása
↑ Entritree családfa a Wikidata adatok alapján

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Earl of Surrey című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

↑ National Archives: Howard Family Papers (angol nyelven). The National Archives . (Hozzáférés: 2025. január 4.)
↑ Complete Peerage: The Complete Peerage of England, Scotland, Ireland, Great Britain, and the United Kingdom: Extant, Extinct, or Dormant (angol nyelven). The St. Catherine Press, Ltd., 234. o. (1910)

További információk

[4] William de Warenne normann nemes, azon kevesek egyike, akiről név szerint ismert, hogy Hódító Vilmos alatt harcoltak az 1066-os hastingsi csatában. A Domesday Book idején (1086) tizenhárom megyében volt kiterjedt földbirtoka, köztük a sussex-i Rape of Lewes. II. Vilmos angol király tette Surrey grófjává.

[5] Gundred (Gundreda) flamand származású volt. Férjével megalapították a sussex-i Lewes perjelséget.

[6] Gyakrabban emlegették Warenne grófként vagy Warenne grófjaként, mint Surrey grófjaként.

[7] Vermandois Erzsébet francia nemesasszony volt, aki különböző házasságai által Worcester 1. grófjának, Leicester 2. grófjának, Surrey 3. grófjának és lánya által Warwick 4. grófjának anyja volt.

[8] William de Warenne, Surrey 3. grófja Angliában harcolt az anarchia idején, és általában hű maradt István királyhoz. Részt vett a második keresztes hadjáratban, ahol nyomaveszett.

[9] Ponthieu-i Adela (Ela), III. Vilmos Ponthieu grófjának lánya volt.

[10] István angol király és Boulogne-i Matild angol királyné második fia volt, akit Blois-i Vilmosként is emlegetnek, Boulogne grófja és felesége jogán Surrey grófja volt.

[11] V. Gottfried, Anjou grófja törvénytelen fia, II. Henrik, az első Plantagenêt király bátyja.

[12] Apjától, Hamelintől a Lincolnshire-i Appleby kastélyát kapta.

[13] William Marshalnak, Pembroke első grófjának a legidősebb lánya volt. Első férje Hugh Bigod, Norfolk 3. grófja és William de Warenne, Surrey 5. grófja.

[14] John de Warenne, Surrey 6. grófja kiemelkedő angol nemes és katonai parancsnok volt III. Henrik és I. Eduárd uralkodása alatt. A második bárók háborúja során kétszer is oldalt váltott, végül a királyt támogatta. Warenne-t később „Skócia királyságának és földjének őrévé“ nevezték ki, és kiemelkedő szerepet játszott I. Eduárd skóciai háborúiban.

[15] Alice de Lusignan János angol király lánya volt. Nem sokkal azután, hogy 1247-ben Franciaországból Angliába érkezett, az urlakodó megkötötte házasságát az Surrey grófjából, ami némi haragot váltott ki az angol nemességből.

[16] Isabel de Warenne 17 éves korában megözvegyült. Nagy birtoka volt, amelyen megalapította Anglia első ciszterci rendi kolostorát. 1252-ben megfeddte III. Henrik királyt, amiért nem fizette ki a tartozását.

[17] Henry of Scotland az Alba Királyság örököse volt. Ő volt Northumbria 3. grófja és Huntingdon 3. grófja is. I. Dávid skót király és Maud királynő, Huntingdon 2. grófnőjének fia volt.

[18] Margaret of Huntingdon skót királyi hercegnő volt. Második férje Humphrey de Bohun volt, házasság kötést követően Margaret Hereford grófnéje volt a címe.

[19] A „fiatalabb“ IV. Conan Bretagne hercege volt 1156 és 1166 között.

[ua-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g Complete Peerage Earl Index > Index to Earls and Countesses

[arundelnumber-2] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h A sorszámozásról lásd: Az Arundel grófok sorszámozása

[3] Entritree családfa a Wikidata adatok alapján

[1]

[2]

[3]

[m 1]

[m 2]

[m 3]

[m 4]

[m 5]

[m 6]

[m 7]

[m 8]

[m 9]

[m 10]

[m 11]

[m 12]

[m 13]

[m 14]

[m 15]

[m 16]