Ugrás a tartalomhoz

Sugár Tivadar

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sugár Tivadar
Sugár Tivadar
Sugár Tivadar
SzületettGlück Tivadar
1897. február 19.
Budapest
Elhunyt1938. június 16.[1] (41 évesen)
Moszkva, butovói kivégzőhely[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaDuczyńska Ilona
Foglalkozásapolitikai aktivista
A Wikimédia Commons tartalmaz Sugár Tivadar témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sugár Tivadar, tévesen olykor Sugár Tibor, 1914-ig Glück[2] (Budapest, 1897. február 19.Moszkva, butovói kivégzőhely, 1938. június 16.[1]) magyar politikus, orvostanhallgató, a Galilei Kör tagja, a Budapesti Katonatanács alelnöke.

Élete

[szerkesztés]

Sugár Lipót Lajos és Vantuch Fáni fiaként született. 1912-től 1917-ig az MSZDP tagja volt.[1] 1917-ben kapcsolódott be a Galilei Kör munkájába, ahol a Duczyńska Ilona vezette csoport antimilitarista szárnyához, az ún. forradalmi szocialistákhoz tartozott. A következő év elején letartóztatták, s az 1918. szeptember 19 és 25 között tárgyalt úgynevezett Galilei-perben fővádlottként 3 évi börtönre ítélték. Csakúgy, mint Lékai Jánost, őt is az őszirózsás forradalom alatt szabadították ki, nem sokkal ezután pedig a Budapesti Katonatanács alelnökévé választották meg.

1918. november 17-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Dutczinsky Mária Dorottya Angyalka Ilonával (Duczyńska Ilonával),[3] akitől 1922-ben elvált.[4] A KMP-nek szinte a kezdetektől fogva tagja volt, s 1919 februárjában a kommunista vezetőkkel együtt őt is letartóztatták, ám március 3-án tüdőbajára való tekintettel szabadon bocsátották. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején külföldi megbízatásokat teljesített, illetve az Osztrák–Magyar Bank kormánybiztosának titkára volt.[5]

A kommün bukása után (1921-től) Németországban, majd a Szovjetunióban élt, s dolgozott a Komintern apparátusában. 1938. március 15-én azzal a hamis váddal, hogy Németországnak kémkedett, az NKVD letartóztatta, 1938. június 1-én halálraítélték, s június 16-án végrehajtották az ítéletet. 1956. november 28-án rehabilitálták.[1]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Kelen Jolán: Galilei-per a XX. században. Budapest, 1957, Kossuth Könyvkiadó.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e A politikai elnyomás, Moszkvában és a Moszkvai területen agyonlőtt és eltemetett áldozatainak mártirológiája 1938-53 – Sugár Tivadar
  2. A Belügyminisztérium 1914. évi 6750. sz. rendelete. MNL-OL 30805. mikrofilm 210. kép 1. karton.
  3. Bp. VI. ker. polgári házassági akv. 1321/1918. folyószám
  4. A budapesti kir. törvényszék 37P.48981/2/1922. sz. ítélete.
  5. Korvin Ottó 1,800.000 korona értékű külföldi pénzt rejtett el. 8 Órai Újság 5. (1919: 92.) 5.

Források

[szerkesztés]