Ugrás a tartalomhoz

Szárazpatak (Szlovákia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Suchá nad Parnou szócikkből átirányítva)
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Szárazpatak (egyértelműsítő lap).
Szárazpatak (Suchá nad Parnou)
Szárazpatak
Szárazpatak
Szárazpatak zászlaja
Szárazpatak zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásNagyszombati
Rangközség
Első írásos említés1296
PolgármesterDaniela Balážová
Irányítószám909 01
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámTT
Népesség
Teljes népesség2202 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség133 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság176 m
Terület14,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 24′ 35″, k. h. 17° 29′ 23″48.409722°N 17.489722°EKoordináták: é. sz. 48° 24′ 35″, k. h. 17° 29′ 23″48.409722°N 17.489722°E
Szárazpatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szárazpatak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szárazpatak (1887-ig Szuha, szlovákul Suchá nad Parnou, németül Dürnbach) falu Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagyszombattól 8 km-re északnyugatra található.

Élővilága

[szerkesztés]
  • 2023
    2023

2023-ban gólyafészek épült a faluban, de sikeres költés nem volt.[2]

Története

[szerkesztés]

1296-ban "Zubuh" alakban említik először, a vöröskői váruradalomhoz tartozott. Már ekkor állt temploma és plébániája. A 16. században kastély és néhány nemesi kúria is állt itt. A 17. században mezőváros, vásártartási joggal. 16. századi négytornyos reneszánsz várkastélyát 1952-ben lebontották, ma az alapiskola áll a helyén.

Vályi András szerint "SZUHA. Dürnbach. Tót Mezőváros Pozsony Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, a’ kinek kastéllyával díszesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik N. Szombathoz egy mértföldnyire; határja középszerű, mint vagyonnyai; szőlejek jó italú bort terem."[3]

Fényes Elek szerint "Szuha (Dürnbach), tót m. v. Poson, most F. Nyitra vmegyében, a Parna patakja mellett, Nagyszombathoz nyugotra 1 órányira: 816 kath., 26 evang., 32 zsidó lak., kath. paroch. templommal, urasági kastélylyal, termékeny szántóföldekkel, s jó bortermesztéssel. F. u. gr. Pálffy Ferencz."[4]

Pozsony vármegye monográfiája szerint "Szárazpatak, tót nagyközség, körjegyzőségi székhely, 151 házzal és 1161 róm. kath. vallású lakossal. Első nyomára 1296-ban Zubuh néven találunk, a mikor a vöröskői vár tartozéka; ettől fogva e vár birtokainak a sorsában osztozott. Neve a régi okiratokban Zuha, Zwha, Szuha, Durnbach, Dürnbach, Durnpach, sőt a pápai tizedszedők jegyzékében Zuha helyett Soch alakban is szerepelt. A vöröskői urakon kívül más nemesi birtokosai is voltak. Így 1463-ban Sellendorf Miklós és neje, ugyane században Szuhai Kamberszky Miklós, 1483-ban Podmansoder Kristóf, 1547-ben Zuchai Halthomár György, a Moritzky család, a XVII. században a Cséfalvay, a Spáczay, a Lévay, a Dersffy és a Balogh családok. Ennek is, mint a többi vöröskői várbirtokoknak, idővel a Pálffyak lettek az urai és ma is id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. 1536-ban már mezővárosként szerepel. 1639-ben III. Ferdinándtól vásárjogot nyert. 1663-ban a törökök dúlták föl és 300 lakosát hurczolták rabságba. A Rákóczy-féle fölkelés alatt Rákóczy seregei foglalták el. A községben levő nagy kastély már 1551-ben van említve. Bél Mátyás idejében háromemeletes volt, ma pedig, az emeletes saroktornyokat kivéve, földszintes. Ősi temploma, mely már a XIV. század végén fennállott, elpusztult. Mai templomát 1710-ben fejezték be. Az egyház birtokában 1612-ből említésre méltó gótikus kehely van. A község nevét a fent elősorolt alakokon kívül, egyes okiratokban, elvétve Zsófia és Dumpach alakban is találjuk említve. Ide tartoznak Bori vadászlak és a Nagyszombati Szőlőhegy. A községben van posta, de a távírója és a vasúti állomása Nagyszombat."[5]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1260, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1718 lakosából 1710 szlovák, 6 cseh, 2 egyéb, illetve ismeretlen nemzetiségű.[6]

2011-ben 1913 lakosából 1840 szlovák.

2021-ben 2202 lakosából 2086 (+8) szlovák, 2 magyar, (+1) cigány és ruszin, 30 (+2) egyéb és 84 ismeretlen nemzetiségű.[7]

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Márton templom
    Szent Márton templom
  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1708-ban épült.
  • Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnáját 1729-ben építették.
  • A templom közelében álló Immaculata-szobor 1805-ben készült.
  • A kápolna előtt álló Szent Orbán szobrot 1808-ban készítették.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ bociany.sk
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Pozsony vármegye.
  6. ↑ http://adatbazis.mtaki.hu/?mtaki_id=106217&settlement_name=
  7. ↑ ma7.sk
  8. ↑ http://lexikon.katolikus.hu/S/Szuhai.html

Források

[szerkesztés]
  • Martin Neumann 2022: Osudy kaštieľa v Suchej nad Parnou po roku 1945. Historika 1/2022

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szárazpatak_(Szlovákia)&oldid=26727421”