Szuchahora

	Szuchahora (Suchá Hora)
	Szuchahora főutcája
	; Szuchahora zászlaja
	; Szuchahora zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Turdossini
Rang	község
Első írásos említés	1566
Polgármester	Miloš Šustek
Irányítószám	027 13
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	TS
	Népesség
Teljes népesség	1455 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	63 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	798 m
Terület	21,85 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 21′ 56″, k. h. 19° 47′ 22″49.365556°N 19.789444°EKoordináták: é. sz. 49° 21′ 56″, k. h. 19° 47′ 22″49.365556°N 19.789444°E
	Szuchahora weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szuchahora témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szuchahora (szlovákul Suchá Hora, lengyelül Sucha Góra Orawska) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turdossini járásban.

Fekvése

Trsztenától 15 km-re keletre, a lengyel határ mellett fekszik.

Története

A falut a 16. század közepén a vlach jog alapján alapították, az árvai uradalomhoz tartozott. 1566-ban „Zucha” alakban említik először, 1588-ban „Sucha Hora” a neve. 1715-ben 155 lakosa volt. 1778-ban 327-en lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Szuchahora. Lengyel falu Árva Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai többfélék, fekszik Hladovkához közel, és annak filiája; határja hegyes, és sovány.”^[2]

1828-ban 137 házában 821 lakos élt. Földje gyenge minőségű, ezért lakosai közül sokan kivándoroltak, mások fazekassággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szuchahora, tót falu, Árva vmegyében, a gallicziai határszélen; 810 kath., 11 zsidó lak. Földje igen sovány. Sessioja: 35 2/8. Van filial. harminczadja, vendégfogadója. Vászonnal kereskedik. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”^[3]

A 20. század elején nevét Aszúligetre magyarosították, de a lakosság ellenállása miatt az nem maradt fenn. A trianoni diktátumig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott.

Ma is gorálok lakják, kiknek hagyományait viseletük és népi együttesük őrzi.

Népessége

1910-ben 683, túlnyomórészt lengyel lakosa volt.

2001-ben 1256 lakosából 1226 szlovák és 28 lengyel volt.

2011-ben 1386 lakosából 1326 szlovák és 24 lengyel.

Nevezetességei

Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Turdossini járás m v sz A Turdossini járás települései
Turdossin (Tvrdošín)
Árvafejérpatak (Oravský Biely Potok) Bölényfalu (Zuberec) Brezovica Csimhova (Čimhová) Habovka Hladovka Ljeszek (Liesek) Nizsna (Nižná) Podbjel (Podbiel) Stepanó (Štefanov nad Oravou) Szuchahora (Suchá Hora) Trsztena (Trstená) Vitanova (Vitanová) Zábidó (Zábiedovo)