Ugrás a tartalomhoz

Stuff Smith

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stuff Smith
Fotó: William P. Gottlieb
Fotó: William P. Gottlieb
Életrajzi adatok
Születési névHezekiah Leroy Gordon Smith
Született1909. augusztus 14.[1][2][3]
Portsmouth
Elhunyt1967. szeptember 25. (58 évesen)[1][2][3]
München
Pályafutás
Műfajokdzsessz
Hangszerjazz violin
Tevékenység
  • hegedűs
  • dzsesszzenész
KiadókVocalion

Stuff Smith weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Stuff Smith témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Stuff Smith, (Portsmouth, 1909. augusztus 14.München, 1967. szeptember 25.) amerikai dzsesszhegedűs.

Pályafutása[szerkesztés]

Stuff Smith és apja segítségével kezdett hegedűt tanulni. Smith Louis Armstrongot említette a fő befolyásolójaként és inspirálójaként a dzsesszben. Az 1920-as években Texasban Alphonse Trent bandájának tagja lett. New Yorkba költözése után 1935-től rendszeresen fellépett az Onyx Clubban szextettjével Coleman Hawkinsszal, Charlie Parkerrel, Dizzy Gillespie-vel, majd Sun Ra-val is.

1936-ban a Vocalionnál, 1937-ben a Deccanál és 1939–1940 között a Varsitynél készített lemezfelvételeket. Számos számban szerepel a Nat King Cole Trio albumon (After Midnight).

Smith fellépésének egy része az első szabadtéri dzsesszfesztiválon, az 1938-as karneválon a Randall-szigeten váratlanul felbukkant William Savory hangmérnök lemezein, amelyeket akkoriban saját maga rögzített a rádióból. Néhány filmhíradós felvétel fennmaradt erről a fesztiválról, de úgy tűnt, hogy semmi hanganyag sem maradt fenn. A lemezek 2012-ben előkerültek és Loren Schoenberg, a National Jazz Museum in Harlem igazgatója megvásárolta őket.

Smith kritikus volt a bebop mozgalommal szemben, bár saját stílusa átmenetet jelentett a swing és a bebop között. Ő volt az első hegedűművész, aki elektromos erősítést alkalmazott hegedűn. Ő volt az egyik írója az It's Wonderful (1937) című dalnak, amelyet pályafutása során gyakran előadott Louis Armstrong és Ella Fitzgerald is.

Smith 1965-ben Koppenhágába költözött, aktívan fellépett Európában. 1967-ben Münchenben halt meg. Stuff Smith egyike annak az 57 dzsesszzenésznek, akiket az 1958-as „A Great Day in Harlem” című híres fotón szerepel.

Albumok[szerkesztés]

  • Stuff Smith (1957)
  • Dizzy Gillespie and Stuff Smith (1957)
  • Have Violin, Will Swing (1958)
  • Sweet Swingin' Stuff (1959)
  • Cat on a Hot Fiddle (1960)
  • Herb Ellis & Stuff Smith Together! (1963)
  • Stuff and Steff with Stéphane Grappelli (1966)
  • Violin Summit with Stéphane Grappelli, Svend Asmussen, Jean-Luc Ponty, (SABA, 1967)
  • Black Violin (1972)
  • Violins No End with Stéphane Grappelli (1984)
  • The 1943 Trio (1988)
  • Live at the Montmartre (1988)
  • Live in Paris (France's Concert, 1965/1988)
  • Hot Violins with Svend Asmussen, Kenny Drew Trio, Poul Olsen (1991)
  • Stuff Smith – 1939-1944 compilation (1999)
  • Late Woman Blues with Henri Chaix Trio (2001)
  • The Complete 1944 Rosenkrantz Apartment Transcription Duets (2002)
  • 1944-46: Studio, Broadcast, Concert & Apartment Performances (2002)
  • 1944 & 1945 Performances (2004)
  • Swingin' Stuff (2005)
  • Five Fine Violins: Celebrating 100 Years (2010)
  • 1937 (2010)

Zenekarvezető:[szerkesztés]

Ella Fitzgerald[szerkesztés]

Dizzy Gillespie[szerkesztés]

  • Dee Gee Days: The Savoy Sessions (1976)
  • Dizzy Gillespie (1952)
  • The Champ (1956)
  • School Days (1957)

Sun Ra[szerkesztés]

  • Deep Purple (1973)
  • Dreams Come True (1973)
  • Sound Sun Pleasure!! (1991)

Másokkal[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Stuff Smith című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.