Ugrás a tartalomhoz

Strom Thurmond

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Strom Thurmond
SzületettJames Strom Thurmond[1]
1902. december 5.[2][3][4][5][6]
Edgefield
Elhunyt2003. június 26. (100 évesen)[2][3][4][5][6]
Edgefield
Állampolgárságaamerikai
Házastársa
  • Jean Crouch Thurmond (1947. november 7. – 1960. január 6.)
  • Nancy Janice Moore (1968. december 22. – 1991)
Gyermekei
  • Essie Mae Washington-Williams
  • Paul Thurmond
  • James Strom Thurmond Jr.
  • Nancy Moore Thurmond
  • Juliana Gertrude Thurmond Whitmer
SzüleiEleanor Gertrude Strom Thurmond
John William Thurmond
Foglalkozása
Tisztségeszenátor
IskoláiClemson University (–1923, BSc)
Kitüntetései
Halál okaszívelégtelenség
SírhelyeEdgefield
Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusának pro tempore elnöke
Hivatali idő
2001. január 20. 2001. június 6.
AlelnökDick Cheney
ElődRobert C. Byrd
UtódRobert C. Byrd
Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusának pro tempore elnöke
Hivatali idő
1995. január 3. 2001. január 3.
AlelnökAl Gore
ElődRobert C. Byrd
UtódRobert C. Byrd
Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusának pro tempore elnöke
Hivatali idő
1981. január 3. 1987. január 3.
AlelnökWalter Mondale (1981. január 20-ig)
George H. W. Bush (1981. január 20-tól)
ElődWarren G. Magnuson
UtódJohn C. Stennis

Strom Thurmond aláírása
Strom Thurmond aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Strom Thurmond témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Strom Thurmond (Edgefield, 1902. december 5.Edgefield, 2003. június 26.) amerikai politikus, szenátor (Dél-Karolina, 1953 – 2003, rövid megszakítással 1956-ban). A Demokrata Párt, később a Republikánus Párt tagja.

Pályafutása

[szerkesztés]

Thurmond 1923-ban diplomázott a Clemson College-ban, majd középiskolai tanárként dolgozott 1929-ig. 1929-től 1933-ig az Edgefield megye oktatási vezetője volt. Eközben jogot tanult és 1930-ban sikeres szakvizsgát tett. 1930-tól 1938-ig tagja volt Dél-Karolina állami szenátusának. 1938-ban bíró lett.

1942-től 1946-ig a hadseregben szolgált. Részt vett a normandiai partraszállásban. Megkapta a harcban megsebesült katonáknak járó Bíbor Szív kitüntetést. Tartalékos vezérőrnagyi rendfokozatot kapott.

1946-ban megválasztották Dél-Karolina kormányzójává. Mandátuma 1947-től 1951-ig tartott.

1948-ban sikertelenül indult az elnökválasztáson, 1950-ben pedig szintén sikertelenül indult a demokrata párti jelöltségért a szenátusi választáson. 1951-től 1955-ig a dél-karolinai Aikenben volt ügyvéd.

Burnet Maybank szenátor, aki 1941-től képviselte Dél-Karolinát a washingtoni szenátusban, 1954. szeptember 1-jén elhunyt. A Maybank helyére szeptember 6-án ideiglenes jelleggel Charles E. Danielt nevezték ki szenátornak. Halálakor Maybank volt a Demokrata Párt jelöltje a november 2-án tartandó szenátusi választáson, és a törvényes előírások szerint a hátralévő rövid időben a demokraták már nem állíthattak új hivatalos jelöltet, de a szavazóknak módjuk volt az előre nyomtatott szavazólapra ráírni, hogy kire kívánnak szavazni. A párt arra biztatta szavazóit, hogy Thurmond nevét írják be, aki így a demokraták nem hivatalos jelöltje lett, és így végül ő nyerte meg a választást. Charles Daniel december 23-án lemondott, Thurmondot pedig másnap kinevezték ideiglenes szenátornak a Maybank mandátumából hátralévő néhány napra (így amikor 1955. január 3-án Thurmond saját jogán is szenátor lett, már rangidős volt a többi új szenátorhoz képest). Thurmond mandátuma az alkotmányban előírt hat évre, 1961. január 3-ig szólt.

Thurmond azonban úgy érezte, a választás úgy lett volna igazán szabályos és igazságos, ha a demokrata választók a szokásos előválasztással választhatták volna ki jelöltjüket. A választási törvény értelmében ilyen előválasztást (és időközi szenátusi választást) legközelebb 1956-ban lehetett tartani, ezért Thurmond ígéretet tett, hogy 1956 tavaszán lemond, hogy mód legyen szabályos előválasztást és új szenátusi választást tartani. 1956. április 4-én le is mondott, és azután megnyerte a június 12-i előválasztást és a saját megüresedett helyére kiírt november 6-i szenátusi választást is. Miután a választók ilyen módon megerősítették, Thurmond másnap újra letette a hivatali esküt, és ismét elfoglalta a szenátusi helyét.

Ezután 1960-ban, 1966-ban, 1972-ben, 1978-ban, 1984-ben, 1990-ben és 1996-ban is újraválasztották, és így 2003. január 3-ig szolgált. Századik születésnapján még szenátor volt. Utolsó mandátumának lejártakor ő volt a legidősebb szenátor a testület történetében.

Röviddel nyugalomba vonulása után, 2003. június 26-án hunyt a dél-karolinai Edgefieldben, szülővárosában, ahol sírja is van.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Biographical Directory of the United States Congress (angol nyelven). United States Government Publishing Office, 1903
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b BnF-források (francia nyelven)
  6. a b GeneaStar
  7. http://continent-online.com/Document/?doc_id=30278076

Források

[szerkesztés]