Strezai pálos kolostor

Strezai pálos kolostor
Település	Kapela
Cím	Pavlin Kloštar
Építési adatok
Építés éve	1374.
Lebontás oka	Magyar–török háborúk
Építési stílus	gótika
Felhasznált anyagok	kő
Hasznosítása
Felhasználási terület	rom
Tulajdonos	pálos rend
Alapadatok
Tszf. magasság	157 m
Elhelyezkedése
Strezai pálos kolostor Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 00′ 45″, k. h. 16° 48′ 51″46.0125, 16.814166666667
Sablon Wikidata Segítség

A strezai Mindenszentek pálos kolostor egy elpusztult pálos kolostor maradványa Horvátországban, Pavlin Kloštar településen.

Fekvése

Pavlin Kloštar falutól északra egy patakvölgyben találhatók maradványai.

Története

A Streza nevű birtokot, amelyen a kolostor felépült 1366-ban I. Lajos király oklevelében említik először, melyben Péter zágrábi főesperesnek és András nevű testvérének „Ztreza” és „Pluchina” birtokokat adományozza cserébe azért a birtokért, melyet Szécsi Miklós horvát-szlavón bán a csázmai káptalannak adott. A Mindenszentek tiszteletére szentelt kolostort (monasterium Omnium Sanctorum) 1374-ben Bessenyei János (Iohannes Bissenus) fejérkői (Bijela Stijena) várnagy építtette. A kolostor és a templom első írásos említése 1379. április 9-én történt, a kolostor a monoszlói Szűz Mária kolostor irányítása alá tartozott. Az ezt követő adománylevelekből és az 1477-es urbábiumból kitűnik, hogy egyike volt a középkori Horvátország leggazdagabb kolostorainak. 1465-ben vásártartási jogot kapott. Az 1475-ben Rojcsán megtartott horvát szábor minden adó és állami teher alól felszabadította. Utolsó említése 1538-ból származik, amikor a pálosok a török támadások elől menekülve végleg elhagyták a kolostort és a biztonságosabb Lepoglaván telepedtek le. Magukkal vitték legértékesebb tárgyaikat és levéltárukat. Valószínűleg ekkor még az épületekben nem keletkezett kár, mert egy 1540-es oklevélben megemlítik azon várak és építmények között, melyeket a török elleni védelem szempontjából lerombolni, vagy megerősíteni kell. A kolostor építőanyagát később a közeli Kapela plébániatemplomának és plébániájának építéséhez használták fel.

Mai állapota

Régészeti lelőhely a falutól északnyugatra található középkori pálos kolostor maradványaival. A csendes patakvölgyben a kolostor egykori négyszög alakú helyét két patak fogja közre. A régészeti feltárások 2006-ban kezdődtek ezen a helyen, melyet akkor még sűrű erdő fedett. 2008-ra sikerült feltárni a kolostort és templomát, mely egyhajós, keletelt épület volt sokszög alaprajzú apszissal. Hosszúsága 33 méter, szélessége 9 méter volt. A szentély északi oldalához csatlakozott a sekrestye. A kolostor épületegyüttese a templomtól északra állt középén a kerengővel. Épületei egy észak-déli tengelyű, 70 méter hosszúságú és 50 méter szélességű területet fogtak közre. A szakemberek két építési fázisát különböztették meg. Szerkezete nem a horvátországi, hanem a pécs-jakabhegyi, a salföld-köveskúti és a nagyvázsonyi kolostorokkal mutat rokonságot.

Források

• Tajana Pleše – Krešimir Karlo: Monasterium Omnium Sanctorum de Ztreza Ordinis S. Pauli Primi Eremitae Opscula Archaelogica vol. 33. Zagreb, 2009.
• Tajana Pleše: Streška bulla plumbea pape Bonifacija IX. (horvátul) (angolul)
• Rezultati antropološke analize osteološkog materiala pronadenog u crkvi pavlinskog samostana Svih Svetih u Strezi
• Palosepiteszet.hu: Pavlin Kloštar