Storno-ház
| Storno-ház | |
 | |
| Stornó ház a Főtéren | |
| Elhelyezkedése | |
 Storno-ház
Pozíció Sopron térképén
| |
 é. sz. 47° 41′ 12″, k. h. 16° 35′ 28″47.686667°N 16.591111°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 12″, k. h. 16° 35′ 28″47.686667°N 16.591111°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Storno-ház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség |
A Storno-ház palotaszerű barokk sarokház Sopron belvárosában, a Fő tér egyik ékessége. A 15. században a Haberleiter családé volt, és ők 1482–83 telén vendégül látták Mátyás királyt is, midőn Bécset ostromolta. A 18. században a Festetics család birtokába került, ekkor (1720-ban) nyerte el végleges formáját.
A Bajorországból áttelepült id. Storno Ferenc 1872-ben vásárolta meg az épületet, ahol vendégként 1840-ben és 1881-ben Liszt Ferenc is adott hangversenyt. A ház jellegzetessége a kétemeletes, gazdag díszítésű, kerek, zárt sarokerkély, a Festetics-címerrel díszített, toszkán féloszlopokkal közrefogott, kosáríves kapu és a remekmívű pelikános kopogtató.
Id. Storno Ferenc festőként és restaurátorként alkotott jelentőset. Munkája során számos, pusztulásra ítélt műemléket mentett meg: ezek váltak a híres gyűjteményének alapjává.
A Storno-házban működött hajdanán a Fekete Elefánt Gyógyszertár; ennek anyagát a Fehér Angyal Patikamúzeumba helyezték át.
Lakott itt Liszt Ferenc is.
A házban ma a Soproni Múzeum központja van két állandó kiállítással (helytörténeti gyűjtemény, Storno-gyűjtemény).
Források
[szerkesztés]
- Csatkai Endre: Sopron és környékének műemlékei (Akadémiai, 1953)
- Sopron bemutatása Archiválva 2015. június 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Soproni Múzeum – Storno-ház