Sternberg-palota

Sternberg-palota
Település	Hradzsin
Cím	Hradčanské náměstí 15.
Építési adatok
Építés éve	1698 után (1707?)
Megnyitás	1948?
Rekonstrukciók évei	2002–2003
Építési stílus	barokk
Építész(ek)	Giovanni Battista Aliprandi
Hasznosítása
Felhasználási terület	palota szépművészeti múzeum kúria
Tulajdonos	Prágai Nemzeti Galéria
Elhelyezkedése
Sternberg-palota Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 05′ 25″, k. h. 14° 23′ 48″50.090265, 14.39657
Sternberg-palota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sternberg-palota témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

mennyezetkép

A Sternberg-palota (csehül Šternberský palác, 57/15) a cseh világi barokk építészet egyik legkiemelkedőbb épülete a prágai Hradzsin tér északi oldalán áll.

Története

Václav Vojtěch Šternberk gróf építtette valamikor 1698–1730 között néhány kisebb, gótikus épület és egy reneszánsz palota helyére — ez utóbbit Kryštof Popel Lobkowicz a 16. század végéig használta. Nemcsak az építkezés pontos időpontjáról nem maradtak bizonyító erejű dokumentumok, de még azt sem tudni, ki is építette a palotát. A történészek többségének három jelöltje:

• Domenico Martinelli,
• Giovanni Battista Alliprandi vagy
• Jan Blažej Santini-Aichel,

de egyes vélemények szerint az épületet

• Christoph Dientzenhofer,

vagy akár

• Johann Bernhard Fischer von Erlach

is tervezhette.

A déli szárny építését félbehagyták, és csak 1835–1842 között fejezte be Jan Novotný cseh építész. Ekkor készült el az épület neobarokk bejárata és a második emeleti nagyterem is.

Franz Josef Sternberg 1796-ban alapította meg a cseh hazafiak művészetpártoló társaságát, majd 1811-ben eladta palotáját az általa alapított társaságnak, amely ideköltöztette az addig összegyűjtött tárgyakat a Černín-palotából (amit katonai kórházzá alakítottak). 1821 és 1847 között az épületet a Cseh Nemzeti Múzeum vette bérbe. Ezután itt rendezték be egyes, kiemelkedő cseh tudósok (például Pavel Jozef Šafárik és a botanikus Karel Bořivoj Presl) munkahelyét; Václav Hanka és a festő Antonín Mánes egy ideig itt is lakott.

Mivel a palota túlságosan messze volt a város központjától, ami kényelmetlenné tette a gyűjtemények látogatását, a művészetpártoló társaság 1871-ben eladta az épületet. Egy évvel később a Leányok és Asszonyok Szent Anna Egyesülete értelmi fogyatékosok szanatóriumává alakította. Ezt az intézményt Ernestinumnak nevezték el a társaság elnökasszonya és legfőbb adományozója, Ernestina Auersperková tiszteletére. 1918-ban ezt az intézményt kiköltöztették Prágából, és helyét egy kadétiskola foglalta el. A német megszállás és a protektorátus idején a hadsereg használta, majd 1945-től a várőrség kaszárnyája volt. 1946–1948 között kezdték ideszállítani a Prágai Nemzeti Galéria kincseit, és hamarosan megnyílt a galéria első kiállítása.

2002–2003-ban teljesen felújították.

Az épület

A kétemeletes palota négy épületrésze közel négyzet alakú belső udvart fog közre. A barokk stílusú épület homlokzata a Hradzsin tér felé fordul; mögötte a Szarvas-árokban a Brusnice-patak folyik. A nyugati oldalon kis kertet alakítottak ki kerti tóval és szobrokkal. Az efelé forduló (nyugati) szárny középső része (egészen a tetőig) körívesen előreugrik.

Bejárata az egykor a Hradzsin teret a Szarvas-árokkal összekötő ösvény helyén épített gyalogútról nyílik. Az ovális előcsarnok végéből monumentális lépcsőház vezet a felsőbb szintekre. A tető alatt Csehországban korábban szokatlan, a francia építészetből átvett módon festői manzárdokat alakítottak ki.

A belső udvar felé néző falakat gazdag stukkódíszek ékítik. A második emelet ablakainak medallionjaiban római császárok arcmásait mintázták meg. A relief Héraklész legendájának eseményeit (Minósz bikája, a lernéi Hüdra, a nemeai oroszlán, a titánok legyőzése) mutatja be. 1947-ig a belső kertben állt a francia Antoin-Louis Bary monumentális, az óriáskígyót széttépő oroszlánt ábrázoló szobra.

A második emeleti csarnokok stukkóit Giuseppe Donato Frisoni mintázta. A két terem mennyezetét díszítő, ovális keretekben elhelyezett mennyezetfestmények (Dido karthágói királynő öngyilkossága, Artemiszia halikarnasszoszi királynő gyásza) Michael Václav Halwax munkái. A szomszédos terem mitológiai témájú mennyezetképét Matěj Nettel festette. A kínai szalon és az antik szalon mennyezetén Jan Rudolf Byss a Sternberg család címerének alakjait örökítette meg allegorikusan. A kínai szalon keleties hangulatú berendezése Jan Václav Kratochvíl munkája.

Az első emelet falfestményeit (a bolygók és a kontinensek allegóriái, valamint jeles személyiségek — például Kolumbusz Kristóf — arcképei) letakarták, hogy ne vonják el a figyelmet a kiállított műalkotásokról.

Kertjéből szép kilátás nyílik a Szarvas-árokra, a Királyi kertekre és az északi városrészre. A kerti házban a 19–20. századi francia művészet alkotásait állították ki.

Cseh Nemzeti Galéria

Ez a palota a Cseh Nemzeti Galéria főépülete, itt látható a galéria legtöbb, külföldi műalkotásokat bemutató kiállítása:

• a 15–19. század német és osztrák művészete;
• a 14–18. század itáliai művészete;
• a 15–18. század flamand és holland művészete;
• a 15–18. század spanyol, és francia és angol művészete;
• az ikongyűjtemény és a
• kínai kabinet.

Források

• Szombathy Viktor, 1980: Prága. Negyedik, javított kiadás. (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest) pp. 374–375.
• Vladimir Soukup (et al.): Prága. Útitárs könyvek. (Panemex, Grafo, 2006)
• Prague.net: Sternberg Palace (Šternberský Palác)
• Prague.eu: National Gallery in Prague – Sternberg Palace
• ↑ Idegenvezető: Jindřich Pokorný et al.: Prága. Idegenvezető. (Sportovní a turistické nakladatelstcí) Praha, 1957. p. 59.

További információk

• A galéria időszakos kiállításai