Hrzán-palota (Hradzsin)
| Hrzán-palota | |
| Hrzánský palác | |
.JPG) | |
| Bejárata | |
 | |
| Település |
|
| Cím | Loreto utca (9) |
| Építési adatok | |
| Építési stílus | reneszánsz építészet |
| Védettség | műemlék: 39775/1-1018 |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | állami reprezentáció |
| Tulajdonos | cseh állam |
| Egyéb jellemzők | |
| Emeletek száma | 1 |
| Elhelyezkedése | |
 Hrzán-palota
Pozíció Prága térképén
| |
 é. sz. 50° 05′ 19″, k. h. 14° 23′ 40″50.088611°N 14.394444°EKoordináták: é. sz. 50° 05′ 19″, k. h. 14° 23′ 40″50.088611°N 14.394444°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hrzán-palota témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Hrzán-palota (Hrzánský palác) egy kiterjedt épületegyüttes Prága Hradzsin negyedében a Hradzsin tér és a Loreto tér között. Bejárata a Loreto utcából nyílik.
Története
[szerkesztés]Helyén egykor Peter Parler háza állt: a híres építész azért költözött a város akkori szegénynegyedébe, hogy minél közelebb lakhasson az épülő Szent Vitus-székesegyházhoz. Az egykori, a 16. század második felében emelt gótikus épület a sorozatos átalakítások eredményeként teljesen megsemmisült; már az alapjai sincsenek meg.[1] A 18. század végén az érseki káptalan székhelye lett; ekkor főleg a homlokzatát építették át. Az ezredvégi nagy felújítás óta állami reprezentációs célokat szolgál.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Jindřich Pokorný et al.: Prága. Idegenvezető. (Sportovní a turistické nakladatelstcí) Praha, 1957. p. 62.
Források
[szerkesztés]- Szombathy Viktor: Prága (Franklin Nyomda, Bp., 1971) Panoráma, Külföldi városkalauz
- Ruth, František. Kronika královské Prahy a obcí sousedních. Praha: Pavel Körber, 1903-1904. 1246. o.
