Stein János
Stein János | |
Született | Kolozsvár[2] |
Elhunyt | |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Benedek Erzsébet |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Halál oka | öngyilkosság |
Festői pályafutása | |
Stílusa | akadémizmus |
Alkotott | 1894–1949 |
Mesterei |
|
Aki hatott rá | Arnold Böcklin |
A Wikimédia Commons tartalmaz Stein János témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Stein János Gábor (Kolozsvár, 1874. június 14. – Budafok, 1945. január 2.) kolozsvári születésű magyar festő, tanár.
Életútja, munkássága
[szerkesztés]Stein Gábor és Mitterdorfer Ágnes fiaként született. A Kolozsvári Református Kollégium elvégzése után a berlini festészeti akadémián kezdte el festői tanulmányait, majd Párizsban a Julian Akadémián Benjamin Constant és Jean-Paul Laurens tanítványa volt. Ezután Angliában, Hollandiában, Belgiumban utazgatott, majd 1900-ban hazatérve a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Lotz Károly növendékeként tanult (1900–1905). Később, mint az Iparművészeti Iskola tanára, egyre nagyobb részt vállalt a kor épületdíszítési, monumentális festészeti feladataiból: freskókat készített az Országház étterme, az egri székesegyház, a nyíregyházi plébániatemplom részére.
Megtervezte és szülővárosa iránti szeretetből ingyen megfestette a szentpéteri római katolikus templom szentélyének falképeit (1905). Mozaikokat készített és színes üvegablakokat is tervezett. Falképeire erősen hatott mestere, Lotz Károly stílusa. A nemesen konzervatív, akadémikus festészet legjobb hagyományainak folytatója volt Benczúr Gyulához vagy László Fülöp Elekhez hasonlóan. Mozgalmas kompozíciókat megelevenítő táblaképfestészetében a nyugat-európai tanulmányútjain megismert szimbolista irányzatokat követte, ilyen művei (Az élet, az ember és az álom, Pandóra, Őrjöngő Roland) mindenekelőtt Arnold Böcklin hatását mutatják. 1945. január 2-án budafoki otthonában öngyilkos lett.[5]
-
Magyar nemes
-
Ifjú hölgy art deco kalapban
-
Nyíltság és szemérem
-
Ártatlanság
Emlékezete
[szerkesztés]2017 augusztusában a budapesti Kieselbach Galéria átfogó kiállítást rendezett a festő frissen előkerült, közel 150 festményből és más művekből álló alkotói hagyatékából.
Kötete
[szerkesztés]- Művészeti bonctan (1905)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 30.)
- ↑ a b a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ Halotti bejegyzése. (Hozzáférés: 2023. január 4.)
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V/1. (S–Sz). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010. ISBN 978-973-26-0961-3
- A Kieselbach Galéria kiállítása
- Fényképe, aláírása, művei a Kieselbach Galéria és Aukciósház honlapján
További információk
[szerkesztés]- Szokolay Béla: Stein János festőművész. Pásztortűz, 1926/7.