Ugrás a tartalomhoz

Steiger Kornél

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Steiger Kornél
Steiger Kornél a 94. ünnepi könyvhéten. Budapest, 2023. június
Steiger Kornél a 94. ünnepi könyvhéten. Budapest, 2023. június
Született1945. április 26. (79 éves)
Elek
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiSteiger Ödön, Lentz Angéla
Foglalkozásafilozófus,
egyetemi oktató
Iskolái
KitüntetéseiPalládium-díj (2004)
A Wikimédia Commons tartalmaz Steiger Kornél témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Steiger Kornél (Elek, 1945. április 26. –) magyar filozófus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudomány Kar, Filozófiai Intézet, Ókori és Középkori Filozófia Tanszék tanára. Szakterülete az antik görög filozófia.

Szakmai életút

[szerkesztés]
  • 19541963 A Medve utcai általános iskolában tanult (1954–1959 VIII. c. osztályban) majd tanulmányait a Bolyai gimnáziumban (1963) fejezte be,[1]
  • 1963-1966.Segédmunkás, majd eladó.[1]
  • 19661972 Egyetemi hallgató, ELTE BTK filozófiamagyar szak.
  • 19721989 Egyetemi oktató ELTE BTK Filozófiatörténeti Tanszék.
  • 1974 Az ókortudományi Társaság Révay József díja.
  • 1977 Egyetemi doktori fokozat.
  • 1979 Filozófiai tudományok kandidátusa.
  • 1985 Nívódíj a Sztoikus etikai antológiáért.
  • 19871989 Az ELTE Annales (Sectio philosophica et logica) szerkesztője
  • 1990 Tanszékvezető egyetemi docens, ELTE BTK *1990- az MTA Filozófiai Bizottságának tagja
  • 19901993 Az OTKA Filozófiai Bizottságának elnöke.
  • 19901994 A Magyar Filozófiai Társaság alelnöke.
  • 1994 A Magyar Filozófiai Társaság ügyvezető elnöke.
  • 1995 uo. elnökségi tag.
  • 1997 A MFT Filozófiatörténeti szekciójának elnöke.
  • 1997 Habilitáció.
  • 1997 Széchenyi Professzori Ösztöndíj.
  • 1998 2003 Soros Alkotói Díj.
  • 1999 A Magyar Filozófiai Szemle felelős szerkesztője.
  • 2002 Egyetemi tanár (ELTE BTK Ókori és középkori filozófia tanszék)

Oktatott tantárgyak

[szerkesztés]
  • Bevezetés a filozófiába (előadás)
  • Görög filozófiatörténet (előadás)
  • A filozófiatörténet története az ókortól Hegelig (előadás)
  • Platón fiatalkori dialógusai (szeminárium)
  • Arisztotelész, Metafizika (szeminárium)
  • Platón, Phaidón (szövegolvasás, doktori szeminárium)
  • Arisztotelész, Metafizika VII. könyv (szövegolvasás, doktori szeminárium).

Munkássága

[szerkesztés]

Steiger Kornél munkásságának magvát a preszókratikus filozófiára irányuló kutatások képezik. Vizsgálódásainak középpontjában a hermeneutikai szempont áll: a preszókratikus filozófusokról fennmaradt töredékek értelmezése, az idők során történt értelmezések újjáértelmezése, illetve maguknak az értelmezési hagyományoknak a reflektálása áll.

A Parmenidész és Empedoklész kozmológiája című műve, azt a filozófiatörténeti folyamatot mutatja be amelynek eredményeként a jelenkóri parmenidészi és empedoklészi tanításra vonatkozó közmegegyezés épül. Rekonstruálja a fennmaradt töredékeket, a fragmentumoknak újszerű, az arisztotelészi beállításra támaszkodó és máig érvényes közmegegyezéssel vitatkozó értelmezését nyújtva: Parmenidészt ontológiai monistának, Empedoklészt pedig pluralista természetfilozófusnak tekinti.

Tanulmánygyűjteményében a preszókratikusok tanításának pontos megismerésére és érdemi értelmezésére vonatkozó kételyének ad hangot, a preszókratikusokra vonatkozó ismereteinkben megnyilvánuló másodlagos toposzok kialakulását és működését állítva vizsgálódásainak centrumába. Aprólékos filológiai megalapozásra támaszkodó és eredeti meglátásokban gazdag kutatásainak szerves kiegészítője – az antik görög hagyomány egészére kiterjedő, középpontjába egy új Platón – összkiadás tervét állító – szövegkiadói és fordítói munkássága, illetve – az antik és a középkori filozófia kutatásában jeleskedő filozófiatörténész-iskola létrejöttét eredményező – tanári működése.

Szakterülete mellett kiemelt figyelmet szentel a magyar filozófiai élet fejlesztésére is. A magyar nyelvű filozófiai propedeutikák és kézikönyvek hiányát, illetve alacsony színvonalát látva bölcseleti szöveggyűjteményt állított össze,Bevezetés a filozófiába címmel, majd középiskolai filozófiatankönyvet készített Filozófia tankönyv a középiskolák számára, és filozófiai kislexikont is szerkesztett.

A Soros Alapítvány Alkotói Díj (2002) átadásakor a következőképpen jellemezte őt Török András:

"Ha Önök esetleg nem ismernék személyesen Steiger Kornélt, akit itt többek között ünnepelni összegyűltünk, s odaállnának az ajtóhoz, hogy megpróbálják eltalálni, melyikük Ő – nem lenne nehéz dolguk. Steiger Kornél a legfilozófusabb külsejű magyar filozófus. Ne tévesszen meg azonban senkit ez a szobatudósi, különc személyiséget sugalló külső: Steiger Kornél a magyar bölcsészélet egyik motorja, akit egyformán érdekel tudományágának régmúltja és jelene. Szűkebb szakterülete a preszókratikus filozófia, képletesen szólva a letört, elveszett orrok rekonstrukciója, ahol különös terepe nyílik a fantáziának, a „lehetett-volna-tán-így is volt" gondolatoknak, ahol minden leírt szót másolatok másolatának másolatából ismerünk, melynek speciális szótárai hemzsegnek az olyan szavaktól, amelyek egyetlenegyszer fordulnak elő, s fordításuk talányos feladat. Mely alkalmasint azonos értelmezésükkel.
Zenei hasonlattal élve: Steiger Kornél nem Claudio Monteverdi vagy Henry Purcell műveit boncolgatja, hanem Perotinus mester töredékei hozzák lázba. Mégis otthon van kortársunk, Luciano Berio, vagy Kurtág György muzsikájában is, mindent megtesz az ő népszerűsítésükért. Ő ugyanis a Filozófiai Szemle főszerkesztője, ami emberi ésszel felfoghatatlanul szerteágazó feladat, egy ilyen robbanásszerűen fejlődő tudományágban.
Steiger Kornél címere lehetne: zöld mezőben, a pajzs szélein Empedoklész és Parmenidész, háttal. A hasított középpajzson három doktorandusz, laptoppal. E pajzsot, a levegőben tartja páratlan számú szárnyas női angyal-alak, azon hölgyek ábrázolata, akik Steiger Kornél fantasztikus teljesítményeit jogi státusszal vagy anélkül, az idők folyamán előre mozdították."

Jelentős a fordítói tevékenysége is: több filozófiai művet fordított ógörög, angol és német nyelvből, magyar nyelvre.

Fontosabb publikációk

[szerkesztés]
  • Sztoikus etikai antológia. Gondolat Kiadó, Budapest 1983. ISBN 9632812549
  • Parmenidész és Empedoklész töredékei. Parmenidész és Empedoklész kozmológiája. Gondolat, 1985, 170 old. (2. kiadás: Áron Kiadó, Budapest 1998., Parmenidész és Empedoklész kozmológiája címen.) ISBN 9638586400
  • Bevezetés a filozófiába. Szöveggyűjtemény. Steiger Kornél (szerk.), Holnap Kiadó, Budapest 1992. ISBN 9633450918
  • Delphoi jóslatok. Steiger Kornél (szerk.), Holnap Kiadó, Budapest 1992. ISBN 9633450470
  • A szofista filozófia. Steiger Kornél (szerk.) Szöveggyűjtemény. Atlantisz Kiadó, Budapest 1993. ISBN 9637978089
  • A cinikus és a megarai filozófia. (Görög gondolkodók, 3) Steiger Kornél (vál., ford., előszó, jegyzetek) Kossuth Kiadó, Budapest 1994. ISBN 9630937522
  • Filozófia. Tankönyv a középiskolák számára. Holnap Kiadó, Budapest 1997. ISBN 9633461901
  • A lappangó örökség. Fejezetek a preszókratikus filozófia antik hagyományozásának történetéből. Jószöveg Kiadó, Budapest 1999 ISBN 9639134090
  • Tanulmányok az antik görög filozófiáról. Gondolat Kiadó, Budapest 2010. ISBN 9789636910822

Kitüntetések

[szerkesztés]

Festschrift

[szerkesztés]
  • Betegh Gábor, Bodnár István, Lautner Péter, Geréby György (szerk.): Töredékes hagyomány: Steiger Kornélnak, Akadémiai, Budapest 2007. ISBN 978-963-05-8444-9

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]