Ugrás a tartalomhoz

Starlink (műholdprojekt)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Starlink
Típus
  • satellite internet constellation
  • projekt
Alapítva2015. január
NévadóCsillagainkban a hiba
A Starlink weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Starlink témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A Starlink Misszió Falcon 9 rakománya 2019. május 24-én 60 darab műhold volt

A Starlink műholdprojekt vagy műholdsereg, a SpaceX űripari cég világméretű műholdas projektje, amelyet a globális internetszolgáltatás céljára indított el.

Az alacsony vagy közepes Föld körüli pályán keringő műholdak segítségével nyújtott internetszolgáltatás kb. 4 milliárd ember számára valósulhat meg, olyanoknak, akiknek eddig erre nem volt technikai lehetőségük. Amennyiben elég nagy sávszélességet tudnak a projektben biztosítani, a projekt versenyképes lehet a földi internetszolgáltatókkal szemben is.

Története

[szerkesztés]

Egy korai elképzelés szerint a 2012-ben alakult OneWeb(wd) (akkori neve: WorldVu) terveiben 648 vagy még ennél is több műhold Föld körüli pályára állítása szerepelt.[1] Ennek az alapgondolatát vette át Elon Musk, a SpaceX vállalat tulajdonosa, aki kezdetben szorosan együttműködött a WorldVu vállalattal.

Farooq Khan, a Samsung Researcher Amerika elnöke a Starlink műholdas projekt alapgondolatát már 2015-ben Mobile Internet from the Heavens – Mobilinternet az égből című cikkében felvázolta. Elképzelése szerint egy kb. 4600 darabból álló konstellációval, amely alacsony Föld körüli pályán kering, terabájt/s adatátviteli sebesség érhető el. Amennyiben 5 milliárd felhasználóval és felhasználó/hó/200 gigabájt adatforgalommal számolunk, akkor 1 zetabájt vagyis 1 milliárd terabájt adatforgalmat generálhatunk. A növekvő internetfelhasználást tekintve pedig teljesen reális lehet ez a szám így érdemes mikroműholdas hálózatot kiépíteni.

2016 novemberében Elon Musk, a SpaceX vállalat tulajdonosa globális internetszolgáltatásra kért engedélyt az amerikai kormánytól abból a célból, hogy űralapú internetszolgáltatást valósítson meg közel 5 év alatt.[2]

Mélyen a geostacionárius pálya[3] alatt, a Föld felszíne felett 550 kilométeres magasságban – korábban ez a magasság 1150 km volt, – helyezkedik el a 4425 műhold, amely az első műholdcsomag lesz majd, az egyenlítői síkhoz képest 53°-os hajlásszöggel, 24 különböző pályasíkon – hozzávetőlegesen az ISS 405 km magasságban kering a Föld felett.[4] (A pályamagasság megváltoztatásának oka az űrszemétveszély csökkentése volt.) A Starlink első két Tintin A & B nevű tesztholdja 2018. február 22-én hagyta el a Földet.[5] A kísérleti holdak eredményeinek függvénye volt, hogy később hogyan alakul a projekt sorsa.

2019. május 24-én ennek az első csomagnak az első 60 db műholdját vitte fel a SpaceX Falcon 9 rakétájának sikeres missziója.[6] – Egy hónappal korábban, 2019 áprilisában az Amazon is beszállt az űrversenybe. A Kuiper projekt[7] névre keresztelt program során 3236 darab műholdat vinnének fel különböző magasságokba.[8] – A 2019. május 24-én fellőtt műholdak saját ionhajtóművük segítségével jutottak el a számukra kijelölt pozícióba. A fellövés utáni "kirajzás" meglehetősen látványos volt. Szabályosan egy vonalban haladva, egymástól alig néhány, 1-2, 4-6, ívpercnyi távolságra haladtak, így a csillagászok remekül meg tudták figyelni őket.[9] A Starlink „műholdvonat” második indítása 2019. november 11-én történt meg és ez még nagyobb feltűnést keltett, mint a korábbi, mert már egyre jobban zavarta a csillagászok tevékenységét.[10] Olyannyira, hogy az Egyesült Államokban élő Bakos Gáspár csillagász petíciót indított el a műholdak fellövésének megakadályozása érdekében.[11] A Starlink műholdprojekt keretén belül 242 darab műhold helyezkedik el Föld körüli pályán, mely 2020 februárja folyamán további 120 darabbal bővült.[12] A Starlinken kívül azonban más cégek is juttatnak fel műholdakat, így a többszörösére növekedett műholdforgalom nemcsak a csillagászok kutatásait és az észleléseit veszélyeztetik, hanem az űrszemét további terjeszkedését is elősegíthetik.

Bővebben

[szerkesztés]

2015-2017

[szerkesztés]

A SpaceX kommunikációs műholdas hálózat terveit hivatalosan 2015 januárjában jelentették be. Eszerint a már meglévő földi kommunikációs forgalom 50%-át, valamint a sűrűn lakott részek internetes adatforgalmának akár 10%-át is el tudják érni.[13][14] Elon Musk vezérigazgató szerint jelentős kielégítetlen kereslet mutatkozik az alacsony költségű globális szélessávú hálózatok iránt. A SpaceX műholdas fejlesztőbázisának Redmondi megnyitását 2015 januárjában jelentették be partnereivel karöltve az új kommunikációs hálózat fejlesztése és kiépítése érdekében.

Abban az időben a seattle-i iroda kb. 60 mérnököt és további 1000 embert vett fel 2018-ig.[15] A társaság 2800 m2-es bérelt helyiségben működött 2016 végéig, majd 2017 januárjára egy további 3774 m2-es épülettel bővült szintén Redmondban.[16] 2018 augusztusában a SpaceX összevonta és átköltöztette a seattle-i csapatot egy nagyobb, három épületből álló telephelyre a Redmond Ridge Corporate Centerbe, hogy a kutatás és fejlesztés mellett támogassa a műholdas gyártást is.[17]

2016 júliusában a SpaceX egy 740 m2 területű fejlesztői helyet vásárolt Irvine-ben, Kaliforniában.[18] Az állásajánlatokból kiderül, hogy az Irvine-i iroda magában foglalja a jelfeldolgozást, az RFIC és az ASIC fejlesztést a műholdas program számára.[19] 2016 januárjában a társaság bejelentette, hogy két prototípus-műholdat még ez évben pályára állít melyek kb. 2020-ig működni fognak[20]

2016 októberére a SpaceX kifejlesztette azokat a kezdeti műholdakat, melyeket reményeik szerint 2017-ben elindítanak és tesztelnek, de közben a műholdas divízió egy jelentős üzleti kihívásra összpontosított. Ez a felhasználói – vevő – berendezések kellően olcsó kialakításának elérése volt, amely bárhol könnyen telepíthető lehetőleg 200 USD-ért. A SpaceX elnöke, Gwynne Shotwell azt mondta, hogy a projekt a „tervezési szakaszban maradt, mivel a vállalat a felhasználói terminál költségeivel kapcsolatos kérdések megoldására törekszik.”[21] A két eredeti teszt műhold nem repült, és csak a földi tesztelés során használták. A tervezett indítást 2018-ra halasztották.[22][23]

2016 novemberében a SpaceX kérelmet nyújtott be a Szövetségi Hírközlési Bizottsághoz (FCC) egy "nem geostacionárius pályás (NGSO) műholdas rendszerre a Ku és Ka frekvenciasávokat használva"[24] 2017 márciusában a SpaceX beterjesztett a FCC-hez egy második kérelmet mely több mint 7500 darab V-sávban (40–75 GHz) működő eszköz lenne és nagyon alacsony föld körüli pályán keringene (VLEO). Ezt a magas frekvenciasávot korábban nem alkalmazták kereskedelmi kommunikációs szolgáltatások számára.[25] A terv szerinti 7518 műhold csak 340 km magasságban kering[26] míg az eredetileg tervezett 4 425 darabszámu csoport a Ka és Ku-sávokban 1200 km-es tengerszint feletti magasságban.[25][26] A SpaceX tervei két területen is szokatlanok voltak. Egyrészt a kommunikációs spektrum kevésbé használt V-sávját kívánta felhasználni, valamint nagyon alacsony Föld körüli pályát, ahol az eszközök általában rövid élettartalommal bírnak, vagy költséges az üzemeltetésük a sok üzemanyag miatt a pályamódosítások végett.[27] A 2017 márciusi terv után felszólították a SpaceX-et, hogy indítson el eredeti Ka / Ku típusú teszt műholdakat 2017-ben, 2018-ban, valamint kezdje el a teljes 4425 műholdas flotta kiépítést 2019-ben.[28]

2015–2017-ben némi vita merült fel a hatóságokkal a frekvenciaengedéllyel kapcsolatban a műholdak tekintetében. A hagyományos frekvenciahasználat szabályozása szerint a műholdas szolgáltatók „egyetlen eszközt indítanak üzembe helyezési határidejük betartása érdekében. Ez a politika lehetővé teszi az üzemeltető számára, hogy blokkolja az értékes rádióspektrum felhasználását évekig anélkül, hogy flottáját telepítené ".[29] 2017-ben az FCC hatéves határidőt határozott meg egy teljes rendszer (konstelláció) telepítésére. A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) 2017 közepén javaslatot tett egy kevésbé korlátozó iránymutatásra. 2017 szeptemberében mind a Boeing, mind az SpaceX petíciót nyújtott be az Egyesült Államok FCC-jének a hatéves szabály mentességével kapcsolatban, de ezt megtagadták. 2019-re az FCC úgy határozott, hogy a kiépítés felének hat éven belül pályára kell állnia, a teljes rendszernek pedig az engedély kiadásától számított kilenc év alatt.[30]

2017 augusztusában[31] a SpaceX a szélessávú műholdas hálózatuk számára levédte a Starlink nevet, melyet a "The Fault in Our Stars" című könyv ihletett.[32] A SpaceX 2017 végén nyújtott be dokumentumokat az FCC-hez, hogy tisztázza űrtörmelék-csökkentési tervüket. „A társaság működési tervet hajt végre a műholdak rendezett keringésére a hasznos élettartamuk végére (megközelítőleg öt-hét év), sokkal gyorsabb ütemben, mint amennyire a nemzetközi szabványok megkövetelik. hajtóművesen egy olyan ártalmatlan pályára költöznek, ahonnan küldetésük befejezése után körülbelül egy éven belül visszatérnek a Föld légkörébe.” 2018 márciusában az FCC bizonyos feltételekkel jóváhagyta a SpaceX kérelmét. Viszont külön jóváhagyást kell szereznie a Nemzetközi Távközlési Uniótól is.[33][34] Az FCC támogatta a NASA azon kérését miszerint felkéri az SpaceX-et, hogy még magasabb szintű keringési megbízhatóságot érjen el, mint amit a NASA korábban is alkalmazott. A műholdak 90% -ának megbízható keringése vagy megsemmisülése a misszió befejezése után.[35]

2018-2019

[szerkesztés]

A SpaceX 2018 májusában a teljes hálózat fejlesztésének és telepítésének költségét 10 milliárd dollárra becsüli.[36] 2018 közepén a SpaceX átszervezte a redmondbeli műholdas fejlesztési részleget, és felmondott több felső vezetőnek.[17] A cég 2018 novemberében amerikai jóváhagyást kapott további 7 518 db szélessávú műhold telepítésére, a korábban engedélyezett 4 425 db volt. A SpaceX a kezdeti 4 425 műholdra 2016-ban nyújtott be engedélyt 1110 km -1325 km tengerszint feletti magasságon, jóval a Nemzetközi Űrállomás felett. Az új jóváhagyás egy nagyon alacsony föld körüli pályára eső, nem geostacionárius műholdas elrendezésre irányult, amely 7 518 műholdból áll 335 km és 346 km közötti tengerszint feletti magasságon.[37] Továbbá azt is kérelmezte novemberben az Egyesült Államok Szövetségi Hírközlési Bizottságánál (FCC), hogy a korábban megadott engedélyt módosítva körülbelül 1600 műholdat működtessen (a 4 425 db Ka / Ku-sávú műholdból ami 1150 km-en lett jóváhagyva) csupán 550 km magasságban.[38][39] Ezek a műholdak hatékonyan működnének egy harmadik 550 km-es pályán, míg az 1200 km-es magasabb és a 340 km-es alsó pályákat csak később használnák amikor a műholdak jelentősen nagyobb telepítése válik lehetővé a későbbi években. A FCC 2019 áprilisában jóváhagyta a kérelmet, amelyben összesen közel 12 000 műhold szerepel három orbitális héjban. Kezdetben körülbelül 1600 db 550 km-es magasságban, majd később hozzávetőlegesen 2800 db Ku- és Ka-sávú műholdat helyez el 1150 km-en és körülbelül 7500 db V-sávú műholdat 340 km-en.[30] Az amerikai hadsereg 2018-ban elkezdett tesztvizsgálatokat végezni, hogy felmérje a hálózatok felhasználásának módját. Decemberben az amerikai légierő 28 millió dolláros szerződést kötött a Starlink specifikus tesztelési szolgáltatásaira.[40] 2019 februárjában a SpaceX leányvállalata a SpaceX Services, Inc. kérelmet nyújtott be az FCC-hez legfeljebb egymillió rögzített műholdas földi állomás üzemeltetésére, amely kommunikálni fog a nem geostacionárius pályán mozgó (NGSO) Starlink műholdakkal.[41] 2019 áprilisára a SpaceX a kutatás-fejlesztés után és alatt a gyártásra koncentrál. Nyilvánvalóan szükség lesz 44 db nagy teljesítményű a következő 60 hónapban havonta épített és elindított alacsony költségű szállító járműre, többek között hogy az FCC spektrumelosztási engedélyének megfeleljenek.[42] A SpaceX közölte, hogy betartják a határidőt, amely szerint a rendszer felét „az engedélyezéstől számítva orbitális pályára hat éven belül, a teljes rendszert pedig kilenc év alatt” kiépítik.[30] 2019. június végén az első május 24-i 60 db műholdból az irányítás hárommal elvesztette a kapcsolatot; a fennmaradó 57 a tervek szerint működött. Negyvenöt műhold elérte a végső pálya magasságot, 550 km-t, öt még mindig emelte a pályáját, és további öt rendszer ellenőrzés alatt állt. A fennmaradó két műholdat arra szánták, hogy gyorsan eltávolítsák a pályáról visszatérve a légkörbe a műholdak keringési folyamatának és biztonságos megsemmisítésének tesztelése céljából. A három, akikkel elvesztették a kapcsolatot várhatóan szintén visszatérnek, de ezt passzív módon teszik, mivel a SpaceX már nem volt képes aktívan irányítani őket.[43] 2019 júniusában az SpaceX engedélyt kért az FCC-től 270 földi terminál – az Egyesült Államokban országszerte 70 és 200 Washington államban az SpaceX alkalmazottai otthonába -, valamint repülőgép-antenna üzemeltetésére négy amerikai repülőtérre, valamint öt föld-föld teszthelyre.[44][45] 2019 szeptemberben a cég további változtatásokat kérelmezett a FCC-től. A SpaceX kérte, hogy háromszorozza meg az 550 km-es pályák számát 24-ről 72-re, azzal érvelve, hogy több síkban helyezhetnek el műholdakat egyetlen indításból. A változtatást 2019 decemberében hagyták jóvá. Az 550 km-es héjban található műholdak száma változatlanul 1584 marad.[46] Elon Musk 2019 októberében nyilvánosan tesztelte a Starlink hálózatot internetkapcsolat használatával, hogy tweetet küldjön a Twitter oldalára.[47]

2020-2021

[szerkesztés]

2020. április 22-ig a SpaceX 422 db Starlink műholdat indított el. Azt tervezik, hogy 2020-ban is 60-as csoportokat küldenek fel a Falcon 9 rakterében előreláthatólag két hetente. Összesen közel 12 000 műholdat terveznek telepíteni, amelyet később 42 000-re lehetne bővíteni.[48] Eszerint a SpaceX felkérte a Nemzetközi Távközlési Szövetséget, hogy hozzon létre spektrumot 30000 további Starlink műhold számára. A cég már rég tervezi a világ legnagyobb alacsony föld körüli pályáján működő szélessávú konstellációját. Most újabb 30 000 kiegészítő Starlink műhold kérelmét nyújtotta be az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottságának a már jóváhagyott 12 000 darab mellé. "Nem garantált, hogy számos bejelentés benyújtásával a SpaceX további 30 000 műholdat épít és indít. Tim Farrar, a SpaceX kritikus telekommunikációs elemzője tweetjében kijelenti, hogy kétséges, hogy az ITU időben képes-e felülvizsgálni az ilyen nagy horderejü bejelentéseket. A 20 különálló kérelmet úgy látja, mint a SpaceX erőfeszítését arra, hogy „megfojtsa az ITU-t a tanulmányokban”, miközben folytatja a grandiózus tervét".[48] 2020. április 17-én a SpaceX módosította a Starlink hálózat architektúráját. A cég kérelmet nyújtott be a Szövetségi Kommunikációs Bizottsághoz (FCC), amelyben azt kérte, hogy több műholdat működtessenek alacsonyabb pályákon, mint azt a FCC korábban engedélyezte.[49] Az FCC-nek az SpaceX által benyújtott módosított terve a Ku-sáv és a Ka-sáv műholdjai a Starlink hálózat következő szakaszában valósul meg Mindegyik 540 km és 570 km között tengerszint feletti magasságban működik, 53,2°, 70,0° és 97,6° szögben. Az alkalmazás 4 408 Starlink műholdat számol, kevesebbet, mint amit az előző architektúrában elképzeltek.[49]

Indítások

[szerkesztés]
Ennek a szakasznak egy része vagy egésze lefordítandó. Segíts te is a fordításban!
Küldetés Indítási dátum és idő (UTC) Indító állomás Indító eszköz Pálya magasság Pályaszög Műholdak száma Verzió Eredmény Landolás
Tintin február 22, 2018, 14:17[50][51] Vandenberg, SLC-4E F9 FT ♺ B1038.2[52] 514 km 97.5°[53] 2 nincs sikeres nem történt
Két teszt műhold melyek Tinitin A és B néven ismertek[54] (más néven MicroSat-2a és 2b)
Starlink v0.9 L0 május 24, 2019, 02:30[55] CCAFS, SLC-40 F9 B5 ♺ B1049.3[52] 440–550 km[56] 53° 60[57][58] v0.9[59] sikeres sikeres (OCISLY)
Starlink v1.0 L1 november 11, 2019, 14:56[60] CCAFS, SLC-40 F9 B5 ♺ B1048.4 550 km 53° 60[61] v1.0 sikeres sikeres (OCISLY)
Starlink v1.0 L2 január 7, 2020, 02:19[62] CCAFS, SLC-40 F9 B5 ♺ B1049.4 550 km 53° 60 v1.0 sikeres sikeres (OCISLY)
Starlink v1.0 L3 január 29, 2020, 14:06[62] CCAFS, SLC-40 F9 B5 ♺ B1051.3 550 km 53° 60 v1.0 sikeres sikeres (OCISLY)
Starlink v1.0 L4 február 17, 2020, 15:05[62] CCAFS, SLC-40 F9 B5 ♺ B1056.4 550 km 53° 60 v1.0 sikeres sikertelen
Starlink v1.0 L5 március 18, 2020, 12:16:39[63] KSC, LC-39A F9 B5 ♺ B1048.5 550 km 53° 60 v1.0 sikeres sikertelen
Starlink v1.0 L6 április 22, 2020, 19:30:30[64] KSC, LC-39A F9 B5 ♺ B1051.4 550 km 53° 60 v1.0 sikeres sikeres (OCISLY)
Starlink v1.0 L7 június 4, 2020, 01:25 [65] CCAFS, SLC-40 F9 B5 ♺ B1049.5 550 km 53° 60 v1.0 sikeres sikeres (JRTI)
Starlink v1.0 L8 június 13, 2020, 09:21[66] CCAFS, SLC-40 F9 B5 ♺ B1059.3 550 km 53° 58 v1.0 sikeres sikeres (OCISLY)
Starlink v1.0 L9 augusztus 7, 2020, 05:12[67] KSC, LC-39A F9 B5 ♺ B1051.5 550 km 53° 57 v1.0 sikeres sikeres (OCISLY)
Starlink v1.0 L10 augusztus 18, 2020, 14:31[68] CCAFS, SLC-40 F9 B5 ♺ B1049.6 550 km 53° 58 v1.0 sikeres sikeres (OCISLY)
Starlink v1.0 L11 szeptember 3, 2020, 12:46[69] KSC, LC-39A F9 B5 ♺ B1060.2 550 km 53° 60 v1.0 sikeres sikeres (OCISLY)
Starlink v1.0 L12 október 6, 2020, 11:29[70] KSC, LC-39A F9 B5 ♺ B1058.3 550 km 53° 60 v1.0 sikeres sikeres (OCISLY)
Starlink v1.0 L13 október 18, 2020, 12:25[71] KSC, LC-39A F9 B5 ♺ B1051.6 550 km 53° 60 v1.0 sikeres sikeres (OCISLY)
Starlink v1.0 L14 október 24, 2020, 15:31[72] CCAFS, SLC-40 F9 B5 ♺ B1060.3 550 km 53° 60 v1.0 sikeres sikeres (JRTI)
Starlink v1.0 L15 november 25, 2020, 02:13[73] CCAFS, SLC-40 F9 B5 ♺ B1049.7 550 km 53° 60 v1.0 sikeres sikeres (OCISLY)
Starlink v1.0 L16 január 20, 2021, 13:02[74] KSC, LC-39A F9 B5 ♺ B1051.8 550 km 53° 60 v1.0 sikeres sikeres (JRTI)
Transporter 1 január 24, 2021, 15:00[75] CCAFS, SLC-40 F9 B5 ♺ B1058.5 560 km 97.6° 10 v1.0 sikeres sikeres (OCISLY)
Starlink v1.0 L17 március 4, 2021, 08:24[76] KSC, LC-39A F9 B5 ♺ B1049.8 550 km 53° 60 v1.0 sikeres sikeres (OCISLY)
Starlink v1.0 L18 február 4, 2021, 06:19[77] CCAFS, SLC-40 F9 B5 ♺ B1060.5 550 km 53° 60 v1.0 sikeres sikeres (OCISLY)
Starlink v1.0 L19 február 16, 2021, 03:59[78] CCAFS, SLC-40 F9 B5 ♺ B1059.6 550 km 53° 60 v1.0 sikeres sikertelen[79]
Starlink v1.0 L20 március 11, 2021, 08:13[80] CCAFS, SLC-40 F9 B5 ♺ B1058.6 550 km 53° 60 v1.0 sikeres sikeres (JRTI)
Starlink v1.0 L21 március 14, 2021, 10:01[81] KSC, LC-39A F9 B5 ♺ B1051.9 550 km 53° 60 v1.0 sikeres sikeres (OCISLY)
Starlink v1.0 L22 március 24, 2021, 08:28[82] CCAFS, SLC-40 F9 B5 ♺ B1060.6 550 km 53° 60 v1.0 sikeres sikeres (OCISLY)
Starlink v1.0 L23 április 07, 2021, 16:34[83] KSC, LC-39A F9 B5 ♺ B1058.7 550 km 53° 60 v1.0 sikeres sikeres (OCISLY)
Starlink v1.0 L24 április 29, 2021, 03:44[84] CCAFS, SLC-40 F9 B5 ♺ B1060.7 550 km 53° 60 v1.0 sikeres sikeres (JRTI)
Starlink v1.0 L25 május 4, 2021, 19:01[85] KSC, LC-39A F9 B5 ♺ B1049.9 550 km 53° 60 v1.0 sikeres sikeres (OCISLY)
Starlink v1.0 L26 május 15, 2021, 22:56[86] KSC, LC-39A F9 B5 ♺ B1058.8 550 km 53° 52 v1.0 sikeres sikeres (OCISLY)
Starlink v1.0 L27 május 9, 2021, 06:42[87] CCAFS, SLC-40 F9 B5 ♺ B1051.10 550 km 53° 60 v1.0 sikeres sikeres (JRTI)
Starlink v1.0 L28 május 26, 2021, 18:59[88] CCAFS, SLC-40 F9 B5 ♺ B1063.2 550 km 53° 60 v1.0 sikeres sikeres(JRTI)
Starlink v1.0 L29 június, 2021[89] CCAFS, SLC-40 F9 B5 ♺ B10??.? 550 km 53° 60 v1.0 tervezett tervezett (OCISLY)
Starlink v1.0 L30 június, 2021 CCAFS, SLC-40 F9 B5 ♺ B10??.? 550 km 53° 60 v1.0 tervezett tervezett (JRTI)
Starlink v1.0 L31 június, 2021 CCAFS, SLC-40 F9 B5 ♺ B10??.? 550 km 53° 60 v1.0 tervezett tervezett (OCISLY)
Szakasz Pálya magasság

(km)[90]

Műholdak száma[90] Pályaszög[90] Az állomány felének pályára

állítása

A teljes flotta telepítése Telepített műholdak (db)

(2021. máj. 28.)

Elvesztett műholdak (db)

(2021. máj. 28.)

1
 550 1584 53° 2024. március 2027. március 1666[91] 102[92]
540 1584 53,2° 0
570 720 70° 0
560 348 97,6° 10[93]
2
 335,9 2493 42° 2024. november 2027. november 0
340,8 2478 48° 0
345,6 2547 53° 0

Érdekes esetek

[szerkesztés]

2019. szeptember 2-án az Európai Űrügynökség (ESA) Aeolus időjárási műholdja és a Starlink egyik műholdja kis híján összeütközött egymással. Az ESA, miután észlelte a problémát, kitérő manővert hajtott végre az Aeolus műholddal, így sikerült megelőzni az ütközést.[94]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ OneWeb: az első hat a több százból. www.urvilag.hu. (Hozzáférés: 2019. június 11.)
  2. ↑ A SpaceX kérelme az űralapú internetszolgáltatáshoz. [2018. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
  3. ↑ Csúcsforgalom a geostacionárius pályán, 2022. július 6. [2019. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
  4. ↑ ISS (Nemzetközi Űrállomás) - Pályaadatok. www.heavens-above.com. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
  5. ↑ MicroSat 2a, 2b (Tintin A, B). space.skyrocket.de. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
  6. ↑ Űrvilág.hu - 60 Starlink hold: az első nagy lépés. www.urvilag.hu. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
  7. ↑ Sheetz, Michael: This new business from Amazon represents a '$100 billion opportunity,' Morgan Stanley says (angol nyelven). CNBC, 2019. július 15. (Hozzáférés: 2019. július 17.)
  8. ↑ Az Amazon is teleszórja műholdakkal az eget (magyar nyelven). Bitport. (Hozzáférés: 2019. július 17.)
  9. ↑ Átvonult a Starlink műholdcsapat. Magyar Csillagászati Egyesület. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  10. ↑ Műholdvonat. Magyar Csillagászati Egyesület. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  11. ↑ Losing the night sky due to tens of thousands of satellites (angol nyelven). Avaaz. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  12. ↑ Launch Schedule – Spaceflight Now (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. január 2.)
  13. ↑ „Elon Musk touts launch of "SpaceX Seattle"”, Seattle Times, 2015. január 16. (Hozzáférés: 2015. január 19.) 
  14. ↑ SpaceX Seattle 2015, January 16, 2015.
  15. ↑ Petersen, Melody. „Elon Musk and Richard Branson invest in satellite-Internet ventures”, Los Angeles Times, 2015. január 16. (Hozzáférés: 2015. január 19.) 
  16. ↑ Boyle, Alan: SpaceX adds a big new lab to its satellite development operation in Seattle area. GeekWire , 2017. január 27. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
  17. ↑ a b Boyle, Alan: SpaceX reorganizes Starlink satellite operation, reportedly with high-level firings. GeekWire, 2018. október 31. (Hozzáférés: 2018. november 2.)
  18. ↑ SpaceX expands to new 740 m2 (8000 sq ft) office space in Orange County, CA. Teslarati , 2016. július 8. (Hozzáférés: 2019. május 23.)
  19. ↑ Open Positions. SpaceX. [2019. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  20. ↑ Boyle, Alan. „How SpaceX Plans to Test Its Satellite Internet Service in 2016”, NBC News, 2015. június 4. (Hozzáférés: 2015. június 5.) 
  21. ↑ de Selding, Peter B.. „SpaceX's Shotwell on Falcon 9 inquiry, discounts for reused rockets and Silicon Valley's test-and-fail ethos”, SpaceNews, 2016. október 5. (Hozzáférés: 2016. október 8.) 
  22. ↑ Henry, Caleb [@CHenry_SN]: SpaceX's Patricia Cooper: 2 demo sats launching in next few months, then constellation deployment in 2019. Can start service w/ ~800 sats., 2017. október 25. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
  23. ↑ SpaceX FCC Application Technical Application – Question 7: Purpose of Experimet. apps.fcc.gov
  24. ↑ FCC Selected Application Listing File Number=SATLOA2016111500118. International Bureau Application Filing and Reporting System . FCC, 2016. november 15. (Hozzáférés: 2016. november 22.)
  25. ↑ a b Henry, Caleb. „FCC gets five new applications for non-geostationary satellite constellations”, SpaceNews, 2017. március 2. (Hozzáférés: 2019. május 23.) [halott link]
  26. ↑ a b Henry, Caleb. „SpaceX asks FCC to make exception for LEO constellations in Connect America Fund decisions”, SpaceNews, 2017. szeptember 19. (Hozzáférés: 2019. május 23.) 
  27. ↑ Messier, Doug. „SpaceX Wants to Launch 12,000 Satellites”, Parabolic Arc, 2017. március 3.. [2020. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. április 28.) 
  28. ↑ McCormick, Rich. „SpaceX plans to launch first Internet-providing satellites in 2019”, The Verge, 2017. május 4. (Hozzáférés: 2019. március 25.) 
  29. ↑ de Selding, Peter B.: SES asks ITU to replace "one and done" rule for satellite constellations with new system. Space Intel Report, 2017. szeptember 4.
  30. ↑ a b c Henry, Caleb. „FCC OKs lower orbit for some Starlink satellites”, SpaceNews, 2019. április 26. (Hozzáférés: 2019. április 28.) (angol nyelvű) „lower the orbit of nearly 1,600 of its proposed broadband satellites. The Federal Communications Commission said April 26 it was correct with SpaceX changing its plans to orbit those satellites at 550 km instead of 1150 km. SpaceX says the adjustment, requested six months ago, will make a safer space environment, since any defunct satellites at the lower altitude would reenter the Earth's atmosphere in five years even without propulsion. The lower orbit also means more distance between Starlink and competing internet constellations proposed by OneWeb and Telesat. FCC approval allows satellite companies to provide communications services in the United States. The agency granted SpaceX market access in March 2018 for 4,425 satellites using Ku-band and Ka-band spectrum, and authorized 7,518 V-band satellites in November. SpaceX's modified plans apply to the smaller of the two constellations.” 
  31. ↑ Boyle, Alan: SpaceX seeks to trademark the name "Starlink" for satellite broadband network. GeekWire, 2017. szeptember 19. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
  32. ↑ How Indianapolis author John Green inspired one of Elon Musk's most grand ideas (angol nyelven). Indianapolis Star . (Hozzáférés: 2019. május 15.)
  33. ↑ FCC Authorizes SpaceX to Provide Broadband Satellite Services. Federal Communications Commission, 2018. március 29. (Hozzáférés: 2018. március 31.)
  34. ↑ Brodkin, Jon. „FCC approves SpaceX plan to launch 4,425 broadband satellites”, Ars Technica, 2018. március 30. (Hozzáférés: 2018. március 30.) 
  35. ↑ Henry, Caleb: FCC approves SpaceX constellation, denies waiver for easier deployment deadline. SpaceNews, 2018. március 29. (Hozzáférés: 2019. május 23.)
  36. ↑ Baylor, Michael. „With Block 5, SpaceX to increase launch cadence and lower prices”, NASASpaceFlight.com, 2018. május 17. (Hozzáférés: 2018. május 22.) „The system is designed to improve global internet access by utilizing thousands of satellites in Low Earth orbit. SpaceX President Gwynne Shotwell stated in a TED Talk last month that she expects the constellation to cost at least $10 billion. Therefore, reducing launch costs will be vital.” 
  37. ↑ Brodkin, Jon. „FCC tells SpaceX it can deploy up to 11,943 broadband satellites”, Ars Technica, 2018. március 30. (Hozzáférés: 2019. március 25.) (amerikai angol nyelvű) 
  38. ↑ Wiltshire, William M., ed. (November 18, 2018), "Application for Fixed Satellite Service by Space Exploration Holdings, LLC", SAT-MOD-20181108-00083/SATMOD2018110800083, https://fcc.report: Space Exploration Holdings, LLC via FCC regulatory release process
  39. ↑ SPACEX NON-GEOSTATIONARY SATELLITE SYSTEM, Attachment A, TECHNICAL INFORMATION TO SUPPLEMENT SCHEDULE S, US Federal Communications Commission, November 8, 2018, accessed November 23, 2018.
  40. ↑ Erwin, Sandra: Air Force laying groundwork for future military use of commercial megaconstellations (amerikai angol nyelven). SpaceNews , 2019. február 28. (Hozzáférés: 2019. május 12.)
  41. ↑ SpaceX Services Application for Blanket-licensed Earth stations, SES-LIC-INTR2019-00217, SpaceX, February 1, 2019, accessed February 9, 2019.
  42. ↑ Ralph, Eric: SpaceX's first dedicated Starlink launch announced as mass production begins. Teslarati, 2019. április 8. (Hozzáférés: 2019. április 9.)
  43. ↑ Grush, Loren: One month after launch, all but three of SpaceX's 60 Starlink satellites are communicating. The Verge , 2019. június 28.
  44. ↑ FCC FORM 442 – APPLICATION FOR NEW OR MODIFIED RADIO STATION UNDER PART 5 OF FCC RULES – EXPERIMENTAL RADIO SERVICE: 0515-EX-CN-2019. Federal Communications Commission. (Hozzáférés: 2019. július 4.)
  45. ↑ 0515-EX-CN-2019 – Application question 7: Purpose of Experiment – Narrative summary. FCC, 2019. június 1. (Hozzáférés: 2019. július 4.) „SpaceX seeks an experimental authorization to test activities… tests are designed to demonstrate the ability to transmit and receive information (1) between five ground sites ("Ground-to-Ground") and (2) between four ground sites and an airborne aircraft ("Ground-to-Air")… This application seeks only to use an Earth station to transmit signals to the SpaceX satellites first from the ground and later from a moving aircraft.”
  46. ↑ SpaceX gets OK to re-space Starlink orbits. SpaceNews.com , 2019. december 20.
  47. ↑ Musk, Elon: Sending this tweet through space via Starlink satellite (angol nyelven). @elonmusk , 2019. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  48. ↑ a b „SpaceX submits paperwork for 30,000 more Starlink satellites”, 2019. október 15. 
  49. ↑ a b SpaceX modifies Starlink network design. spaceflightnow.com . Spaceflight Now. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  50. ↑ Graham, William: SpaceX launches Falcon 9 with PAZ, Starlink demo and new fairing (amerikai angol nyelven). NASASpaceFlight.com , 2018. február 22. (Hozzáférés: 2019. május 12.)
  51. ↑ Wall, Mike: SpaceX's Prototype Internet Satellites Are Up and Running (angol nyelven). Space.com , 2018. február 22. (Hozzáférés: 2019. május 12.)
  52. ↑ a b Falcon-9. space.skyrocket.de . (Hozzáférés: 2019. május 18.)
  53. ↑ TINTIN A. N2YO.com . (Hozzáférés: 2019. november 12.)
  54. ↑ Elon Musk [@elonmusk]: First two Starlink demo satellites, called Tintin A & B, deployed and communicating to Earth stations (angol nyelven), 2018. február 22. [2018. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 22.)
  55. ↑ Starlink Press Kit. SpaceX , 2019. május 15. [2019. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  56. ↑ McDowell, Jonathan [@planet4589]: Starlink orbit status. Around Oct 27, object 44240 (Starlink 26) was lowered slightly out of the active constellation. Still no satellites deorbited: all 60 still being tracked., 2019. október 31. (Hozzáférés: 2019. november 12.)
  57. ↑ Elon Musk [@elonmusk]: First 60 SpaceX Starlink satellites loaded into Falcon fairing. Tight fit. (angol nyelven), 2019. május 11. (Hozzáférés: 2019. május 12.)
  58. ↑ Elon Musk [@elonmusk]: Much will likely go wrong on 1st mission. Also, 6 more launches of 60 sats needed for minor coverage, 12 for moderate., 2019. május 11.
  59. ↑ Roulette, Joey (may 23, 2019), First satellites for Musk's Starlink internet venture launched into orbit, <https://www.reuters.com/article/us-space-exploration-spacex/spacex-launches-first-satellites-for-musks-starlink-internet-service-idUSKCN1SU07Y>. Hozzáférés ideje: may 24, 2019
  60. ↑ Cooper, Ben: Rocket Launch Viewing Guide for Cape Canaveral. Launchphotography.com , 2019. október 17. [2016. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 18.)
  61. ↑ Pietrobon, Steven: United States Commercial ELV Launch Manifest, 2019. július 22. (Hozzáférés: 2019. július 22.)
  62. ↑ a b c Clark, Stephen: Launch Log. Spaceflight Now. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  63. ↑ Clark, Stephen: Launch Schedule. Spaceflight Now, 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. március 17.)
  64. ↑ https://spaceflightnow.com/launch-schedule/ - április 22, 2020
  65. ↑ https://spaceflightnow.com/launch-schedule/ – április 22, 2020
  66. ↑ Falcon 9 Block 5 | Starlink V1 L8 & SkySat 16 to 18 (angol nyelven). nextspaceflight.com. (Hozzáférés: 2020. december 5.)
  67. ↑ Falcon 9 Block 5 | Starlink V1 L9 & BlackSky (angol nyelven). nextspaceflight.com. (Hozzáférés: 2020. december 5.)
  68. ↑ Falcon 9 Block 5 | Starlink V1 L10 & SkySat 19 to 21 (angol nyelven). nextspaceflight.com. (Hozzáférés: 2020. december 5.)
  69. ↑ Falcon 9 Block 5 | Starlink V1 L11 (angol nyelven). nextspaceflight.com. (Hozzáférés: 2020. december 5.)
  70. ↑ Falcon 9 Block 5 | Starlink V1 L12 (angol nyelven). nextspaceflight.com. (Hozzáférés: 2020. december 5.)
  71. ↑ Falcon 9 Block 5 | Starlink V1 L13 (angol nyelven). nextspaceflight.com. (Hozzáférés: 2020. december 5.)
  72. ↑ Falcon 9 Block 5 | Starlink V1 L14 (angol nyelven). nextspaceflight.com. (Hozzáférés: 2020. december 5.)
  73. ↑ Falcon 9 Block 5 | Starlink V1 L15 (angol nyelven). nextspaceflight.com. (Hozzáférés: 2020. december 5.)
  74. ↑ Falcon 9 Block 5 | Starlink V1 L16 (angol nyelven). nextspaceflight.com. (Hozzáférés: 2021. január 20.)
  75. ↑ Falcon 9 Block 5 | Transporter 1 (angol nyelven). nextspaceflight.com. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
  76. ↑ Falcon 9 Block 5 | Starlink V1 L17 (angol nyelven). nextspaceflight.com. (Hozzáférés: 2021. március 4.)
  77. ↑ Falcon 9 Block 5 | Starlink V1 L18 (angol nyelven). nextspaceflight.com. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
  78. ↑ Falcon 9 Block 5 | Starlink V1 L19 (angol nyelven). nextspaceflight.com. (Hozzáférés: 2021. február 16.)
  79. ↑ SpaceX launches Starlink satellites, but booster landing fails (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2021. február 16. (Hozzáférés: 2021. február 16.)
  80. ↑ Falcon 9 Block 5 | Starlink V1 L20 (angol nyelven). nextspaceflight.com. (Hozzáférés: 2021. március 4.)
  81. ↑ Falcon 9 Block 5 | Starlink V1 L21 (angol nyelven). nextspaceflight.com. (Hozzáférés: 2021. március 4.)
  82. ↑ Falcon 9 Block 5 | Starlink V1 L22 (angol nyelven). nextspaceflight.com. (Hozzáférés: 2021. március 4.)
  83. ↑ Falcon 9 Block 5 | Starlink V1 L23 (angol nyelven). nextspaceflight.com. (Hozzáférés: 2021. március 4.)
  84. ↑ Falcon 9 Block 5 | Starlink V1 L24 (angol nyelven). nextspaceflight.com. (Hozzáférés: 2021. március 15.)
  85. ↑ Falcon 9 Block 5 | Starlink V1 L25 (angol nyelven). nextspaceflight.com. (Hozzáférés: 2021. május 8.)
  86. ↑ Falcon 9 Block 5 | Starlink V1 L26 (angol nyelven). nextspaceflight.com. (Hozzáférés: 2021. május 8.)
  87. ↑ Falcon 9 Block 5 | Starlink V1 L27 (angol nyelven). nextspaceflight.com. (Hozzáférés: 2021. május 8.)
  88. ↑ Falcon 9 Block 5 | Starlink V1 L28 (angol nyelven). nextspaceflight.com. (Hozzáférés: 2021. május 28.)
  89. ↑ Falcon 9 Block 5 | Starlink V1 L29 (angol nyelven). nextspaceflight.com. (Hozzáférés: 2021. május 28.)
  90. ↑ a b c ORDER AND AUTHORIZATION AND ORDER ON RECONSIDERATION. (Hozzáférés: 2021. május 28.)
  91. ↑ STARLINK Satellite Search Results (angol nyelven). Satellite Tracking. (Hozzáférés: 2021. május 28.)
  92. ↑ Jonathan's Space Report | Space Statistics. planet4589.org. [2021. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 28.)
  93. ↑ Clark, Stephen: SpaceX smashes record with launch of 143 small satellites – Spaceflight Now (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. május 28.)
  94. ↑ Majdnem összeütközött Elon Musk szatellitje az egyik időjárási műholddal. HVG, 2019. szeptember 3. (Hozzáférés: 2019. szeptember 3.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Starlink_(műholdprojekt)&oldid=26874409”