Iridium (műhold)
| Iridium | |
 | |
| Ország |  USA |
| Űrügynökség | Iridium |
| Gyártó | Motorola |
| Típus | távközlési műhold |
| Rendeltetés | távközlés (műholdas telefonszolgáltatás) |
| Küldetés | |
| Tömeg | 689 kg |
| Energiaellátás | napelemek |
| Műholdplatform | LM–700 |
| Pályaelemek | |
| Pálya | alacsony Föld körüli pálya |
| Az Iridium weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Iridium[1] 66 aktív és 6 tartalék műholdból álló távközlési rendszer, amellyel eredetileg az egész világot, tehát a kontinenseket, az óceánokat és a pólusokat is lefedő műholdas telefonszolgáltatást biztosítottak.
A rendszer első műholdját 1998-ban indították. A műholdak alacsony Föld körüli pályán keringenek, 780 km magasan.
2009. február 12-én a rendszer egyik holdja, az Iridium 33 ütközött a használaton kívüli Koszmosz–2251 jelzésű katonai távközlési műholddal, és viszonylag sok űrszemét keletkezett.[2][3]
Az Iridium rendszert kifejlesztő Motorola mérnökei úgy számították, hogy egy nem geoszinkron, alacsony pályán keringő, 77 kommunikációs műholdból álló hálózat elegendő lesz egy cellaszerű, a teljes Földet lefedő mobiltelefon-hálózathoz. Ezért a rendszert Iridiumnak nevezték el az irídium (Ir) elemről, amelynek magja körül 77 elektron kering. A végleges rendszert 66 működő műhold szolgálta ki, de az Iridium név megmaradt.[4]
Még egy, az Iridium rendszerhez hasonló – vele versenyben álló – másik műholdas telefonhálózat létezik, a 48 műholdból álló Globalstar, mely azonban nem fedi le az egész földfelszínt.[5][6][7]
Az 1997–2002 között eredetileg felbocsátott műholdak tervezett élettartama mindössze 8 év volt, így 2017-ben megkezdődött a műholdak tömeges lecserélése, ami 2019 elején befejeződött. Az őket leváltó Iridium Next műholdcsalád 75 tagja 2019-ben már mind Föld körüli pályán van.[8]
Iridium-felvillanások
[szerkesztés]
Az Iridium-felvillanásokat, vagy Iridium-flereket akkor okozzták a műholdak amikor a Nap vagy Hold fényét tükrözték a Földre. A felvillanásokat az okozta, hogy három olyan sík antennával rendelkeztek, amelyek a műholddal bizonyos szöget zárnak be és a nagyméretű tükröző felületük a Föld meghatározott, néhányszor tíz km átmérőjű területére verte vissza a fényt. A megfelelő helyen tartózkodó megfigyelő a Földről ezt a műhold átmeneti kifényesedéseként, majd elhalványulásaként érzékeli, a jelenség néhány másodperces, maximális időtartama 20 másodperc volt, fényessége elérte a -8-at is, ami 1000-szer fényesebb a Szíriusznál, az éjszakai égbolt legfényesebb csillagánál.
A műholdak felvillanásainak megfigyelését a szemlélő helyének és idejének megadásával ki lehet számítan. Az Iridium műholdaknak külön oldala is volt az interneten [9]
Az új, Iridium Next műholdak már más felépítésűek, nem okoznak ilyen jelentős felvillanásokat.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://iridium.com/
- ↑ Frey, Sándor: Példátlan műholdütközés. Űrvilág.hu, 2009. február 12. (Hozzáférés: 2009. február 12.)
- ↑ http://www.space.com/news/090211-satellite-collision.html
- ↑ Archivált másolat. [2009. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 25.)
- ↑ http://www.globalstarusa.com/en/content.php?cid=300
- ↑ http://news.bbc.co.uk/2/hi/science/nature/23208.stm
- ↑ https://en.wikipedia.org/wiki/Globalstar
- ↑ „Meteor”, Budapest XLIX. (5), 22. o, Kiadó: MCSE. ISSN 0133-249X.
- ↑ Iridium Flares Archiválva 2016. augusztus 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (Heavens Above)
- ↑ Both Előd: Igyekezzen, ha még látni szeretné! (Űrvilág, 2017. március 24.)
