Starker János
Starker János | |
Starker János (2009) | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1924. július 5.[1][2][3] Budapest[4] |
Elhunyt | 2013. április 28. (88 évesen)[1][5][2] Bloomington[6] |
Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem |
Pályafutás | |
Műfajok | komolyzene |
Aktív évek | 1945-2013 |
Hangszer | gordonka |
Díjak |
|
Tevékenység |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Starker János témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Starker János (Budapest, 1924. július 5. – Bloomington, Indiana, 2013. április 28.[7][8]) Grammy-díjas magyar gordonkaművész és -tanár.
Élete
[szerkesztés]Starker Sándor zwierzynieci születésű női szabómester és Chajkin (Muncha Jezkowa) Margit oroszországi szülők gyermekeként született zsidó családban.[9]
A Zeneakadémián Schiffer Adolf tanítványa volt, mellette Weiner Leó, Waldbauer Imre, Molnár Antal és Hammerschlag János óráit látogatta.
Starker 14 évesen debütált professzionálisan, és három órás felmondási idővel eljátszotta a Dvořák-concertót, amikor az eredetileg tervezett szólista nem tudott játszani. 1939-ben otthagyta a Zeneakadémiát, és a háború nagy részét Budapesten töltötte. Fiatalkora miatt Starker megúszta idősebb testvérei tragikus sorsát, akiket kényszermunkára kényszerítettek, és végül meggyilkoltak a nácik. Starker ennek ellenére három hónapot töltött egy náci internálótáborban.
Különböző hazai és külföldi koncertek után, a háború befejeztével a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának (1945–1946) és a Magyar Állami Operaház zenekarának szólógordonkása volt 1945–1946 között.
1948-ban költözött az USA-ba, ahol a Dallasi Szimfonikus Zenekar (1948–1949, Doráti Antal vezetésével), a Metropolitan Opera (1949–1953), majd a Chicagói Szimfonikus Zenekar szólógordonkása volt (1953–1958). Közben egyre jobban koncentrált a szólójátékra, egyre több hangversenyt adott, és 1958-tól évtizedeken át a bloomingtoni Indiana University nagy hírű gordonkatanszakának vezetője volt.
1962-ben a chicagói Conservatory College díszdoktorává avatták.
1973-tól Luzernben is vezetett mesterkurzusokat. A klasszikus mesterek, valamint a 20. századi magyar zene alkotásainak kiváló előadója, igen sokat tett Kodály Zoltán szólógordonka szonátája megismertetéséért. Gyakran adott szonátaesteket Julius Katchennel, és az 1998-ban elhunyt Sebők Györggyel. Több mint 150 hanglemezfelvételt készített.
Új kiadásban jelentette meg Bach szólószvitjeinek kottáját, és jól ismert gordonkaiskolája is. Érdekesség, hogy Starker János egy 1705-ben készült Goffriller gordonkán játszott.
Könyvei
[szerkesztés]- The roll call of the blessed ones; ill. Jorge Sicre; Occidental Press, Washington, 1985
- The roll call of the blessed ones; ill. Jorge Sicre; Dorrance, Pittsburgh, 1997
- The world of music according to Starker. A memoir; Indiana University Press, Bloomington–Indianapolis, 2004 + CD ISBN 978-0-253-34452-6
Díjai
[szerkesztés]- Lemeznagydíj (1948)
- George Washington-díj (1972)
- Herzl-díj (1978)
- Kodály-érem (1983)
- Arturo Toscanini-díj (1986)
- Tracy Sonnenborn-díj (1986)
- Grammy-díj (1998)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Elhunyt Starker János gordonkaművész
- ↑ Elhunyt Starker János, a cselló koronázatlan királya
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1096/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 17.)
Források
[szerkesztés]- Wise, Bryan: Revered cellist Janos Starker Dies at 88 = WQXR Blog 2013. április 28.
- Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 Starker János lásd II. köt. 1476. p.
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó ISBN 963-8477-64-4