San Ġiljan
| San Ġiljan (St. Julian's) | |||
 | |||
| Régi és új San Ġiljan tengerpartján | |||
| |||
| Mottó: Litoris aquas sinuato margine cingo[1] | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Málta | ||
| Rang | Helyi tanács | ||
| Polgármester | Peter Bonello (Nemzeti Párt, 1996 óta) | ||
| Irányítószám | STJ | ||
| Ünnep | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 10 232 fő (2014. márc. 31.)[2] | ||
| Népsűrűség | 4762,11 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1,61 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 35° 55′ 07″, k. h. 14° 29′ 24″35.918611°N 14.490000°EKoordináták: é. sz. 35° 55′ 07″, k. h. 14° 29′ 24″35.918611°N 14.490000°E | |||
| San Ġiljan weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz San Ġiljan témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
San Ġiljan (angol nevén St. Julian's, olaszul San Giuliano) Málta egyik helyi tanácsa. Lakossága 7667 fő. Városrészei Balluta, Paceville, Ta' Ġiorni, Tal-Għoqod, St. Andrew's, Dragonara.
Története
[szerkesztés]
Bár már a római időkből ismertek sírok és egy torony alapjai a Balluta-öböl környékéről, a kalóztámadások miatt a környék nem népesült be a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend megerősödéséig (1565). A lovagok vadászterületként használták, 1593-ban már a vadászok védőszentjének, Szent Juliánnak szentelt kápolna épült itt (Tommaso Gargallo püspök szerint 1580 óta állt az az épület, amelynek a helyére tervezték). Az öböl partján Martín de Redín nagymester (1657-1660) őrtornyot épített. Az 1693-as földrengés a kápolnát is romba döntötte, 1716-ban építették újjá. Brichelot és Bremond 1718-ban készült térképén már S. Iuliano a neve, és 1736-ban az akkori püspök is megjegyezte, hogy a középkori Qaliet Ġnien il-Fieres nevű helyet már "Portus Sancti Iuliani"-nak hívják.
1688-ban felépült a Spinola-palota, amely rendházként működött. A francia megszállók két évig állomásoztak benne (1798-1800), ám súlyos károkat okoztak az épületben.
A 19. században a település növekedni kezdett. 1847-ben már 50 család lakta. 1858-ban a vallettai karmeliták kápolnát építettek a Balluta nevű területen. San Ġiljan 1891-től önálló plébánia lett. 1900-tól a ballutai kápolna helyére neogótikus templom épült a Karmel-hegyi Boldogasszony tiszteletére. Az új plébániatemplom építése csak 1961-ben kezdődött, 1968-ban szentelték fel. 1974-ben aztán Balluta is önálló egyházközség lett.
A város ma
[szerkesztés]San Ġiljan 1994 óta Málta helyi tanácsainak egyike. Ma az ország egyik legdinamikusabban fejlődő része, és rendkívül népszerű mind a máltaiak, mind a külföldiek körében. Itt emelkedik Málta legmagasabb épülete, a 98 méter magas Portomaso Tower. Külföldön is ismertek angol nyelviskolái. A turisták leginkább forgalmas utcái, üzletei és Paceville kaszinói és éjszakai élete miatt ismerik.
Önkormányzata
[szerkesztés]San Ġiljan önkormányzata a héttagú helyi tanács. A jelenlegi, hetedik tanács 2012 óta van hivatalban.[3]
Polgármesterei:
- Charles Sciberras (1994-1996)
- Peter Bonello (Nemzeti Párt, 1996-)
Ünnepei
[szerkesztés]- A város védőszentje Szent Julián, ünnepe február 12. A városi festa azonban augusztus utolsó hetében zajlik.
- Kármel-hegyi Boldogasszony (Balluta, július utolsó vasárnapja)
Nevezetességei
[szerkesztés]- A tengerparti sétány
- Spinola Palace
- Spinola Garden: a barokk hangulatú kertet 2007-ben adták át
- Portomaso Tower
- Szent György-torony
- Szent Julián-plébániatemplom
Kultúra
[szerkesztés]A The Qala Folklore Festival egyik estéjét a város rendezi Xatt is-Sajjiedában.
Band clubjai:
- St. Julian’s Band Club
- Spinola Band Club
- Soċjetà Mużikali tal-Karmnu Balluta
Sport
[szerkesztés]Sportegyesületei:
- Ta' Ġiorni Wolves
- Labdarúgás: Melita Football Club: a szomszédos Pembroke-kal közösen
- Vízilabda: Neptunes Waterpolo Club
- Vízisportok: San Ġiljan Aquatic Sports Club
Az utóbbi években 5 kilométeres utcai futóversenyt rendeznek, amely a Spinola Square-ről indul, és Gżirában ér véget. Több kategóriában is győztest hirdetnek.
Közlekedés
[szerkesztés]Az ország tengerparti főútvonala áthalad a városon.
Több buszvonal keresztezi: 65 (Sliema-Mdina), 66 (Valletta-St. George's Bay), 70 (Sliema-Qawra), 627 (Buġibba-Marsaxlokk), 645 (Sliema-Ċirkewwa), 652 (Sliema-Golden Bay)
St.Andrew's-ból: 64, 67, 68, 671 (Valletta), 675 (Egyetem)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Jelentése: Öbleimet föld veszi körül
- ↑ http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
- ↑ „The council elections at a glance”, Times of Malta, 2012. március 11. (Hozzáférés: 2013. szeptember 4.) (angol nyelvű)
Források
[szerkesztés]- Local Councils: San Ġiljan (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. [2010. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 9.)
- Costa, Franco: Maltese local councils (angol nyelven). [2012. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 4.)
| Malta helyi tanácsai | Attard · Balzan · Birgu · Birkirkara · Birżebbuġa · Bormla · Dingli · Fgura · Floriana · Għargħur · Għaxaq · Gudja · Gżira · Ħamrun · Iklin · Isla · Kalkara · Kirkop · Lija · Luqa · Marsa · Marsaskala · Marsaxlokk · Mdina · Mellieħa · Mġarr · Mosta · Mqabba · Msida · Mtarfa · Naxxar · Paola · Pembroke · Pietà · Qormi · Qrendi · Rabat · Safi · San Ġiljan · San Ġwann · San Pawl il-Baħar · Santa Luċija · Santa Venera · Siġġiewi · Sliema · Swieqi · Tarxien · Ta’ Xbiex · Valletta · Xgħajra · Żabbar · Żebbuġ · Żejtun · Żurrieq |  |
|---|---|---|
| Malta más települései | Baħar iċ-Ċagħaq · Baħrija · Bidnija · Bubaqra · Buġibba · Burmarrad · Fleur-de-Lys · Ħal Farruġ · Manikata · Marfa · Paceville · Qawra · Swatar · Ta’ Qali · Xemxija | |
| Gozo helyi tanácsai | ||
| Gozo más települései | ||