Sphyrapicus

Sphyrapicus
	Hím sárgahasú cukorharkály (Sphyrapicus varius)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Coraciimorphae;
Csoport:	Eucavitaves;
Csoport:	Cavitaves;
Rend:	Harkályalakúak (Piciformes);
Alrend:	Pici;
Alrendág:	Picides;
Család:	Harkályfélék (Picidae);
Alcsalád:	Harkályformák (Picinae); Bonaparte, 1838
Nemzetség:	Dendropicini;
Nem:	Sphyrapicus; Baird, 1858
Szinonimák
	;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sphyrapicus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sphyrapicus témájú médiaállományokat és Sphyrapicus témájú kategóriát.

A Sphyrapicus a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó nem.

Nevük

A Sphyrapicus taxonnév a görög nyelvből ered: sphura = „kalapács” és pikos = „harkály”.^[1]

Előfordulásuk

A Sphyrapicus-fajok Észak-Amerika területén élnek.

Megjelenésük

Az idetartozó madarak karcsú testfelépítésűek, erős és merev farktollúak, valamint hosszú szárnyúak. Röptük hullámos; az erőteljes szárnyverdeséseket, testhez szorított szárnyakkal való zuhanások követik.

Életmódjuk

Elsődleges táplálékuk a fák nedvei, főleg a nyírfajoké. A fiókákat rovarokkal is etetik. A táplálkozáshoz sebeket ejtenek a fákon, emiatt több helyen is kártevőknek számítanak.^[2]^[3]

Rendszerezés

A nembe az alábbi 4 faj tartozik:^[4]

pirossapkás cukorharkály (Sphyrapicus nuchalis) Baird, 1858^[5]
vörösbegyű cukorharkály (Sphyrapicus ruber) (Gmelin, 1788)^[6]
Williamson-cukorharkály (Sphyrapicus thyroideus) (Cassin, 1852)^[7]
sárgahasú cukorharkály (Sphyrapicus varius) (Linnaeus, 1766)^[8]

Jegyzetek

↑ Jobling, James A.. Helm Dictionary of Scientific Bird Names. London, UK: Christopher Helm, 362. o. (2010). ISBN 978-1-4081-2501-4
↑ TATE, J. 1973. Methods and annual sequence of foraging by the sapsucker. Auk 90:840-856.
↑ Rushmore, Francis (1969. november 4.). „Sapsucker: Damage Varies with Tree Species and Seasons”, Northeastern Forest Experiment Station, Upper Darby, PA Forest Service Research Paper NE-136, Kiadó: USDA.
↑ ITIS Report: Sphyrapicus'. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2013. május 3.)
↑ 'Sphyrapicus nuchalis'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012
↑ 'Sphyrapicus ruber'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
↑ 'Sphyrapicus thyroideus'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
↑ 'Sphyrapicus varius'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)

Források

Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 21.)
ITIS szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 21.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sapsucker című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Sapsucker genus
del Hoyo, J., Collar, N.J., Christie, D.A., Elliott, A. and Fishpool, L.D.C. 2014. HBW and BirdLife International Illustrated Checklist of the Birds of the World. Lynx Edicions BirdLife International, Barcelona, Spain and Cambridge, UK.
Report of explorations and surveys to ascertain the most practical and economical route for a railroad from the Mississiippi River to the Pacific Ocean. Birds 9 p.xviii,xxviii,80,101

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Jobling-1] Jobling, James A.. Helm Dictionary of Scientific Bird Names. London, UK: Christopher Helm, 362. o. (2010). ISBN 978-1-4081-2501-4

[2] TATE, J. 1973. Methods and annual sequence of foraging by the sapsucker. Auk 90:840-856.

[USDA-3] Rushmore, Francis (1969. november 4.). „Sapsucker: Damage Varies with Tree Species and Seasons”, Northeastern Forest Experiment Station, Upper Darby, PA Forest Service Research Paper NE-136, Kiadó: USDA.

[ITIS-genus-4] ITIS Report: Sphyrapicus'. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2013. május 3.)

[5] 'Sphyrapicus nuchalis'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012

[IUCN1-6] 'Sphyrapicus ruber'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)

[7] 'Sphyrapicus thyroideus'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)

[IUCN2-8] 'Sphyrapicus varius'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]