Pici (madáralrend)

Pici
	Evolúciós időszak: Kora oligocén - jelen
	Zöld küllő (Picus viridis)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Coraciimorphae;
Csoport:	Eucavitaves;
Csoport:	Cavitaves;
Rend:	Harkályalakúak (Piciformes); Meyer & Wolf, 1810
Alrend:	Pici; Meyer & Wolf, 1810
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Pici témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Pici témájú kategóriát.

A Pici madarak (Aves) osztályába és a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe tartozó alrend.

Tudnivalók

A Pici a harkályalakúak két alrendjének az egyike - a másik a Galbuli (bukkófélék és jakamárfélék) -, mely magába foglalja a Picides és a Ramphastides alrendágakat. Ezt az alrendet, korábban „valódi harkályalakúaknak” nevezik, mivel egyes kutatók úgy vélték, hogy a Galbuli alrend fajai inkább a szalakótaalakúakkal (Coraciiformes) állnának közelebbi rokonságban.^[1]^[2] A 2003-ban végzett DNS-vizsgálatok, azonban bebizonyították, hogy a Galbuli-fajok tényleg harkályalakúak, sőt testvércsoportot alkotnak a Pici-fajokkal. Ugyanez a DNS vizsgálat azt is megmutatta, hogy az ujjuk elhelyezkedése - kettő előre és kettő hátra mutat - már a két alrend közös ősénél - mely körülbelül a kora oligocénben, az úgynevezett rupeli korszakban, azaz 33,9 – 28,4 millió éve élhetett - is jelen volt, azaz már ki volt fejlődve.^[3] Ezt a kutatást Per Ericson és társai végezték el.^[4]

Rendszerezésük

Az alrendbe az alábbi 2 alrendág és 7 madárcsalád tartozik:

Picides Meyer & Wolf, 1810
- mézkalauzfélék (Indicatoridae) Swainson, 1837
- harkályfélék (Picidae) Vigors, 1825
Ramphastides Vigors, 1825
- bajuszosmadárfélék (Capitonidae) Bonaparte, 1838
- Lybiidae Sibley & Ahlquist, 1985
- Megalaimidae Blyth, 1852
- tukánfélék (Ramphastidae) Vigors, 1825
- Semnornithidae Richmond, 1900

Jegyzetek

↑ Charles Sibley|Sibley, Charles Gald & Jon Edward Ahlquist|Ahlquist, Jon Edward (1990): Phylogeny and classification of birds. Yale University Press, New Haven, Conn.
↑ Feduccia, Alan. The Origin and Evolution of Birds. Yale University Press, 341. o. (1999. december 8.). ISBN 9780300078619
↑ (2003) „Molecular support for a sister group relationship between Pici and Galbulae (Piciformes sensu Wetmore 1960”. Journal of Avian Biology 34 (2), 185. o. [2018. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1034/j.1600-048X.2003.03103.x. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
↑ (2006) „Diversification of Neoaves: integration of molecular sequence data and fossils”. Biology Letters 2 (4), 543–547. o. DOI:10.1098/rsbl.2006.0523. PMID 17148284. PMC 1834003.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pici (taxon) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Tree of Life Piciformes Archiválva 2013. december 2-i dátummal a Wayback Machine-ben

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Charles Sibley|Sibley, Charles Gald & Jon Edward Ahlquist|Ahlquist, Jon Edward (1990): Phylogeny and classification of birds. Yale University Press, New Haven, Conn.

[Feduccia-2] Feduccia, Alan. The Origin and Evolution of Birds. Yale University Press, 341. o. (1999. december 8.). ISBN 9780300078619

[Johansson-3] (2003) „Molecular support for a sister group relationship between Pici and Galbulae (Piciformes sensu Wetmore 1960”. Journal of Avian Biology 34 (2), 185. o. [2018. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1034/j.1600-048X.2003.03103.x. (Hozzáférés: 2017. március 2.)

[ericson2006a-4] (2006) „Diversification of Neoaves: integration of molecular sequence data and fossils”. Biology Letters 2 (4), 543–547. o. DOI:10.1098/rsbl.2006.0523. PMID 17148284. PMC 1834003.

[1]

[2]

[3]

[4]