Ugrás a tartalomhoz

„Menyét” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:8FF:F300:A04D:59B7:AA5E:6D09 (vita) szerkesztéséről Csigabi szerkesztésére
Címkék: Visszaállítás Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés
alma
1. sor: 1. sor:
== ahhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh ==
{{Taxobox
== -*lőfordulása ==
| name = Menyét
| image = Mustela nivalis -British Wildlife Centre-4.jpg
| image_caption = [[Anglia]]i példány
| status = LC
| védettség = V
| természetvédelmi érték = 25&nbsp;000&nbsp;Ft<ref>{{100/2012. (IX. 28.) VM rendelet}}</ref>
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
| phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)''
| subphylum = [[Gerincesek]] ''(Vertebrata)''
| superclassis = [[Négylábúak]] ''(Tetrapoda)''
| classis = [[Emlősök]] ''(Mammalia)''
| subclassis = [[Elevenszülő emlősök]] ''(Theria)''
| infraclassis+ = ''[[Eutheria]]''
| infraclassis = [[Méhlepényesek]] ''(Placentalia)''
| superordo = ''[[Laurasiatheria]]''
| ordo+ = ''[[Ferae]]''
| ordo = [[Ragadozók]] ''(Carnivora)''
| subordo = [[Kutyaalkatúak]] ''(Caniformia)''
| familia = [[Menyétfélék]] ''(Mustelidae)''
| subfamilia = [[Menyétformák]] ''(Mustelinae)''
| genus = ''[[Mustela]]''
| subgenus = ''Mustela''
| species = '''''M. nivalis'''''
| binomial = Mustela nivalis
| binomial_authority = [[Carl von Linné|Linnaeus]], 1766
| synonyms =
| range_map = Mapa Mustela nivalis.png
| range_map_caption = Elterjedési területe
| wikispecies = Mustela nivalis
| wikicommonscat = Mustela nivalis
}}
A '''menyét''' ''(Mustela nivalis)'' az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] [[ragadozók]] ''(Carnivora)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[menyétfélék]] ''(Mustelidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[faj]].

== Előfordulása ==
[[Európa|Európában]] – [[Írország]]ot és néhány távoli [[sziget]]et kivéve – mindenütt megtalálható. [[Ázsia]], [[Észak-Afrika]] valamint [[Észak-Amerika]] kiterjedt területein is jelentősen elterjedt. A hegyekben 3000&nbsp;[[méter]]ig felhatol. [[Magyarország]]on közönséges. [[Új-Zéland]]ra betelepítették.
[[Európa|Európában]] – [[Írország]]ot és néhány távoli [[sziget]]et kivéve – mindenütt megtalálható. [[Ázsia]], [[Észak-Afrika]] valamint [[Észak-Amerika]] kiterjedt területein is jelentősen elterjedt. A hegyekben 3000&nbsp;[[méter]]ig felhatol. [[Magyarország]]on közönséges. [[Új-Zéland]]ra betelepítették.


49. sor: 16. sor:
*''Mustela nivalis namiyei'' - Awomori, Honshu, [[Japán]]
*''Mustela nivalis namiyei'' - Awomori, Honshu, [[Japán]]
*[[északi menyét]] ''(Mustela nivalis nivalis)'' - Skandinávia, [[Oroszország]], [[Észak-Amerika]]. Az amerikai állatokat egykor '''törpe menyét''' ''(Mustela nivalis rixosa)'' néven külön alfajnak tartották, ma a legtöbb kutató azonos alfajnak véli az elterjedési terület északi részén élő összes állatot.
*[[északi menyét]] ''(Mustela nivalis nivalis)'' - Skandinávia, [[Oroszország]], [[Észak-Amerika]]. Az amerikai állatokat egykor '''törpe menyét''' ''(Mustela nivalis rixosa)'' néven külön alfajnak tartották, ma a legtöbb kutató azonos alfajnak véli az elterjedési terület északi részén élő összes állatot.
*''Mustela nivalis numidica'' - [[Tanger]], [[Marokkó]]
*''Mustela niva45lis numidica'' - [[Tanger]], [[Marokkó]]
*''Mustela nivalis pallida'' - Kokand, Ferghana, kelet-[[oroszország]]i [[Belső-Ázsia|Turkesztán]]
*''Mustela nivalis pallida'' - Kokand, Ferghana, kelet-[[oroszország]]i [[Belső-Ázsia|Turkesztán]]
*''Mustela nivalis pygmaea'' - az oroszországi [[Ohotszki-tenger]] északi partjai, Gizhiga
*''Mustela nivalis pygmaea'' - az oroszországi [[Ohotszki-tenger]] északi partjai, Gizhiga

A lap 2024. május 16., 08:29-kori változata

ahhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh

-*lőfordulása

EurópábanÍrországot és néhány távoli szigetet kivéve – mindenütt megtalálható. Ázsia, Észak-Afrika valamint Észak-Amerika kiterjedt területein is jelentősen elterjedt. A hegyekben 3000 méterig felhatol. Magyarországon közönséges. Új-Zélandra betelepítették.

Alfajai

A biológusok még nem határozták meg pontosan, hogy hány alfaja van a menyétnek.[1]

Megjelenése

Testhossza 15-26 centiméter, vállmagassága 3-4 centiméter, farokhossza 3-7 centiméter. A hím legfeljebb testtömege 250 gramm, a nőstényé legfeljebb 110 gramm. Még ha a menyét hasonlít is rokonára, a hermelinre, kisebb nála és nincs fekete farok-vége; azonkívül teste hullámosan ívelt; éles határvonal húzódik fehér hasa és vörhenyesbarna felső része között. A hermelintől eltérően a menyét télen csak az északi területeken és a magas hegységekben ölt fehér bundát. Olykor még a hasán is látni barna foltokat vagy sötét jegyeket a szájzugban. Bár nem sokkal hosszabb a nősténynél, a hím jóval nehezebb. Mivel a menyét nagyon karcsú, még a pockokat is tudja követni járataikba.

Életmódja

Az állat bátor és kíváncsi; túlnyomórészt éjjel vadászik és általában magányos. Tápláléka elsősorban pockok és egyéb egérfélék, de patkányok, vakondok, madarak, tojások és üregi nyulak is. Vadon 1-2 évig, fogságban akár 10 évig is él.

Viselkedése és életmódja ugyan emlékeztet a hermelinre, de inkább a pocokvadászatra specializálódott. A menyétek járataikba is követik a mezei pockokat, hogy ott megfogják őket. Ezt csak karcsúságuk teszi lehetővé, ami viszont nagy energiafelvételt tesz szükségessé, mivel az állatok kedvezőtlen testfelszín/testtömeg arányuk miatt sok hőt veszítenek. Nem tudják magukat tömött bundával védeni, mivel akkor már nem férnének be a pocoklyukakon.

A nagy energiaveszteség kiegyenlítéséhez a menyétnek szinte állandóan vadásznia kell. Alapanyagcseréje igen magas. A menyét tehát rengeteget portyázik, gyakran még éjszaka is, kertekben, hulladékhalmokon, szénakazlakban és cserjésekben; néha még az üregi nyulat is megpróbálja leteríteni, de kis termete miatt ez sokkal ritkábban sikerül neki, mint a hermelinnek.

Rövid, 12-30 centiméteres ugrásokkal halad, közben időnként felegyenesedve figyel; „cincogással” könnyen behívható. Sokszor meghatározott vadászösvényeket követ; meglehetősen territoriális viselkedésű, azaz ragaszkodik megszokott területéhez. A hímek vadászterületei elkülönülnek a nőstényekétől. Pocokgradáció esetén, amikor 100-500 pocok is lehet egy hektáron, a vadászterület 1-5 ha-ra zsugorodhat, ha pedig mondjuk csak 20-40 pocok jut egy hektárra, akkor egy-egy menyét 15 hektárt is birtokolhat. A nőstények vadászterületei mindig jóval kisebbek. Egyetlen éjszaka alatt egy menyét 2 kilométert is megtehet. Téli pihenőt a menyétek nem tartanak.

Ha lehetősége van arra, a menyét többet vadászik a kelleténél. A fölös táplálékot földalatti gyűjtőkamrákban tárolja.[2]

Ellenségei a ragadozó madarak, baglyok, a róka és a hermelin. Korábban csapdázták, kevés eredménnyel. Ma már védett, bántalmazása törvénybe ütközik.

Szaporodása

Az ivarérettséget néha már az első évben eléri. A párzási időszak márciustól augusztusig tart. Évente egyszer fial, de ha bő a táplálékkínálat, akkor kétszer is ellik. A vemhesség 5 hétig tart. Egy alomban 3-8, általában 4-6 kölyök van. Az elválasztás 4-5 hét után következik be.

Az állomány alakulását nagymértékben a pockok száma szabja meg.

Érdekesség

A ragadozás gyakorlatát már kicsi korában elkezdi, de az áldozat olykor elmenekül. Egy meglepő esetet sikerült Angliában valakinek lefényképeznie: egy zöld küllő (Picus viridis) repül egy fiatal menyéttel a hátán. A fényképész magyarázata szerint a fiatal menyét megtámadta a madarat, de annak végül sikerült elmenekülnie, a menyéttel a hátán.[3]

Menyétek a kultúrában

Képek

Jegyzetek

  1. Ez a szakasz az angolwiki Least Weasel című szócikk, a Wikifajok és az IUCN alapján készült.
  2. Least Weasel. eNature.com, 2007. [2009. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 19.)
  3. http://www.telegraph.co.uk/news/picturegalleries/earth/12041091/Animal-photos-of-the-year-2015-Part-1.html

Források

További információk