Ugrás a tartalomhoz

Spanyolország földrajza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.
Spanyolország
é. sz. 40° 12′, ny. h. 3° 30′40.200000°N 3.500000°W
KontinensEurópa
SzubrégióDél-Európa
Ibériai-félsziget
Főbb területi jellemzők
Területi helyezés51.
Teljes terület504782 km²
Szárazföldi határÖsszesen:
1917.8 km
Portugália:
1214 km
Franciaország:
623 km
Andorra:
63.7 km
Marokkó:
15.9 km
Egyesült Királyság:
1.2 km
Környező országok
Extrém területi jellemzők
Legmagasabb pontTeide (Kanári-szigetek)
3718 m
Mulhacén (Ibériai-félsziget)
3477 m
Legalacsonyabb pontAtlanti-óceán, Földközi-tenger
(Tengerszint)
0 m
Leghosszabb folyóTajo
1007 km
Legnagyobb szárazföldi vízfelületLago de Sanabria,
1.42 km²
Használatban levő terület
Megművelhető terület? %
Egyéb jellemzők
Éghajlatmediterrán és óceáni
DomborzatNincs megadva
A Wikimédia Commons tartalmaz Spanyolország témájú médiaállományokat.

Spanyolország az Ibériai-félsziget legnagyobb részét (körülbelül 82 százalékát) foglalja el Délnyugat-Európában. Számos exklávéja van a világban.

A spanyol szárazföld déli és keleti részét szinte teljes egészében a Földközi-tenger határolja (kivéve Gibraltár brit területét), északról Franciaország, Andorra és a Vizcayai-öböl, és nyugatról az Atlanti-óceán és Portugália. 504 782 km2-el[1] Spanyolország Dél-Európa legnagyobb országa, Nyugat-Európa második legnagyobb országa (Franciaország mögött), az európai kontinens negyedik legnagyobb országa (Oroszország, Ukrajna és Franciaország mögött) és a világ 51. legnagyobb országa. Átlagos tengerszint feletti magassága 650 m.

Teljes területe a szigetekkel együtt 505 370 km2, ebből 499 542 km2 földi, és 5240 km2 vízi.[2] Spanyolország az északi szélesség 27. és 44. foka között fekszik, és a nyugati hosszúság 19. fokától a keleti hosszúság 5. fokáig tart. Atlanti-óceáni partszakasza 710 km hosszú. A Pireneusok 435 km-t tesznek ki Spanyolországban a Földközi-tengertől a Vizcayai-öbölig. Spanyolország déli részén található a Gibraltári-szoros, ami elválasztja az Ibériai-félszigetet és Európa többi részét az észak-afrikai Ceutától és Marokkótól.

Határok és természeti régiók

[szerkesztés]
Spanyolország térképe

Határok

[szerkesztés]

Spanyolország határainak nagy része vízi: a Földközi-tengertől, keletről, a francia határtól egészen Gibraltárig és a Gibraltári-szorosig, amely az északi szakasz mentén felosztható a Baleár-tengerre, a déli szakasznál az Alborán-tengerre, valamint az Atlanti-óceán északnyugattól egészen délnyugatig (délen a Cádizi-öböl, északon pedig a Vizcayai-öböl). A spanyol autonóm városok, Ceuta és Melilla spanyol enklávék, amik Afrikában találhatók, Marokkó által igényelt területen, az Alborán-tenger partján helyezkednek el. Ceuta a Gibraltári-szoros kapuinál, Melilla pedig közelebb Algéria határához. Afrika földrajzi és geológiai részét képező Kanári-szigeteket az Atlanti-óceán veszi körbe.

Spanyolország szárazföldi határaiban osztozik Franciaországgal és Andorrával az északkeleti Pireneusok mentén, nyugaton Portugáliával, a legdélebbi hegynél Gibraltár kis brit gyarmati területével, valamint Marokkóval Ceuta és Melilla autonóm városainál, és még más országokkal számos kicsi, de lakatlan enklávék és kis szigetek miatt. Gibraltár csatlakozása továbbra is vitatott kérdés Spanyolország és Nagy-Britannia között, míg Marokkó Spanyolország enklávéinak helyzetét vitatja vagy a plaza de soberanía szuverenitását Marokkó földközi-tengeri partján.

Spanyolországnak van egy kis exklávéja Llívia néven, Franciaország belsejében, amely egy hegyvidéki falu Cerdanya történelmi tájegységében, amely Katalónia történelmi területének részét is képezi.

Félszigeti régió

[szerkesztés]

Spanyolország félszigeti régiójának nagy részét a Mezeta teszi ki, amely egy röghegységek által szabdalt hegyvidéki fennsík. A talajformák közé tartozik a keskeny parti síkság és néhány alföldi folyóvölgy, amelyek közül a legjelentősebb a délnyugati Andalúziai-síkság. Az ország tíz természetes régióra vagy alrégióra osztható: a legjelentősebb Mezeta, a Kantábriai-hegység és az északnyugati régió, az Ibériai-hegység, a Pireneusok, a délkeleti Cordilleras Béticas régió, az Andalúziai-síkság, az Ebro-medence, a parti síkság, a Baleár-szigetek és a Kanári-szigetek. Ezeket általában négy típusba sorolják: a Mezeta és a hozzá kapcsolódó hegyek, más hegyvidéki régiók, alföldi régiók és szigetek.

Folyások, áradások és vízhiány

[szerkesztés]

Spanyolország körülbelül 1800 folyójából és patakjából csak a Tajo haladja meg 960 kilométert. 90 kivételével mindegyik kevesebb, mint 96 kilométer. Ezek a rövidebb folyók kis mennyiségű vizet szállítanak szabálytalanul, és időszakosan száraz folyómedencékkel rendelkeznek. A legtöbb nagy folyónak a hegyekben van a forrása, amik a Mezetát szabdalják, és nyugatra haladnak (kivéve az Ebro) a fennsíkon keresztül, Portugálián át, hogy az Atlanti-óceánba torkolljanak. Az északnyugati partvidéket a fjordokhoz hasonló víztestek vagdalják.[3]

Áradások és erózió

[szerkesztés]

Egyes spanyol régiók veszélyeztettebbeknek tekinthetők mind az áradások, mind az erózió szempontjából.[4]

Vízhiány

[szerkesztés]

A vízhiány jelenti a legnagyobb veszélyt Spanyolországban. Ez számos régióban jelentős kérdés, és az éghajlatváltozás tovább súlyosbíthatja a problémát, hosszabb száraz időszakokat előidézve. Vízellátási problémák rendszeresen előfordulnak a Júcar-medencében nyáron. A Segura-medencében a vízhiány miatt a víz ára 30%-kal emelkedett. Tehát a Spanyolország délkeleti részén fekvő régiók különösen veszélyeztetettek a vízhiányra.

Éghajlat

[szerkesztés]

Három fő éghajlati zónát lehet megkülönböztetni földrajzi helyzete és domborzati körülményei szerint:[5][6][7][8]

Népesség

[szerkesztés]
Spanyolország jelentősebb és kisebb városai

A legnagyobb városok népesség szerint

[szerkesztés]
  1. Madrid 3 300 000
  2. Barcelona 1 582 000
  3. Valencia 798 000 [1]
  4. Sevilla 710 000
  5. Zaragoza 626 081
  6. Málaga 547 000
  7. Murcia 447 000
  8. Las Palmas 378 000
  9. Palma 367 000
  10. Bilbao 354 000
  11. Córdoba 326 000
  12. Valladolid 321 000
  13. Alicante 306 000
  14. Vigo 293 000
  15. Gijón 271 000
  16. L'Hospitalet de Llobregat 246 000
  17. A Coruña 244 000
  18. Granada 238 000
  19. Vitoria-Gasteiz 223 000
  20. Santa Cruz de Tenerife 220 000
  21. Badalona 214 000
  22. Oviedo 208 000
  23. Elche 207 000
  24. Móstoles 202 000
  25. Terrassa 200 000
  26. Pamplona 199 000

A legnépesebb városias területek

[szerkesztés]

A 2007-es népesség alapján a legnépesebb városias területek:[9]

  1. Madrid 5 603 000
  2. Barcelona 4 667 000
  3. Valencia 1 671 000
  4. Sevilla 1 294 000
  5. Bilbao 951 000
  6. Málaga 898 000
  7. Asztúria (Gijón-Oviedo) 857 000
  8. Alicante-Elche 749 000
  9. Zaragoza 732 000
  10. Vigo 669 412
  11. Las Palmas de Gran Canaria 617 000
  12. Cádizi-öböl (Cádiz-Jerez de la Frontera) 615 000
  13. Santa Cruz de Tenerife 574 000
  14. Murcia 563 000
  15. Palma 474 000
  16. Granada 473 000
  17. Donastia-San Sebastián 402 000
  18. Tarragona 406 000
  19. A Coruña 403 000
  20. Valladolid 400 000
  21. Santander 391 000
  22. Córdoba 324 000
  23. Pamplona 309 631

Szigetek

[szerkesztés]

Szigetek lakossága:

  1. Tenerife 886 033
  2. Mallorca 846 210
  3. Gran Canaria 829 597
  4. Lanzarote 132 366
  5. Ibiza 113 908
  6. Fuerteventura 94 386
  7. Menorca 86 697
  8. La Palma 85 933
  9. La Gomera 22 259
  10. El Hierro 10 558
  11. Formentera 7 957
  12. Arousa 4 889
  13. La Graciosa 658
  14. Tabarca 105
  15. Ons 61

Természeti erőforrások és földhasználat

[szerkesztés]
Spanyolország természeti erőforrásai. A fémek kék színnel vannak jelölve: Fe-vasérc, Cu-réz, Sn-ón, Hg-higany, W- volfrám, U-urán, PM a polimetallikus anyagok (Pb, Zn és mások), PY a pirit. A fosszilis tüzelőanyagok vörös színnel vannak jelölve: C-szén, L-barnakőszén, O-kőolaj, G-földgáz, OS-olajpala. Sárga színnel: K-hamuzsír, P-foszforit.

Természeti erőforrások: szén, barnakőszén, vasérc, urán, higany, pirit, fluorit, gipsz, cink, ólom, volfrám, réz, kaolinit, hamuzsír, szepiolit, vízenergia, szántóföld

Földhasználat:

  • Szántóföld: 27,18%
  • Állandó növények: 9,85%
  • Egyéb: 62,97% (2005)

Öntözött földterület: 38 000 km2 (2003)

Összes megújuló vízkészlet: 111,1 m3 (2005)

Édesvízhasználat (háztartási/ipari/mezőgazdasági):

összesen: 37,22 km3/év (13%/19%/68%)
egy főre jutó: 864 m3/év (2002)

Környezeti problémák

[szerkesztés]

Természeti veszélyek: időszakos aszályok, időszakos árvizek

Aktuális környezeti problémák:

Képek

[szerkesztés]
  • Spanyolország és Portugália térképe 1810-ben.
    Spanyolország és Portugália térképe 1810-ben.
  • Spanyolország vízgyűjtői
    Spanyolország vízgyűjtői
  • Spanyolország területi metszete
    Spanyolország területi metszete
  • Spanyolország exklávéi Észak-Afrikában
    Spanyolország exklávéi Észak-Afrikában
  • Spanyolország mediterrán partja
    Spanyolország mediterrán partja

Lásd még

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ Eur. Western Europe 2003. Psychology Press, 559. o. (2002. november 30.). ISBN 978-1-85743-152-0 
  2. ↑ Spain. The World Factbook. Central Intelligence Agency, 2008. [2009. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 9.)
  3. ↑ Spain - Rivers. countrystudies.us. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  4. ↑ http://ec.europa.eu/maritimeaffairs/documentation/studies/documents/spain_en.pdf
  5. ↑ Atlas Climático Ibérico – Iberian Climate Atlas., 2011. (Hozzáférés: 2011. október 18.) Agencia Estatal de Meteorología © (Espana). Ministerio de Medio Ambiente y Medio Rural y Marino © (Espana). Instituto de Meteorologia de Portugal ©.
  6. ↑ World Map of the Köppen-Geiger climate classification updated – (see p.3). (Hozzáférés: 2011. április 30.)
  7. ↑ http://www.city-data.com/forum/attachments/weather/56180d1263187925-ultimate-climate-poll-koppen-climate-classification-kottek_et_al_2006.gif
  8. ↑ Archived copy. [2011. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 1.)
  9. ↑ Ruiz: Población de las áreas urbanas y metropolitanas (spanyol nyelven) (xls). Población de España – datos y mapas. Alarcos Research Group, 2007. [2009. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 10.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Geography of Spain című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Spanyolország_földrajza&oldid=26928805”