Soria
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Soria | |||
 | |||
| A Plaza Mayor Soriában | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Tartomány | Soria | ||
| Rang | spanyol község | ||
| Székhely | Soria city | ||
| Polgármester | Carlos Martínez Mínguez | ||
| Irányítószám | 42001–42005 | ||
| Körzethívószám | 975 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 40 096 fő (2023)[1] | ||
| Népsűrűség | 147,41 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 1063 m | ||
| Terület | 272 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 41° 46′, ny. h. 2° 28′41.766667°N 2.466667°WKoordináták: é. sz. 41° 46′, ny. h. 2° 28′41.766667°N 2.466667°W | |||
_Mapa.svg) | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Soria témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Soria város Észak-Spanyolországban, Kasztília és León autonóm közösségben, az Ibériai hegységrendszer nyugati oldalán a Duero folyónál. 2023-ban mintegy 40 000 lakosa volt.
Neve
[szerkesztés]Sokan állítják, hogy a római időkben volt itt egy Oria nevű kastély, mely Doricus görög lovagról kapta a nevét. E népi etimológia alapján pár történész feltételezte, hogy a város első lakói esetleg dórok vagy más görögök lehettek. Az archeológusok inkább azt sejtették, hogy a szvébek, akik királyai (Tutor és Malo Compedio historial de las dos Numancias leírása szerint) alapították egyik udvarukat Soriában. E két feltételezésnek nem akadt bizonyítéka. Valószínűbb, hogy a Soria szó eredeti inkább a dauria a római kori Durius névből, mely a Duero folyót jelenti.
Fekvése
[szerkesztés]Soria az Ibériai-hegység déli oldalában, a Duero folyó jobb partján fekszik, 1063 m-es magasságban.
Éghajlata
[szerkesztés]Soriában a telek spanyol mértékkel mérve hidegek: a napi középhőmérséklet 2,9 °C januárban, legalább 90 fagyos nappal. A nyarak szárazak és melegek (átlagosan 20 °C júliusban és augusztusban) napközben a hőmérséklet 28 °C körül mozog (majd rendszerint 35 °C-ra emelkedik a legforróbb napokon), de néha éjszaka egészen 10 °C-ig zuhan. Szűkös csapadékban (570 mm/év), legcsapadékosabb évszaka a tavasz. Ez Spanyolország leghidegebb megyeszékhelye.
Története
[szerkesztés]Soria területének első ismert lakói az ibérek a kelták érkezésekor a keltibérek népet hozták létre a Gergely-naptár előtti 4. században.
Ibéria római hódításakor népe öngyilkos lett a szolgaság elől. A Nyugatrómai Birodalom vége után a szvébek költöztek ide. A Duero partja az arab hódítás után az arab és keresztény világ határa volt, a 12. században I. Alfonz hódította vissza. Kasztília, Aragon, Navarra és León határaként számos konfliktus helyszíne volt. VIII. Alfonz számos kiváltságot adott a városnak, mely ezután nagyrészt zsidók által működtetett kereskedelmi központ volt.
Aragón és Kasztília 1479-ben történt egyesítése és a spanyolországi zsidók 1492-ben történt elűzése után Soria egészen Franco haláláig fél évezredes hanyatlásnak indult.
Mivel közel van Zaragozához, (Valladolid felé) és Madridhoz és természeti adottságai is jók, jelenleg ismét fejlődik.
Gazdasága
[szerkesztés]Gazdasági fejlődésének első csúcsát VIII. Alfonz kasztíliai király uralkodása (1158–1214) idején érte el. Ekkor a gyapjútermelés fontos központja volt.
Közlekedése
[szerkesztés]A városba vonat és több busz is jár. Madrid felé vezető útján a felújítás után Soriától Madrid kevesebb mint két óra alatt elérhető lesz.
Főbb látnivalók
[szerkesztés]
- A reneszánsz Ayuntamiento (Városháza, 16. század) a Plaza Mayoron (Főtér)
- A Palacio de la Audiencia színház 1739-ből
- Nuestra Señora de la Mayor (16. század) román kori bejárattal
- A város történelmi központjában áll a 12. században épült Szent Dominik-templom (Santo Domingo) román stílusú homlokzata különlegesen szép.[2]
- A várostól keletre, a Duero folyó mellett áll a Szent Péter-katedrális. A templom mellett alapított karmelita kolostort Ávilai Szent Teréz 1581-ben[3] Ezután a 12. században épült templomot átépítették; szerkezetében jelenleg főleg gótikus és reneszánsz elemeket különböztethetünk meg. A kolostor jelenleg nemzeti műemlék. Közelében, a folyó bal partján áll a 18. században a sziklából kifaragott, barokk oltárral díszített, nyolcszög alaprajzú San Saturio-kápolna — San Saturio a város védőszentje.[2]
- Nagy Szent Mária-templom (Santa María la Mayor)
- a 12. században épült Rabanerai Szent János-templom (San Juan de Rabanera) bizánci hatásokat mutat.[2]
- Főterét (Plaza Mayori) a városháza, a Doña Urraca-torony és tizenkét, a 17. században épült családi ház keretezi.[2]
- Los Ríos y Salcedo palota (nemzeti műemlék).
- Gómara-palota — a grófok palotája 1592-ben épült reneszánsz stílusban. Jelenleg a tartományi bíróság székhelye és ugyancsak nemzeti műemlék.
- A város történetét a Numantino Múzeum (Museo Numantino) mutatja be.[2]
- az 1725-ben épült Ermita de Nuestra Señora del Mirón ugyancsak védett műemlék. 2024-ben nagy botrányt kavart, hogy ennek ellenére bárminemű előzetes kutatás-egyeztetás nélkül újították fel. A templombelső barokk díszítéseit jellegtelen geometrikus mintázattal váltották fel, a homlokzat kerubszobrait környezetükhöz nem illeszkedően fehérre mázolták ls kifestették. A spanyol restaurátorok szövetsége szerint ez nem restauráció, hanem egy szakmaiatlan támadás a műemlék ellen.[4]
A mai várostól északra vannak a keltibér Numantia romjai. A sokáig hősiesen tartott erődítményt védői végül leromboltak, hogy ne jusson Scipio kezére. A leleteket a Numantino Múzeumban őrzik.
Kultúrája
[szerkesztés]
Bár a várost a 15. századtól elég sok baj érte, V. Fülöp alatt 1739-ben épült a Palacio de la Audiencia színház, amely ma is a város egyik fő látnivalója és nevezetessége.
Soria legismertebb hagyománya a mellette, Pedro Manrique faluban a júniusi Szent János-fesztiválon tartott tűzjárás, mely nemzetközi figyelmet kapott néprajzi és tudományos tanulmányokban és a médiában.[5][6]
Testvérvárosai
[szerkesztés]
Collioure, Franciaország- Meharrize, Nyugat-Szahara
Népessége
[szerkesztés]Lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 34 640 | 35 769 | 38 205 | 39 528 | 39 987 | 39 516 | 39 171 | 39 112 | 39 695 | 40 096 |
| 2001 | 2004 | 2007 | 2009 | 2011 | 2014 | 2016 | 2018 | 2021 | 2023 |
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Soria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Municipal Register of Spain of 2023
- ↑ a b c d e f
- ↑ Hungaria Sacra: Október 15. Vasárnap, Pünkösd utáni 20. vasárnap — Nagy Szent Teréz
- ↑ Molnár Réka: Spanyolországban lecsapott a majom Krisztus II.
- ↑ Konvalinka, I., Xygalatas, D., Bulbulia, J., Schjoedt, U., Jegindø, E-M., Wallot, S., Van Orden, G. & Roepstorff, A. 2011. “Synchronized arousal between performers and related spectators in a fire-walking ritual”, ‘’Proceedings of the National Academy of Sciences 108’’(20): 8514-8519
- ↑ Xygalatas, D., Konvalinka, I., Roepstorff, A., & Bulbulia, J. 2011 "Quantifying collective effervescence: Heart-rate dynamics at a fire-walking ritual",Communicative & Integrative Biology 4(6): 735-738
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Tanulmány egy tűzjáró szertartásról[halott link], Discovery Channel
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]
