Sokácok
| Sokácok | |
 | |
| Baranyai sokác népviselet (Zágrábi Néprajzi Múzeum) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sokácok témájú médiaállományokat. |
A sokácok (horvátul: Šokci, szerbül: Шокци) horvát népcsoport Magyarország déli részén (főleg Mohács környékén), Bácskának a mai Szerbiához eső településein a Duna közelében (Szond, Bácsbéreg, Monostorszeg, Zombor), valamint a horvátországi Szlavónia egyes vidékein.
A sokácok szinte kivétel nélkül római katolikus vallásúak. Feltehetőleg a mai Bosznia-Hercegovina területeiről húzódtak fel az egykori Dél-Magyarország elnéptelenedett vidékeire a török hódoltság idején. Bosznia egyes vidékein a kisebbségben élő katolikusokat ma is gyakran nevezik sokácoknak.
Bár kevéssé köztudott, de az 1848–49-es magyar forradalomhoz és szabadságharchoz szorosan kötődő Josip Jelačić horvát bán is sokác volt.[forrás?]
Népviselet
[szerkesztés]
A sokác népviselet keleties jellegű, inkább a kifejezetten balkáni népek viseletére emlékeztet (szerbek, bosnyákok, bolgárok), mintsem a horvátok hagyományos ruházatára. A sokác nyelvjárás azonban közelebbinek tűnik a horvát nyelv bizonyos változataihoz, mint a szerbhez. Római katolikus vallásuk pedig egyértelműen a horvátsággal való azonosuláshoz vezetett a 19. század végétől kezdődően.
Rokonaik
[szerkesztés]A sokácokhoz hasonlóan a bunyevácok is szinte kizárólag katolikus vallású délszláv népcsoport, ráadásul a sokácokkal ugyanazon vagy szomszédos tájegységen élnek (főként a Bácskában), és habár mindkét népcsoport egy része horvátnak vallja magát, különállóságuknak tudata a mai napig megmaradt. A sokácokat (a bunyevácokhoz hasonlóan) korábbi magyar források gyakran katolikus rácok néven különböztették meg a hagyományosan ortodox keresztény vallású szerbektől (rácok). Szerbiában a sokácokat újabban önálló népként tartják számon, de a bunyevácoktól eltérően a hagyományosan sokácok által lakott települések lakossága szinte kizárólag horvátnak, kisebb számban jugoszlávnak vallotta magát. A Magyarországon és a Vajdaságban élő sokác-horvátok száma elérheti a húszezret.
További információk
[szerkesztés]- Tko su Šokci?
- Udruga Šokačka Grana II Osijek (3. veljača 2005.): Tko su Šokci? (Vladimir Rem)
- Vijenac: Središnjica - Šokadija i Šokci Archiválva 2008. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Ilok Info. Srijem na dlanu: “Šokadija i Šokci” - čuvari tradicije i običaja
- Tjednik Fokus: Koliko je Slavonija šokačka (Vladimir Rem)[halott link]
- Šokačka rič: Znanstveni skup: Slavonski dijalekt
- Hrvatska riječ, Mnogostruki značaj Leksikona, 9. ožujka 2007
- Radio-Subotica: Susret tuzlanskih i bačkih Hrvata, potomaka nekada zajedničkih predaka iz Bosne
- Radio-Subotica: Jača urbana Šokadija
- O porijeklu Šokaca, iz knjige "Zagrebačka Šokadija"
- Vojvodina.sr.gov.yu. Koliko se poznajemo
- A Pallas nagy lexikona
- A magyarországi horvátok, szerbek és szlovének népművészete
- Csókáné Prokatúr Mária: A fa szerepe a mohácsi sokacok mindennapi életében, Kisebbségkutatás, 2005/4. szám [1]
- Sulinet
- Hagyományápolás: páratlanul szép sokac szurkát hímzett a géplakatos fiatalember
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Sokác nyelv
- Magyarországi horvátok
- Bunyevácok
- Bosnyák-horvátok
- Bács-Bodrog vármegye
- Busójárás – a legnagyobb sokác ünnep
- Kersics Anka (Anka Kršić) – mohácsi sokác népdalénekes
- Albert Flórián - hercegszántói születésű, sokác származású magyar válogatott labdarúgó. Az eddigi egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó.
