Ugrás a tartalomhoz

Societas Meteorologica Palatina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión!

A szócikk/szakasz építőjének: Ha az építés várhatóan néhány napnál tovább tart, inkább saját allapon végezd! A többieknek: amíg az építés nem fejeződik be, használd a vitalapot, hogy elkerüld a szerkesztési ütközéseket a cikk építőjével!
Legutóbbi módosítás: 2024. december 3.

A Societas Meteorologica Palatina, más néven Mannheimer Meteorologische Gesellschaft, 1780-ban alakult  a Karl Theodor választófejedelem által alapított Mannheimi Tudományos Akadémia 3. osztályaként. Ez volt világszerte az első olyan társaság, amely időjárási megfigyeléseket szervezett, végzett és publikált. Ezek az adatok a későbbi meteorológusok számára fontos alapként szolgáltak a klímazónák és az időjárási térképek kiszámításához.

Története

[szerkesztés]

„Die Wissenschaften, die einen unmittelbaren Einfluss auf des Menschen Leben und seine tägliche Beschäftigung haben, verdienen eine besondere Beachtung, Aufmerksamkeit und Fürsorge. Aus diesen Gründen haben Seine Kurfürstliche Durchlaucht die Witterungslehre ihres höchsten Schutzes gewürdigt und Anstalten treffen lassen, dass an mehreren wichtigen Orten der kurfürstlichen Erblanden, auch in anderen Gegenden Europas und der übrigen Weltteile künftig mit gleichartigen Instrumenten tägliche Beobachtungen gemacht und eingesammelt werden.”

Az észlelők az Akadémia külső tagjainak számítottak. Mindegyikük egységes mérőműszert, megfigyelési utasítást és adatrögzítési nyomtatványt kapott a hercegi költségen. A csomagok és levelek szállítását a hercegi diplomáciai posta vette át.

Johann Jakob Hemmert nevezték ki a társaság első titkárának. A társaság feloszlott, miután Hemmer 1790-ben és Karl Theodor 1799-ben meghalt, a mannheimi kastélyt 1795-ben az osztrák csapatok megrongálták, Mannheim pedig Badenbe esett a Reichsdeputationshauptschlagban.

Mérőműszerek és megfigyelések

[szerkesztés]

A mérőműszerek két hőmérő, egy barométer, egy higrométer és egy deklinációs tű volt, amelyeket a mannheimi Hemmer cég kalibrált és állított be, mielőtt elküldte volna az észlelőknek. Őket arra kérték, hogy maguk készítsenek további mérőeszközöket, ezek a levegő elektromosságának mérésére szolgáló elektrométerek, szélmérők, esőmérők és párolgásmérők voltak.

A méréseket meghatározott időpontokban kellett elvégezni, naponta 7 órakor, 14 órakor és 21 órakor. Az időjárás-megfigyelésben ezeket az órákat Mannheimi óráknak nevezték. Ezenkívül fenológiai és nozológiai megfigyeléseket kellett végezni. Ide tartozott a növények bimbózása, virágzása és termése; a vonuló madarak érkezése és távozása; a felhők megjelenése és a felhőzet mértéke; Változások és betegségek a népességben. A megfigyelések azonosítására szolgáló egységes szimbólumokat kell ett az űrlapokon feltüntetni.

Mérőállomások

[szerkesztés]
A Palatina Ephemerides Societatis Meteorologicae Palatinae címlapja az 1789-es megfigyelésekkel

A méréseket az észlelők 39 állomáson végezték:

  • Németország: Andechs, Berlin, Düsseldorf, Erfurt, Göttingen, Hohenpeißenberg Meteorológiai Obszervatórium, Ingolstadt, Mannheim, München, Regensburg, Sagan (Szilézia), Tegernsee, Würzburg, St. Zeno.
  • Ausztria: Kemence, Prága Clementinum
  • Svájc: Genf, St. Gotthard
  • Olaszország: Bologna, Chioggia, Padova, Róma
  • Franciaország: Dijon, Marseille, La Rochelle
  • BENELUX: Brüsszel, Delft, Hága, Middelburg
  • Skandinávia: Eidsberg (É), Spydeberg (É), Koppenhága, Stockholm
  • Oroszország: Moszkva, Pisminszk (Urál), Szentpétervár
  • Európán kívül: Godthaab (Grönland), Bradford (MA), Cambridge (MA)

Az eredményeket összegyűjtötték és azonnal közzétették az Ephemeridesben a Hemmer szerkesztésében. Az efemerisz 1783 és 1795 között jelent meg.

A Societas Meteorologica Palatina sikerének okai

[szerkesztés]
  1. A műszereket a megfigyelők ingyenesen megkapták
  2. A megfigyeléshez egységes, kalibrált és beállított műszereket használtunk
  3. A műszerek használatára vonatkozó utasítások központilag készültek
  4. A mérésekhez egységes, fix időpontokat határoztunk meg
  5. A bejegyzések szabványosított nyomtatványokon történtek
  6. Az időjárási megfigyeléseket egységes szimbólumokkal jelölték
  7. Az adatokat egy szerkesztőség gyűjtötte össze, és azonnal közzétette.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Societas Meteorologica Palatina című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Alexander Moutchnik : Kutatás és tanítás a 18. század második felében század. Christian Mayer SJ természettudós és egyetemi tanár (1719-1783) . (Algorizmus, Matematika- és természettudománytörténeti tanulmányok; 54. köt.). Erwin Rauner Verlag, Augsburg 2006, ISBN 3-936905-16-9 ( tartalomjegyzék, PDF )
  • Gerhard Bauer, Kai Budde, Wilhelm Kreutz, Patrick Schäfer (szerkesztve az Academia Domitor – Studienforum Johann Jakob Hemmer eV nevében): „Di fernunft siget.” A választófejedelem-pfalzi polihisztor Johann Jakob Hemmer (1733-1790) és munkássága (= Yearbook for International German Studies. Series A, Congress Reports, Volume 103). Peter Lang, Bern 2010, ISBN 978-3-0343-0445-0 .
  • Societas Meteorologica Palatina (szerk.) : Ephemerides Societatis Meteorologicae Palatinae. megfigyelések anni 1789 (PDF; 31 MB) . Mannheim 1793.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Societas_Meteorologica_Palatina”