Ugrás a tartalomhoz

Smokvica Vela

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Smokvica Vela
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségRogoznica
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
FekvéseAdriai-tenger
Terület0,173 km²
Hosszúság0,74 km
Szélesség0,28 km
Tengerszint feletti magasság44,2 m
IdőzónaCET (UTC+1)
Elhelyezkedése
Smokvica Vela (Horvátország)
Smokvica Vela
Smokvica Vela
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 30′ 47″, k. h. 15° 56′ 28″43.513189°N 15.941139°EKoordináták: é. sz. 43° 30′ 47″, k. h. 15° 56′ 28″43.513189°N 15.941139°E

Smokvica Vela (olaszul Smoquizza Grande), másként Velika Smokvica Horvátországhoz tartozó kis sziget az Adriai-tengerben, Trautól 25 km-re nyugatra, Rogoznicától 3 km-re délnyugatra, kb. 650 m-re délnyugatra a szárazföldtől. Közigazgatásilag Rogoznica községhez (járáshoz) tartozik. Közeli település még tőle keletre Ražanj és Stivašnica. A B betű alakú szigettől északra kb. 260 m-re található Mala Smokvica aprócska szigete.

A szigetnek állandó lakossága nincs, csak luxusingatlanok, sportpályák és éttermek, valamint néhány volt katonai objektum található rajta.

Története

[szerkesztés]

Az első épületet 1932-ben építették a szigeten. A jugoszláv időkben a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) használta a szigetet, ezért el volt zárva és a helyiek csak „51-es körzetnek” hívták. Nehézfegyverek és tengeralattjárók elleni hidroakusztikus mérőbóják állomása volt itt.[1] A horvát Védelmi Minisztérium 1995-ben átadta Rogoznica községnek (járásnak), amely azután Ante Lušić Grafoplast nevű cégének adta koncesszióba 30 évre. A Grafoplast vállalta, hogy kiépíti az infrastruktúrát, épületeket húz fel és hasznosítja a szigetet. A 2000-es években szemet vetett rá Ivica Todorić (wd) horvát üzletember, milliárdos, az Agrokor nevű legnagyobb horvát magántulajdonú, élelmiszeriparral és kiskereskedelemmel foglalkozó cégcsoport tulajdonosa, de nem tudta megszerezni, ezért 2006-ban megvette az egész Grafoplastot. Amikor 2017-ben az Agrokor botrányos körülmények között majdnem csődbe ment,[2] a Grafoplast Lušićhoz került vissza, mivel Todorić attól félt, hogy az állam zárolja a vagyonát. Végül a sziget mégis a horvát államé lett, amely meghirdette a használati jogot. 2018-ban Csányi Sándor bankár, az MLSZ elnöke cégein keresztül 30 évre bérbe vette a szigetet a horvát államtól évi 6 millió kunáért (kb. 260 millió forint).[3] 2019 augusztusában Csányi vendégeként Orbán Viktor magyar miniszterelnök itt töltötte éves szabadságát.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]