Sivatagi szirtifecske

Sivatagi szirtifecske
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Avesa);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Család:	Fecskefélék (Hirundinidae);
Alcsalád:	Valódi fecskeformák (Hirundininae);
Nem:	Ptyonoprogne;
Faj:	P. fuligula;
Tudományos név
	Ptyonoprogne fuligula; (Lichtenstein, 1842)
Szinonimák
	Hirundo fuligula
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sivatagi szirtifecske témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sivatagi szirtifecske témájú kategóriát.

A sivatagi szirtifecske (Ptyonoprogne fuligula) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a fecskefélék (Hirundinidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Martin Hinrich Carl Lichtenstein német orvos, felfedező és zoológus írta le 1842-ben, a Hirundo nembe Hirundo fuligula néven.^[3]

Alfajai

Ptyonoprogne fuligula fuligula (M. H. K. Lichtenstein, 1842) – dél-Namíbia, Botswana, nyugat-Dél-afrikai Köztársaság;
Ptyonoprogne fuligula pusilla (Zedlitz, 1908) – dél-Malitól Etiópiáig és Eritreáig;
Ptyonoprogne fuligula bansoensis (Bannerman, 1923) – Sierra Leonétól Nigériáig és Kamerunig;
Ptyonoprogne fuligula anderssoni (Sharpe & Wyatt, 1887) – észak- és délnyugat-Angola, észak- és közép-Namíbia;
Ptyonoprogne fuligula pretoriae (Roberts, 1922) – délnyugat-Zimbabwétől és dél-Mozambiktól kelet-Dél-afrikai Köztársaságig.

Egyes rendszerezések a sivatagi szirtifecske alfajának tekintik a Ptyonoprogne obsoleta fajt is.

Előfordulása

Afrika középső és déli részén honos.^[3] Természetes élőhelyei a mérsékelt övi gyepek, szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, sivatagok, gyepek, szavannák és cserjések, sziklás környezetben, lápok, mocsarak és tavak környékén, valamint vidéki kertek és városi régiók. Állandó, nem vonuló faj. Elterjedési területének leírása nem egységes, egyes szervezetek szerint, csak Afrika déli részén él.^[4]

Megjelenése

Testhossza 16 centiméter, testtömege 16-30 gramm.^[5]

Életmódja

Rovarokkal táplálkozik. A fészekalj 2-3 tojásból áll, a szülők felváltva költenek 16-19 napig. A fiókák 22-24 nap után repülnek ki a fészekből, de még egy ideig visszajárnak etetésre.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. január 19.)
↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. január 19.)
↑ ^a ^b Avibase. (Hozzáférés: 2022. január 19.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. március 19.)
↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. január 19.)

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. január 19.)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. január 19.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. január 19.)

[C-3] Avibase. (Hozzáférés: 2022. január 19.)

[D-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. március 19.)

[E-5] Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. január 19.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]