Sivatagi csuk
Sivatagi csuk | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Sebezhető | ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Saxicola macrorhynchus (Stoliczka, 1872) | ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Sivatagi csuk témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Sivatagi csuk témájú kategóriát. |
A sivatagi csuk (Saxicola macrorhynchus) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Ferdinand Stoliczka cseh ornitológus írta le 1872-ben, a Pratincola nembe Pratincola macrorhyncha néven.[3]
Előfordulása
[szerkesztés]Afganisztán, India és Pakisztán területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi sivatagok, gyepek és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 17 centiméter.[5]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe nem nagy, egyedszáma 2500-9999 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. október 21.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. október 21.)
- ↑ a b Avibase. (Hozzáférés: 2021. október 21.)
- ↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. október 21.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. október 21.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. október 21.)