Sipaocsaj
| Sipaocsaj () (石寶寨) | |
 | |
| Becenév: Drágakő erőd | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Kína |
| Tartomány | Csungking |
| Városrész | Csunghszien () |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | UTC+8 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 30° 25′ 18″, k. h. 108° 11′ 01″30.421700°N 108.183650°EKoordináták: é. sz. 30° 25′ 18″, k. h. 108° 11′ 01″30.421700°N 108.183650°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sipaocsaj () témájú médiaállományokat. | |
Sipaocsaj () (kínai nyelven: 石寶寨; pinjin átírással: shí bǎo zhài) egy 220 méter magas domb és a rajta található épületegyüttes a Jangce () folyó partján, a Kínai Népköztársaságban, Csungking () Csunghszien () megyéjében. Nevének jelentése „drágakő erőd”. A domb folyó felőli sziklás meredek oldalába épült a tizenkét szintes, Sipaocsaj () pagoda (vagy Vörös pagoda), a világ egyik legnagyobb fatemploma, melyen keresztül a domb tetején álló buddhista templomegyütteshez lehet feljutni. Sipaocsaj () kedvelt turistacélpont, a Jangce () folyami körutazások állandó állomása.
Jádepecsét-domb
[szerkesztés]A Jangce () folyó bal partján fekvő 220 méter magas domb legenda szerint annak a színes kőnek a maradéka, amellyel Nü-va () istennő befoltozta a kilyukadt égboltot. A Ming-dinasztia idején Tan Hung (), a parasztfelkelés vezére elfoglalta a dombot és itt alakított ki erődítményt. Ezekhez köthető Sipaocsaj () nevének eredete is, amely drágakő erődöt jelent.[1] A domb messziről egy jáde pecsétre[2] emlékeztet, a helyiek körében ezért Jádepecsét-dombnak is nevezik.[3]
Kanjü () palota
[szerkesztés]A domb tetején egy 1200 m2-es kőterasz található. A terasz közepén helyezkedik el a Kanjü () palota buddhista kolostor, melyet 1650-ben kezdtek építeni a Csing-dinasztia () idején és Csien-lung kínai császár () (1735–1796) uralkodása alatt fejezték be.
A palota előtt a található a „kacsa lyuknak” nevezett kút. A legenda szerint amikor a tavasz nyárra fordul, ha a lyukba dobtak egy élő kacsát az hamarosan újra megjelent a Jangcéban () úszva. A múltban a szerzetesek ebből a kútból merítették az ivóvizet egy bambuszcső segítségével.[3]
A palota főtermében lévő szellemfal a Han-dinasztia (i.e. 206 – i.sz. 220) idejében készült téglákból épült. A mögötte lévő terem jobbról a három királyság kora két híres hadvezérének, Csang Fej () és Jen Jen () tábornokoknak van szentelve, a bal oldalon pedig Csin Liang-jü () tábornoknak, aki bátran harcolt a mandzsu erők ellen. Egy falfestmény Nü-va () istennőt ábrázolja, amint az eget foltozza. A két oldalsó folyosón és a hátsó teremben régészeti leletek, köztük a folyó partján talált halkövületek és egy dinoszaurusz farokrésze, valamint a Csing-dinasztia () helyi tisztviselőinek portréi láthatók.[3]
A hátsó csarnokban találhatók az ún. „rizsfolyam lyuk” maradványai. A legenda szerint régen minden nap éppen annyi hántolt rizs ömlött fel a kis lyukból, amennyire a szerzeteseknek és vendégeiknek szükségük volt. Egy napon egy kapzsi szerzetes, aki azt hitte, hogy gazdag lehet, nagyobb lyukat vájt a földbe, és a rizsfolyam örökre elapadt.[4][3]
Sipaocsaj () pagoda
[szerkesztés]A fákkal és cserjékkel teli, sziklás és rendkívül meredek domb oldalába épült a – hely látképét alapvetően meghatározó – tizenkét szintes, ötvenhat méter magas Sipaocsaj () pagoda (más néven Vörös pagoda).
A hegyoldalnak támaszkodó pavilon alaprajza négyszögletes, emeletei egyre kisebb alapterületűek, így a torony formája megnyúlt lépcsőzetes piramisra emlékeztet. Az egész épületegyüttes fából készült, szögek és fa csapok felhasználása nélkül. A Sipaocsaj () pagoda a világ legnagyobb keresztmerevítéses típusú fatemploma.[1]
A domb tetején lévő templomegyüttest korábban egy a sziklákhoz erősített vaslánc segítségével lehetett megközelíteni. A Csing-dinasztia () idején, Csia-csing () császár uralkodása alatt, 1819-ben a helyi építőmesterek egy – a buddhisták kilenc mennyországát jelképező – kilenc szintes fapavilont építettek a sziklaoldalba, hogy a szerzeteseknek és a templom látogatóinak könnyebb legyen a feljutás.[3] A pagoda 1956-os rekonstrukciója során további három emeletet építettek az épülethez, melyek kissé hátrébb, a hegytető kőteraszára épültek. A felső háromszintes részt Kujhszing () pavilonnak is nevezik. A pagoda egyes szintjeinek általános elrendezését a szikla domborzatának megfelelően alakították ki, a szintek díszítését a három királyság kora híres tábornokainak, helyi tudósoknak és neves kínai költőknek szentelték. A pagoda magas, sárga bejárati kapuját oroszlánok és sárkányok díszítik, rajta egy vésett felirat invitálja a látogatókat, hogy a pagodán keresztül másszanak fel a „kis tündérországba”.[3]
Sipaocsaj () megmentése
[szerkesztés]A Három-szurdok-gát építése során a Jangce () megemelkedő vízszintje elárasztotta az eredeti Sipaocsaj () települést és a pagoda alsó szintje is víz alá került. A vízszintemelkedés folytán létrejövő mintegy húszhektáros mesterséges tó körbevette Sipaocsajt () és az így gyakorlatilag egy szigetté vált. A pagoda védelme érdekében a kínai kormány 2005-ben egy 20 000 000 dolláros védelmi tervet dolgozott ki, melynek során a műemlékegyüttes köré egy 50 méter magas gátat építettek (melyből 30 méter a föld alatt, 20 méter pedig a felszínen található), melynek felszínén gyalogút került kialakításra. A védelmi intézkedéseknek köszönhetően sikerült megóvni a pagodát és a templomegyüttest, és az 2009-től ismét fogadhat látogatókat.[1]
Galéria
[szerkesztés]-
A Vörös pagoda -
A pagoda sárga kaupja -
A sziget látképe -
A pagoda tetődíszei -
A szigetre vezető gyalogos híd -
A szigetet körülvevő gátrendszer
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Shibaozhai Pagoda – Bright Pearl on Yangtze River (angol nyelven). China Discovery. (Hozzáférés: 2021. november 28.)
- ↑ A jáde pecsét a kínai uralkodók és elöljárók hivatalos, jáde féldrágakőből készített bélyegzője.
- ↑ Shibaozhai (angol nyelven). China Tour. (Hozzáférés: 2021. november 28.)
