Sima kristálycsiga

Sima kristálycsiga
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Puhatestűek (Mollusca);
Osztály:	Csigák (Gastropoda);
Rend:	Stylommatophora;
Alrend:	Eupulmonata;
Család:	Oxychilidae;
Nem:	Morlina;
Tudományos név
	Morlina glabra; (Rossmässler, 1835)
Szinonimák
	Oxychilus glaber
Elterjedés
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sima kristálycsiga témájú médiaállományokat és Sima kristálycsiga témájú kategóriát.

A sima kristálycsiga^[1] (Morlina glabra) Európában elterjedt szárazföldi csigafaj.

Megjelenése

A csiga háza 5,5-9 mm magas és 12-15 mm széles (5-6 mm 3 kanyarulatnál, 8-8,5 mm 4 kanyarulatnál, 13-14 mm 5 kanyarulatnál). A ház 5-5,5 kanyarulatból áll; színe vörösbarna vagy barnássárga, héja áttetsző. A köldök mély, de nagyon szűk, a ház szélességének kb. 1/12-ét teszi ki. A szájadék pereme nem vastagodott meg.

Alfajai:^[2]

Morlina glabra ercica (Benoit, 1859)
Morlina glabra glabra (Rossmässler, 1835)
Morlina glabra harlei (Fagot, 1884)
Morlina glabra nitidissima (Mousson, 1859)
Morlina glabra striaria (Westerlund, 1881)

Elterjedése és életmódja

A gyakori kristálycsiga Európában honos, Katalóniától Dél-Franciaországon, az Alpokon, a Kárpát-medencén, Dél-Lengyelországon és a Balkánon keresztül Nyugat-Ukrajnáig. Néhány izolált populációja ismert az Ibériai-félszigeten és Dél-Olaszországban is. Svájcban 1800 méteres magasságig hatol, de gyakoribb 600-1300 m között.

A nyirkos, üde lombhullatő erdőket és fenyveseket kedveli, ahol az avarban, a kövek, fatörzsek alatt található meg leginkább. Élő és elhalt növényi részekkel, valamint apró csigákkal táplálkozik (pl. Succinea, Cepaea, Arianta nemekből).

Magyarországon nem védett.