Ugrás a tartalomhoz

Siegfried Kracauer

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Siegfried Kracauer
Született1889. február 8.[1][2][3][4][5]
Frankfurt am Main[6][7]
Elhunyt1966. november 26. (77 évesen)[1][2][3][4][5]
New York[8][7]
Állampolgársága
HázastársaElisabeth Kracauer (1930. március – )[9][7]
Foglalkozása
Kitüntetései
  • Guggenheim-ösztöndíj (1943)[10]
  • Guggenheim-ösztöndíj (1944)[10]
  • Guggenheim-ösztöndíj (1945)[10]
A Wikimédia Commons tartalmaz Siegfried Kracauer témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Siegfried Kracauer (Frankfurt am Main, 1889. február 8. – New York, 1966. november 26.) német író, újságíró, szociológus, kultúrkritikus, filmteoretikus.

Élete és munkássága

[szerkesztés]

Kispolgári zsidó családban született Frankfurt am Mainban. Építészetből doktorált 1914-ben és építészként kezdett el dolgozni Osnabrückben. Munkája mellett irodalmi, filozófiai tanulmányokat írt. Az első világháború vége felé megismerkedett és összebarátkozott a fiatal Theodor Adornoval, akinek egyfajta filozófiai mentora lett, s akivel élete végéig levelezést folytatott. 1921-től a Frankfurter Zeitungnak dolgozott, amelynek film- és irodalomkritikákat írt. Ezekben az években Mannheim Károly, Erich Fromm, Max Horkheimer, Theodor Adorno és Leo Löwenthal – illetve a Frankfurti iskola (Frankfurter Institut für Sozialforschung) – gyakoroltak hatást szellemi fejlődésére. Ott ismerkedett meg Lili Ehrenreich-el, későbbi feleségével is. 1925-től kezdte alkalmazni a marxizmust különböző elemzéseiben. Ekkori időszakának legfontosabb esszéi: A detektívregény (Der Detektiv-Roman) (1925), A tömeg ornamentikája (Das Ornament der Masse) (1927), Az alkalmazottak (Die Angestellten) (1930). Ezekben a műveiben a weimari köztársaság mindennapi életének és modern tömegkultúrájának alapos kritikáját nyújtotta. 1930-ban előbb Berlinbe költözött, majd 1933-ban Párizsba, 1941-ben pedig az Egyesült Államokba emigrált. 1947-ben jelent meg Caligaritól Hitlerig – A német film pszichológiai története (From Caligari to Hitler. A Psychological History of the German Film) című könyve, majd 1960-ban A film elmélete – A fizikai valóság újjászületése (Theory of Film. The Redemption of Physical Reality) című műve, melyek a filmtörténet és filmelmélet klasszikus alkotásai közé tartoznak.[11]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. ↑ a b c d e a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  8. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  9. ↑ https://www.diaphanes.de/titel/lili-kracauer-eine-biographische-skizze-4057
  10. ↑ a b c Guggenheim Fellows database (angol nyelven)
  11. ↑ C. Paul Vincent: A Historical Dictionary of Germany’s Weimar Republic, 1918–1933, Greenwood Press, 1997. 262–263. o.

Magyarul megjelent művei

[szerkesztés]
  • Caligaritól Hitlerig. A német film történetéhez; ford. Kertész Pál; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchivum, Budapest, 1963 (Filmművészeti könyvtár)
  • A film elmélete. A fizikai valóság feltárása, 1-2.; ford. Fenyő Imre; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchivum, Budapest, 1964
  • Siegfried Kracauer. Caligaritól Hitlerig – A német film pszichológiai története (magyar nyelven) ford.: Siklós Ferenc:. Budapest: Magyar Filmintézet (1993). ISBN 9637147136 
  • Siegfried Kracauer. A fényképezés (magyar nyelven). Café Bábel (1997. 3.) 
  • A detektívregény. Értelmezés / Történelem. A végső dolgok előtt; ford. Teller Katalin; Kijárat, Budapest, 2009 (Spatium) ISBN 9789639529830

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Siegfried_Kracauer&oldid=26694680”