Sfântul Sava Főgimnázium
Sfântul Sava Főgimnázium | |
Alapítva | 1694. |
Alapító | Constantin Brâncoveanu |
Névadó | Szabbai Szent Szabbász |
Hely | Románia, Bukarest |
Típus | középiskola |
Oktatók száma | 72 (2022/23)[1] |
Tanulólétszám | 974 (2022/23)[1] |
Igazgató | Ana Stoica[2] |
Elérhetőség | |
Postacím | str. G-ral Berthelot, nr. 23, sector 1, 010168, Bucureşti[3] |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 26′ 28″, k. h. 26° 05′ 28″44.441075°N 26.091033°EKoordináták: é. sz. 44° 26′ 28″, k. h. 26° 05′ 28″44.441075°N 26.091033°E | |
A Sfântul Sava Főgimnázium weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sfântul Sava Főgimnázium témájú médiaállományokat. |
A bukaresti Sfântul Sava Főgimnázium[4] (Colegiul Național Sfântul Sava) Románia legjobb[5][6][7] középiskolája.
Története
[szerkesztés]Șerban Cantacuzino fejedelem 1679-1680-ban iskolát alapított fivére, Constantin Cantacuzino javaslatára; ezt az iskolát Constantin Brâncoveanu fejedelem 1694-ben Fejedelmi Akadémiává (Academia Domnească) alakította át.[8] Az akadémia első igazgatója Szevasztósz Kiminítisz lett.[9] Az oktatás a görög-latin klasszikusokon alapult.[10] Az akadémia a havasalföldi elit képzését szolgálta, tanulói az uralkodó és a nagyurak gyermekei voltak. Az intézmény Balkán-szerte híressé vált; a konstantinápolyi pátriárka is küldött ide diákokat.[11] Az oktatás eleinte görög nyelven folyt, majd az 1770-es években nagyobb hangsúlyt fektettek a latin nyelvre, és bevezették a francia és olasz nyelv oktatását is.[12] Alexandru Ipsilanti fejedelem újjászervezte az iskolát, növelte a tanárok számát, és az tanulók között helyet kaptak az alsóbb osztályokból származók is.[11]
Az 1806-1812-es háborús időszakban az iskola működése megszakadt, de 1814-től Ioan Caragea uralkodása idején új lendületet kapott, a tanulók száma 320-ra növekedett,[11] és az iskola kikerült a kolostor fennhatósága alól. 1818. március 24-étől (Gergely-naptár szerint április 5.) az oktatás Gheorghe Lazăr irányításával román nyelven folyt.[13][11] 1818-tól az intézmény neve Școala Națională Sfântul Sava, 1832/33-tól pedig Colegiul Național Sfântul Sava lett.[11] 1821-ben az iskola megszakította tevékenységét, mert Gheorghe Lazăr és diákjai részt vettek a Tudor Vladimirescu-féle felkelésben; a felkelés leverése után az oktatás újraindult, de 1823-ban Lazăr súlyosbodó betegsége miatt az iskola megszűnt, és csak 1831-ben indult újra.[14]
1836-ban könyvtárat állítottak fel.[15]
Az 1848-as havasalföldi forradalomban jelentős szerepe volt az iskola tanáraiból és diákjaiból alakult csoportnak.[16]
1859. augusztus 25-én (Gergely-naptár szerint szeptember 6.) jogtudományi kar, [17] 1863-ban természettudományi és bölcsészettudományi kar létesült,[18] ezekből alakult meg 1864-ben a Bukaresti Egyetem.[11]
1948 és 1990 között az iskola híres diákja, Nicolae Bălcescu nevét viselte.[19]
Tagozatai
[szerkesztés]A 2023/24-es tanévben filológia, természettudomány és matematika-informatika szakos osztályok indultak; a két matematika-informatika osztály közül az egyik kéttannyelvű (román-angol) volt. A felvételhez legalább 9,66-os (filológia), 9,77 (matematika-informatika), 9,87 (természettudomány) illetve 9,89 (kéttannyelvű matematika-informatika) pont volt szükséges a maximálisan elérhető 10-ből.[20]
Eredmények
[szerkesztés]A 2022/23-as tanévben az iskola 977 diákjából 105-nek a tanulmányi átlaga a maximálisan elérhető 10,00 volt, (ez a maximálisan elérhető), 828-nak a 9,00-9,99 között, 39 tanulónak 8,00-8,99 között, 2 tanulónak 7,00-7,99 között; hárman buktak meg.[1]
2014 és 2023 között évente két-háromszáz diák érettségizett a gimnáziumban. A sikeresen érettségizők aránya 98,9%-100% között volt.[21] A 2023-ban érettségizettek közül mindenki sikeresen felvételizett a felsőoktatásba; 41 fő külföldön (Hollandia, Olaszország, Egyesült Királyság, Spanyolország, Írország, Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Svájc, Belgium, Kína) tanult tovább.[1]
Híres tanárai
[szerkesztés]- Tudor Arghezi[22]
- Henri Coandă[22]
- Barbu Ștefănescu Delavrancea[22]
- Conradi Norbert[23] piarista rendi tanár, költő
- Gala Galaction[22]
- Spiru Haret[22]
- Iulia Hașdeu[22]
- Ion Heliade-Rădulescu[24] író, nyelvész, a Román Akadémia első elnöke
- Manaszísz Iliádisz[25] orvos, filozófia- és matematikaprofesszor, 1780-tól az intézmény rektora
- Eugène Ionesco[26] író
- Nicolae Iorga[22]
- Gheorghe Lazăr[13] pedagógus, író
- Ioan Maiorescu[27] nyelvész, történetíró
- Eftimie Murgu[28] politikus, forradalmár
- Anton Pann[22]
- Camil Petrescu[22]
- Eufrosin Poteca[29] szerzetes, teológus
- George Topîrceanu[22]
- August Treboniu Laurian[30] nyelvész, történész, politikus
- Jean Alexandre Vaillant[31] történész, nyelvész
- Carol Wallenstein de Vella[32] festő
Híres diákjai
[szerkesztés]- Grigore Alexandrescu[22] költő
- Theodor Aman[33] festő
- Tudor Arghezi[34] költő
- Nicolae Bălcescu[22] történész, író
- Dimitrie Bolintineanu[14] író, költő, politikus
- Cezar Bolliac[14] költő, újságíró
- Constantin I. C. Brătianu[22] mérnök, politikus
- Ion Câmpineanu[11] bojár, az 1848-as forradalom résztvevője
- N. D. Cocea[34] író, újságíró
- Barbu Ștefănescu Delavrancea[35] író
- Ion Gheorghe Duca[22] miniszterelnök
- Nicolae Filimon[14] író
- Dionisie Fotino[11] történész
- Gala Galaction[34] író, újságíró, teológus
- Ion Ghica[14] államférfi
- Dinicu Golescu[11] bojár, utazó, naplóíró
- Ion Heliade-Rădulescu[24] író, nyelvész, a Román Akadémia első elnöke
- Manaszísz Iliádisz[25] orvos, filozófia- és matematikaprofesszor, 1780-tól az intézmény rektora
- Eugène Ionesco[26] író
- Take Ionescu[22] miniszterelnök
- Gheorghe Lazăr[22] pedagógus, író
- Ştefan Luchian[33] festő
- George Macovescu[36]
- I. Mihály román király[22]
- Adrian Năstase[22] miniszterelnök
- Constantin I. Nottara[33] színész
- Partenij Pavlovics[37] bolgár ortodox archimandrita, író
- Călin Popescu-Tăriceanu[22] miniszterelnök
- Constantin Alexandru Rosetti[22] politikus, publicista
- Alexandru Sahia[38] író
- Sándor József[39] politikus, néprajzkutató
- Cristian Tell[33] tábornok
- Corneliu Vadim Tudor[40] költő, író, újságíró, politikus
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Raport asupra calității educației in Colegiul Național Sfântul Sava în anul școlar 2022-2023. licsfsava.ro
- ↑ Consiliul de administrație. licsfsava.ro (Hozzáférés: 2024. május 13.)
- ↑ Contact. licsfsava.ro (Hozzáférés: 2024. május 13.)
- ↑ Magyar forrásokban rendszerint Szent Száva főgimnázium / kollégium / líceum néven említik, de ez megtévesztő, mivel az intézmény névadója nem Szent Száva, hanem Szabbai Szent Szabbász.
- ↑ Romániai középiskolák toplistája. Friss Újság, (2015. január 12.)
- ↑ Szász Cs. Emese: Nincs magyar középiskola a legjobb száz romániai gimnázium között. szekelyhon.ro (2018. november 24.) (Hozzáférés: 2024. május 12.)
- ↑ Lorena Mihăilă: Topul liceelor pe țară după media de admitere. Adevărul, (2023. július 21.)
- ↑ Luminita Ciobanu: Bucureşti 555. Academia Sfântul Sava, înaltă Şcoală Domnească. jurnalul.ro (2014. július 1.) (Hozzáférés: 2024. május 12.)
- ↑ Nicolae Serban Tanasoca: Tradiție bizantină, realitate otomană și modernitate europeană în epoca brâncovenească. www.academia.edu (2014) (Hozzáférés: 2024. május 12.)
- ↑ Jakó Zsigmond – Radu Manolescu: A latin írás története. Budapest: Európa. 1987. ISBN 9630740672
- ↑ a b c d e f g h i Istoric. licsfsava.ro (Hozzáférés: 2024. május 12.)
- ↑ Vekerdi László: Transylván paradoxonok? Tiszatáj, XLVII. évf. 4. sz. (2003)
- ↑ a b Balkán-kronológia I: Birodalmak szorításában, 1700–1878. Szerk. Demeter Gábor. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet; Szófia: Institut za Istoricheski Izsledvaniya, BAN. 2020. 75. o. ISBN 9789634162346
- ↑ a b c d e Gaal György: Gheorghe Lazăr iskolái. A Hét, X. évf. 23. sz. (1979. szeptember 8.)
- ↑ Balkán-kronológia I: Birodalmak szorításában, 1700–1878. Szerk. Demeter Gábor. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet; Szófia: Institut za Istoricheski Izsledvaniya, BAN. 2020. 109. o. ISBN 9789634162346
- ↑ Rotár Krisztina: Az 1848-as forradalom jelenetei egy román történész értelmezésében (Nicolae Isar: Din istoria generaţiei de la 1848. Revoluţie-exil-destin istoric. Editura Universitară. Bucureşti, 2006). Aetas, XXIV. évf. 1. sz. (2009)
- ↑ Balkán-kronológia I: Birodalmak szorításában, 1700–1878. Szerk. Demeter Gábor. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet; Szófia: Institut za Istoricheski Izsledvaniya, BAN. 2020. 163. o. ISBN 9789634162346
- ↑ Balkán-kronológia I: Birodalmak szorításában, 1700–1878. Szerk. Demeter Gábor. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet; Szófia: Institut za Istoricheski Izsledvaniya, BAN. 2020. 172. o. ISBN 9789634162346
- ↑ Manastirea Sfantul Sava si Academia Domneasca - Bucuresti. www.crestinortodox.ro (Hozzáférés: 2024. május 13.)
- ↑ Colegiul Național Sfântul Sava. www.admitereliceu.ro (Hozzáférés: 2024. május 13.)
- ↑ Colegiul Național Sfântul Sava. www.bacplus.ro (Hozzáférés: 2024. május 13.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t Colegiul Național „Sfântul Sava”, o tradiție de secole, un viitor pe măsură: Istoria instituției la care a învățat Majestatea Sa Regele Mihai I. www.b1tv.ro (2018. február 26.) (Hozzáférés: 2024. május 12.)
- ↑ Gáldi László: A román irodalomtörténet tájrajzi problémái. Budapest: Gál István. 1935. = Apollo-könyvtár, 4.
- ↑ a b 145 de ani de la moartea scriitorului și omului politic Ion Heliade-Rădulescu. www.radioromaniacultural.ro (2017. április 27.) (Hozzáférés: 2024. május 13.)
- ↑ a b Köő Artúr: Színleléssel, alkudozással és „pénzen vásárolt” Nagy-Románia? A versailles-i román diplomáciai sikerek fanarióta gyökerei. Hitel, XXXIV. évf. 2. sz. (2021. február)
- ↑ a b 30 de ani de la moartea marelui dramaturg Eugene Ionesco (28 martie). www.agerpres.ro (2024. március 28.)
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
- ↑ Eftimie Murgu és a közös hagyományok. A Hét, II. évf. 5. sz. (1971. január 29.)
- ↑ Turay Alfréd: A Messiás az egyházban: hittankönyv a katolikus iskolák 9. évfolyama számára. Vác: Kucsák. 2017. ISBN 9786155484018
- ↑ August Treboniu Laurian, filolog, publicist, reprezentant de seamă al revoluţiei. www.agerpres.ro (2018. július 17.) (Hozzáférés: 2024. május 12.)
- ↑ Dan Anghelescu: Jean Alexandre Vaillant, omul care merita cinstirea noastra. culturaromana.ro (2001. szeptember 13.)
- ↑ Szvoboda Dománszky Gabriella: Schoefft Ágoston, India pesti festőjének utazásai. Adalékok. Tanulmányok Budapest múltjából, 46. sz. (2021)
- ↑ a b c d Petru Mares: 17 septembrie - 186 de ani de la moartea marelui dascăl al neamului românesc - Gheorghe Lazăr. Tribuna, (2009. szeptember 17.)
- ↑ a b c Réz Pál: Tudor Arghezi. Könyvtáros, X. évf. 9. sz. (1960. szeptember)
- ↑ Kakassy Endre: Barbu Ștefănescu Delavrancea: születésének századik évfordulójára. Igaz Szó, VI. évf. 4. sz. (1958)
- ↑ Forró László: A föld varázsa. Utunk, XXXIV. évf. 13. sz. (1979)
- ↑ Farkas Baráthi Mónika: Az önéletrajz mint műfaj megjelenése a déli szláv irodalomban. In Legendák, kódexek, források: Tanulmányok a 80 esztendős H. Tóth Imre tiszteletére. Szeged: SZTE Szláv Intézet. 2012. ISBN 9789633061527
- ↑ Kakassy Endre: Alexandru Sahia. Igaz Szó, X. évf. 9. sz. (1962)
- ↑ Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V/1. (S–Sz). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010. ISBN 978-973-26-0961-3
- ↑ Cine a fost Corneliu Vadim Tudor, fondatorul PRM. Ziarul financiar, (2015. szeptember 14.)