Sennacieca Asocio Tutmonda
| Sennacieca Asocio Tutmonda | |
 | |
 | |
| Alapítva | 1921 augusztus |
| Típus | civil-szervezet |
| Székhely | Párizs, Franciaország |
| Tagság | 525 (2015) |
| Nyelvek |  eszperantó |
| Dolgozók száma | 1 |
| A Sennacieca Asocio Tutmonda weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sennacieca Asocio Tutmonda témájú médiaállományokat. | |
A Sennacieca Asocio Tutmonda (SAT) (magyarul: Anacionális Világszövetség) baloldali eszperantó egyesület. A sennacieca kifejezés az egyesület "nemzet nélküli", "anacionális" orientációjára utal. Összegyűjti a különböző politikai és ideológiai eredetű baloldali eszperantó beszélőket, például szociáldemokratákat, szabad gondolkodókat és kommunistákat.[1] A SAT-nak csak egyéni tagjai vannak, de együttműködik a Munkás-eszperantista Szövetség szövetségeseivel, amelyek többnyire nemzeti szinten szerveződnek.[2]
A SAT sokat publikál, kiadásai között szerepel pl. a Plena Ilustrita Vortaro de Esperanto. Világméretű SAT-képviselők hálózatával rendelkezik. A SAT-ot a Göteborgi Egyezmény összekapcsolja a Munkás-eszperantó Egyesülettel. A SAT-ot 1921-ben alapították a Munkás-eszperantó mozgalom szervezésében. A SAT alapítói között fontos személyiség volt Adam Eugène, aki Lanti fedőnéven vált ismertté. Az 1920-as évek végére a SAT-nak több mint 6000 tagja volt. Mint viszonylag nagy, egyéni tagsággal rendelkező nemzetközi egyesület (szemben a nemzeti szervezeteket összefogó ernyőszervezetekkel), egyedülálló volt a munkásmozgalomban. 2003-ban a végrehajtó bizottság akkori elnöke, James Schram 881 tagot jelentett.[3] 2006-ban a fizető tagok száma 724, 2015–2016-ban 525 volt.[4][5][6]
Célja
[szerkesztés]A SAT olyan szervezet, amely nem az eszperantó elterjesztéséért dolgozik, hanem céljainak eléréséhez használja az eszperantót.
El akarja érni, hogy tagjai megértőek és toleránsak legyenek azokkal a politikai és filozófiai iskolákkal vagy rendszerekkel szemben, amelyekre a különféle osztályharcos munkáspártok és szakszervezeti mozgalmak támaszkodnak.
Publikációk, rendezvények
[szerkesztés]A SAT kiadja a Sennaciulo[7] havilapot, a Sennacieca Revuo éves kulturális közlönyét[8] és különféle oktatási tartalmú könyveket, amelyek közül a legfontosabb a Plena Ilustrita Vortaro. További oktatási anyagokat is közzétesz a neten.[9]
A SAT Kongresszus egy összejövetel, amelyet évente szervez a Sennacieca Asocio Tutmonda. Alkalmas a tagság és a szervezet támogatóinak találkozójára. Általában társadalom-politikai vitákat, kulturális programokat, turisztikai kirándulásokat és szabadidős tevékenységeket is tartalmaz.
A SAT-nak van Ifjúsági tagozata is, legfőbb kiadványuk a Juna Penso újság.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ GOBBO, F. Beyond the Nation-State? The Ideology of the Esperanto Movement between Neutralism and Multilingualism. Social Inclusion, v. 5, n. 4, p. 38–47, 2017,
- ↑ Fordítás a német Wikipédia Sennacieca Asocio Tutmonda szócikkből, bevezető.
- ↑ laŭ indiko de la Ĝenerala Sekretario Krešimir Barković en interna cirkulero de 2007-07-18
- ↑ "Agadraporto de la PK por la periodo de Junio 2015 ĝis Majo 2016", Sennaciulo, Majo-Junio 2016, paĝo 31.
- ↑ Fordítás az eszperantó Wikipédia Sennacieca Asocio Tutmonda szócikkből, bevezető.
- ↑ Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Laborista movado. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2022/04/29/) „Ĉi tiuj ideoj renversis multajn el la ĝistiamaj perceptoj pri la tutmonda organizado, tamen iom post iom ilin akceptis la plej aktivaj kaj plej klarvidaj lab. E-istoj. Liberiga Stelo gajnis membrojn en multaj landoj kaj la kreskanta influo de E-ista Laboristo, kiu depost okt. 1920 estis ĝia oficiala organo, plifortigis ĝian pozicion. En aŭg. 1921 okazis en Praha ĝia unua kongreso kun preskaŭ 80 partoprenantoj de 75 nacioj: inter ili estis : L. Banmer, K Deubler, Guiheneuf, P. Kockeritz, Lanti, L. Revo. Laŭ decido de ĉi tiu kongreso Liberiga Stelo alinomiĝis Sennacieca Asocio Tutmonda (SAT) kaj ĝia organo Sennacieca Revuo (S. R.).”
- ↑ Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Sennaciulo. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2022/04/29/) „Klasbatala gazeto, fondita en 1924. (v. p: 182; v. Laborista movado.)”
- ↑ Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Sennacieca Revuo. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2022/04/29/) „Klasbatala gazeto, fondita en 1921. (v. p: 182; v. Laborista movado.)”
- ↑ SAT szerkesztői, fordítói: SAT kulturo. weboldal (eszperantóul) (Hozzáférés: 2021. május 20.) „La trezoro de la scio de individuo kreskas tiom amplekse, kiom kreskas la klereco kaj la scioj de ĉiuj homoj...”
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sennacieca Asocio Tutmonda című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sennacieca Asocio Tutmonda című eszperantó Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- SAT Archiválva 2009. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Der Versuch einer übernationalen Organisation der ArbeiterInnen (Maldekstra Forumo Berlino).
- Warum gibt es eine Arbeiter-Esperanto-Bewegung? (G. Mickle).
- SAT auf dem Weg zu größerer Internationalität (Henri Masson).
- SAT-kulturo
- Eldona fako kooperativa de SAT
- Youtube-kanalo de SAT
