Semai
- Az uralkodót lásd itt: Dzsedkaré Semai.
| Semai | |||||
|
| Semai | |
| Született | i. e. 3. évezred |
| Állampolgársága | ókori Egyiptom |
| Tisztsége | nomoszkormányzó |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Semai (šm3ỉ) ókori egyiptomi hivatalnok volt a VIII. dinasztia uralkodásának vége felé (i. e. 22. század), Noferkauré és Noferkauhór uralkodása idején; utóbbi alatt az ország vezírje. Főleg a koptoszi dekrétumokból ismert, melyek nagy részének ő a kedvezményezettje.[1] Pályafutása értelmezhető annak szembetűnő jeleként, hogy a központi hatalom az első átmeneti kor idején erőteljesen meggyengült, és kénytelen volt különféle privilégiumokat biztosítani a nagy hatalmú helyi kormányzóknak.
Említései
[szerkesztés]Semai főleg a koptoszi dekrétumokból ismert. Ezeket a királyi dekrétumokat, melyekben Semait és családját különféle címekkel és tisztségekkel látják el, a VIII. dinasztia különböző uralkodói bocsátották ki. A vezírt emellett számos sziklafelirat is említi a Vádi Hammamátban,[2] és sírja is ismert Koptosztól délre.[3][4]
Pályafutása
[szerkesztés]Semai legkorábbi említése a „g”, „h” és „i” jelű koptoszi dekrétumban található, melyeket általában Noferkaurénak tulajdonítanak; egyikük konkrétan datálható az ő negyedik uralkodási évére. A mészkő táblákra vésett koptoszi dekrétumok nagy része Min templomát és papjait védi a zaklatástól és kényszermunkától, nyolc azonban, melyeket Noferkaré első évében egyetlen napon bocsátottak ki, Semaival és családtagjaival foglalkozik.[5]
Ezeket a dokumentumokat Min koptoszi templomában állították ki, címzettjük pedig a Felső-Egyiptom kormányzójának nevezett Semai, aki a Koptosz központú Harawi nomosz kormányzója volt. A dekrétumok a II. Pepi fáraó kultuszával és Min templomával kapcsolatos adminisztratív tevékenységekkel foglalkoznak. Közülük a legkorábbi szöveg említi Idit, Koptosz új kormányzóját is, aki valószínűleg azonos Semai fiával, a későbbi Idi vezírrel. A harmadik dekrétum kijelenti, hogy Semai felel Felső-Egyiptom huszonkét nomoszáért.[5] A szöveg nem utal zavargásokra, de lehetséges, hogy azt mutatja, milyen kétségbeesetten próbált a király jó viszonyban lenni egy nagy hatalmú felső-egyiptomi urasággal.[5]
Noferkaurét nem sokkal később Noferkauhór követte a trónon, Semai pedig feleségül vette az új király legidősebb lányát, Nebietet, valószínűleg már Noferkauhór trónra lépésének napján, peret évszak második havának 20. napján.[1][6]) Noferkauhór adta ki a következő nyolc koptoszi dekrétumot (a „j” jelűtől a „q”-ig), ezek mindegyikének kedvezményezettje a vezírré újonnan kinevezett Semai, valamint családjának különféle tagjai.[7]
Az első dekrétum Nebiet pozíciójával foglalkozik, egyben Semaiéval is, aki az új uralkodó veje lett. Az ezt követő dekrétumok Semai fiait nevezik ki különböző pozíciókba: Idi ismét a korábban apja által betöltött hivatalt kapta meg, és Felső-Egyiptom kormányzója lett (bár ő csak a hét legdélebbi nomoszért felelt[8]), egy másik fia pedig, akinek neve nem maradt fenn, Min templomában kapott pozíciót.[1] Semai és Nebiet olyan privilégiumokban is részesültek, amelyben uralkodón kívül korábban senki; a király még papokat is jelölt ki a vezír és a hercegnő kájának halotti kultuszára, melynek építményeihez a korábban uralkodói privilégiumnak számító vörös gránitot is használhatták.[5]
Úgy tűnik, mikor a Demedzsibtaui Hórusz-névvel rendelkező király – aki talán Uadzskaréval vagy II. Noferirkaréval azonosítható – kibocsátotta a koptoszi dekrétumok közül az utolsó, „r” jelűt, Semai már nem volt hatalmon; a dokumentumot Idi vezírnek címezték,[1] ami bizonyítja, hogy a fiú ismét apja örökébe lépett.[5]
Élete során számos címet és hivatalt kapott, a dekrétumon címei: „az isteni atya, az isten kedveltje, a király (mostoha)gyermeke, a piramisváros felügyelője, vezír, a király dokumentumai írnokainak elöljárója, Felső-Egyiptom kormányzója, az egyetlen társ, kamarás, Nehen pásztora, El-Kab főnöke, felolvasópap, Min papjainak elöljárója”.[9] Sírjában további címek olvashatóak: iri-pat (örökös herceg) és hati-aa (nemesember).[10]
Sírja
[szerkesztés]Feltárása
[szerkesztés]Semai sírja Koptosztól egy kilométerre délre található, egy árterületen fekvő dombon, a mai Kom el-Koffarban (más néven Kom el-Momanien vagy Naga el-Kom). A sírt először 1956-ban tárta fel Labib Habachi, majd 1979–1982 között Rabia Hamdan.[11][12] Újabb feltárásokra került sor 2000-ben és 2002-ben.[10]
Kialakítása
[szerkesztés]A sír nagy méretű vályog masztabából áll, melynek középpontjában oszlopos csarnok található. Ide északról lehet bejutni egy előudvaron és egy 8 méter hosszú folyosón át. Mindezt mészkőborítással látták el, az oszlopos csarnok falait pedig áldozati jelenetek díszítik. A csarnok délkeleti falában vörös gránit álajtó található. A masztaba külső északi falának falfülkéiben számos, Semait ábrázoló sztélét fedeztek fel; itt valószínűleg áldozatokat mutattak be a vezírnek.[10]
A csarnok keleti falának egy felirata Noferkauhór uralkodásának első évében, semu évszak negyedik havának 2. napján készült.[13] Noferkauhórnak a koptoszi dekrétumokon kívül ez az egyetlen korabeli említése. A fal dekorációjának felső regiszterében baloldalt Semai látható feleségével, előtte munkások vontatnak egy követ. A középső regiszterben egy bika levágása és újabb kő vontatása látható. Ebben a regiszterben kétszer említik Noferkauhór királyt. A legalsó regiszterben hajócsata zajlik a mocsárban.[14] Egy további felirat azt részletezi, mit tett Semaiért fia, Idi: áldozatokat mutatott be, valamint felújítási munkálatokat rendelt el a nekropoliszban.[15]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d William C. Hayes, "Royal decrees from the temple of Min at Coptus", JEA 32, 1946, p. 20.
- ↑ Jules Couyat and Pierre Montet: Les inscriptions hiéroglyphiques et hiératiques du Ouadi Hammâmât, MIFAO 34, Cairo 1912, pp. 90–92, pls. 34–35.
- ↑ Maha Farid Mostafa: Kom el-Koffar, part II: Datierung und historiche Interpretation des Textes B, Annales du Services des Antiquites de l'Egypte 71, pp. 169–184, pls. I-II
- ↑ Maha Farid Mostafa: The autobiography 'A' and a related text (Block 52) from the tomb of Shemai at Kom el-Koffar/Qift, Studies in honor of Ali Radwan II, Cahiers Supplement aux Anales du Service des antiquites de l'Egypte 34, ed. Khaled Daoud, Shafia Bedier and Sawsan Abd el-Fatah, pp. 161–195, pls. I-IV.
- ↑ a b c d e Toby Wilkinson, The Rise and Fall of Ancient Egypt: The History of a Civilisation from 3000BC to Cleopatra, London, Bloomsbury, 2010, ISBN 978-0-7475-9949-4, pp. 121–22.
- ↑ Michael Rice, Who is who in Ancient Egypt, 1999 (2004), Routledge, London, ISBN 0-203-44328-4, p. 133
- ↑ Alan Gardiner, Egypt of the Pharaohs: an introduction, Oxford University Press, 1964, p. 108
- ↑ Margaret Bunson, Encyclopedia of Ancient Egypt. Infobase Publishing, 2009, ISBN 1438109970, p. 371.
- ↑ Christopher Eyre, The use of documents in pharaonic Egypt, Oxford University Press, 2013, ISBN 978-0-19-967389-6 pp. 224–26.
- ↑ a b c Gregory Gilbert: "Three recently excavated funerary stelae from the eighth dynasty tomb of Shemai at Kom el-Momanien, Qift", Journal of Egyptian Archaeology 90, pp. 73 – 79, 2004.
- ↑ Labib Habachi: God's Fathers and the Role They Played in the History of the First Intermediate Period, ASAE 55 (1958), pp. 170–172.
- ↑ Labib Habachi: The Tomb of Princess Nebt of the VIIIth Dynasty discovered at Qift, SAK 10 (1983), pp. 205–211
- ↑ Maha Farid Mostafa: The Mastaba of SmAj at Naga' Kom el-Koffar, Qift, Vo. I, Cairo 2014, pp. 88-90, figs. 13-14
- ↑ Maha Farid Mostafa: The Mastaba of SmAj at Naga' Kom el-Koffar, Qift, Vo. I, Cairo 2014, pp. 79-106
- ↑ Nigel C. Strudwick, Ronald J. Leprohon (ed.): (Writings from the Ancient World), Society of Biblical Literature 2005, ISBN 978-1589831384, available online, see pp.345–347
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Shemay című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
