Sejtmagvacska
A sejtmagvacska (más néven nukleólusz) a sejtmagon belül elhelyezkedő, általában egy, néha több kerek, erősen festődő sejtszervecske. Ez a sejtmagon belüli legnagyobb szerkezet.[1] Szerkezete és tömege a sejt életciklusai során változik, osztódáskor eltűnik, anyaga szétoszlik, majd az osztódást követően újraképződik. A sejtmagvacska egy finoman szálas, egy szemcsés és egy halványan festődő szerkezeti elemeket magába foglaló összetevőkből áll. A finoman szálas vagy fibrilláris szerkezet az rRNS-molekuláknak felelnek meg, ezek itt képződnek nagy mennyiségben. A szemcsés vagy granuláris szerkezet a riboszóma-alegységeknek felel meg, míg a halványan festődő szerkezeti elemek a kromoszómáknak a sejtmagvacska kialakulásáért felelős DNS-szakaszok.
A sejtmagvacska legfőbb funkciója a riboszómák termelése, valamint azok alegységeinek előállítása. Ezek aztán a citoplazmában alakulnak teljes értékű riboszómákká.
A sejtmagvacska betegségei a nukleolopátiák,[2][3] és a sejtmagvacskát vizsgálják a rák elleni kemoterápia célpontjaként.[4][5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ O'Sullivan JM, Pai DA, Cridge AG, Engelke DR, Ganley AR (2013. június 1.). „The nucleolus: a raft adrift in the nuclear sea or the keystone in nuclear structure?”. Biomolecular Concepts 4 (3), 277–86. o. DOI:10.1515/bmc-2012-0043. PMID 25436580. PMC 5100006.
- ↑ Hetman M (2014. június 1.). „Role of the nucleolus in human diseases. Preface”. Biochimica et Biophysica Acta 1842 (6), 757. o. DOI:10.1016/j.bbadis.2014.03.004. PMID 24631655.
- ↑ (2022. november 27.) „Effects of Human Nucleolus Upon Guest Viral-Life, Focusing in COVID-19 Infection: A Mini- Review.”. Iranian Journal of Pathology 17 (1), 1–7. o. DOI:10.30699/IJP.2021.540305.2744. PMID 35096082. PMC 8794558.
- ↑ (2014. június 1.) „Targeting the nucleolus for cancer intervention”. Biochimica et Biophysica Acta (BBA) - Molecular Basis of Disease 1842 (6), 802–16. o. DOI:10.1016/j.bbadis.2013.12.009. PMID 24389329.
- ↑ Woods SJ, Hannan KM, Pearson RB, Hannan RD (2015. július 1.). „The nucleolus as a fundamental regulator of the p53 response and a new target for cancer therapy”. Biochimica et Biophysica Acta (BBA) - Gene Regulatory Mechanisms 1849 (7), 821–9. o. DOI:10.1016/j.bbagrm.2014.10.007. PMID 25464032.
További információk
[szerkesztés]
