Székó
| Székó (Sejkov) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Szobránci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1412 | ||
| Polgármester | Peter Tokár | ||
| Irányítószám | 072 51 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | SO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 192 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 28 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 116 m | ||
| Terület | 7,03 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 40′ 55″, k. h. 22° 13′ 25″48.681972°N 22.223517°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 55″, k. h. 22° 13′ 25″48.681972°N 22.223517°E | |||
| Székó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Székó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Székó (szlovákul: Sejkov, ukránul: Szejkov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Ungvártól 8 km-re, északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek.
A mai települést 1412-ben említik először. Több nemesi család birtoka volt. 1427-ben 21 adózója lakta. 1599-ben 25 adózót számoltak itt. Később, főként a 18. század elején a háborúk és járványok következtében a falu elnéptelenedett. 1715-ben és 1720-ban egyaránt puszta volt és csak a század közepén telepítették újra.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „SZEKŐ. Tót falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és másfélék; fekszik Tenkéhez közel, mellynek filiája; határja középszerű.”[2]
1828-ban 35 házában 366 lakos élt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Székó orosz-tót falu, Ungh vmegyében, Unghvárhoz északra 1 1/2 mfdnyire: 143 r., 230 g. kath., 7 ref., 23 zsidó lak. F. u. Pribék, Ibrányi, s. m.”[3]
A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
Határában egykor lignitet bányásztak.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 430, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 206 lakosa volt.
2011-ben 194 lakosából 162 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Jézus Szíve tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1894-ben épült neogótikus stílusban.
- Ortodox temploma 1908-ban épült neobarokk stílusban.
- A községben meleg vizű forrás található.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Szobránci járás települései | ||
|---|---|---|
Szobránc (Sobrance) | ||
|  | |
