Segítő Szűz Mária-templom (Bodajk)

Segítő Szűz Mária-templom
műemlék, Basilica Minor
Légi felvétel a templomról és Bodajkról
Vallás	római katolikus egyház
Egyházmegye	Székesfehérvári egyházmegye
Védőszent	Segítő Szűz Mária
Építési adatok
Építése	17–18. század
Rekonstrukciók évei	1992, 2013 (templom), 2020 (kegyhely)
Stílus	barokk építészet romantika
Elérhetőség
Település	Bodajk
Hely	Szent István tér 1.
Elhelyezkedése
Segítő Szűz Mária-templom Pozíció Mór környéke térképén
é. sz. 47° 19′ 18″, k. h. 18° 14′ 12″47.32153, 18.2366
A Wikimédia Commons tartalmaz Segítő Szűz Mária-templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Segítő Szűz Mária-templom a Fejér vármegyei Bodajkon a Szent István téren található római katolikus templom és zarándokhely. A templom 2023-ban, Ferenc pápától Basilica Minor rangot kapott.

Története

A kápolna

Egy monda szerint Szent István király kápolnát építtetett ezen a helyen, melyet fiával, Imre herceggel gyakran és szívesen felkeresett. Járt itt Szent Gellért püspök is. II. Géza király idejében a keresztes lovagok vették át a kápolna gondozását, és folytatták azt egészen a török időkig.

A monda úgy tartotta, hogy Bodajk gyógyvizű forrása 7 évente elapadt, majd egy év múlva újra megindult, faleveleket hozva magával, ezenkívül a tó télen sem fagyott be. A csodás körülmények ösztönzésére Páter Wilibald a 17. század végén nekiállt megkeresni a néphagyomány történelmi alapjait. Wilibald épületmaradványokat sejtett a tó környékétől keletre levő domb alatt, ezért ásatásokat végzett. A néphagyománynak megfelelően egy kis kápolna alapjait, kőfalat és a fal mellett egy keresztény temető maradványait találta, ezért úgy döntött, hogy újraépíti a kápolnát. Támogatók segítségével a tó mellett malmot épített posztógyártáshoz, majd elkezdte rekonstruálni a talált romokat.

Az 1697-ben helyreállított kápolnát Széchenyi Pál kalocsai érsek, Kollonich Lipót esztergomi érsek és a veszprémi püspök a móri kapucinus rendháznak adományozta. Az elveszett oklevélre Volkra Ottó János veszprémi püspök 1719. május 3-án kelt megerősítő levele hivatkozik, melyben azt tudatja, hogy a kegykápolnában búcsút tarthatnak.

Esti látkép a kivilágított templommal

A templom

Ahogy nőtt a búcsújáró hívek száma, úgy lett túl kicsi a kápolna, ezért a móri kapucinusok egy új templomot építettek 1737 és 1768 között. Páter Gregor 1738. szeptember 8-i látogatásáról így számolt be: „Örömmel látom az új épülő templom falait”. Az 1739-espestisjárvány sem akadályozta a munkálatok folytatását. Berényi Zsigmond pécsi püspök és a Hochburg család egyik régi hűséges alkalmazottja egy-egy harangot ajándékoztak: az 1 mázsás harangot (Szent Imre tiszteletére) és a 65 font súlyú lélekharangot. 1742-ben Zichy Imréné Széchenyi Katalin egy kis orgonát adományozott az új templom számára. Az 1742-es felszenteléskor csak ideiglenes faoltár állt a templomban. Az 1745-ben elkészült főoltár Szent Timóth és Szent Teofilus ereklyéit tartalmazza.

1750-ben egy földcsuszamlás miatt támfalakkal kellett megerősíteni a templomot és a sekrestyét. 1760-ban megrepedt a nagyharang, ezért újraöntötték. 1765-ben került a főoltárra Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobra. 1768-ban a templom előtti oszlopokra felállították Szent Fidél és Nepomuki Szent János szobrait, melyeket 1966. május 29-én egy erős szélvihar miatt kidőlt hatalmas juharfa darabokra tört.

A templom és zarándokudvar 1930-as években

A kripta

A templommal együtt épült kriptában a fülkék választófalait az 1810. január 15-i móri földrengés ledöntötte, ezért 1812-ben a kriptát kiürítették, és az ott talált csontokat a szentély alá temették egy közös sírba. 1818-ban a Hochburg család leszármazottai kivételével a kriptába való temetkezést mindenki számára megtiltották, mert a kripta nem felelt meg az előírt normáknak.

A zarándokudvar

A kegyképhez fűződő csodálatos gyógyulások 200 év alatt úgy megnövelték a búcsújárók számát, hogy 1942-ben egy 15 000 főt befogadni képes zarándokudvar építését kezdték meg. Az udvar a második világháborúban nagy kárt szenvedett, de sikerült helyreállítani.

A kálvária és a keresztút

P. Wilibald alkotta Bodajkon a kálváriát és a keresztutat is. A Bodok-hegy délnyugati csúcsán 1736-ban Szent Antal napján állították fel a pesti iparosok által készített három keresztet és a Székesfehérvár városa által ajándékozott, Várpalotán elkészült Szűz Mária, János evangélista és Mária Magdolna szobrokat. Ekkor készült el a kálvária kápolnája is. A kálváriát 1736. november 26-án áldotta meg Padányi Biró Márton veszprémi püspöki helynök. A keresztúti állomások alapkövét ugyanebben az évben Szent Ferenc napján tették le. 1736. május 18-án helyezték el bűnbánó Szent Péter szobrát a hegy oldalában lévő kis barlangba. A kereszteket körülvevő kőfalra tizenhárom angyalszobrot állítottak, melyek azonban később a világháborúban eltűntek.

A bodajki búcsú

A bodajki búcsút szeptember 12-én, Szűz Mária nevének ünnepén, vagy a hozzá legközelebb eső hétvégén tartják. Ilyenkor több ezer római katolikus zarándok érkezik a településre. Bodajk igazán látogatott kegyhellyé a 17. század második felében vált, miután 1699-ben P. Sághy Metód a Segítő Szűzanya kultuszának fellendítése, Bodajk és a környékbeli települések felvirágoztatása érdekében 900 búcsússal először szervezett zarándoklatot.

A kegykép

A kegykép előképe

Előképe Lucas Cranach mester innsbrucki kegyképének passaui változata, amelynek magyarországi elterjedése szorosan kötődik a Magyarországon az oszmán uralom alóli felszabadulás előtti évtizedekben megjelenő, majd fokozatosan megtelepedő kapucinus szerzetesekhez. Magát a bodajki képet P. Wilibald bécsi útja során az ott élő Colloredo grófnő ajándékozta 1695-ben az építendő kápolna és a bodajki hívek részére.

A templom restaurálása

A templomot 1992-ben belülről restaurálták. 2012-ben ismét megkerülhetővé tették a kegyoltárt, mögötte kaptak helyet a lelkipásztori körzethez tartozó egyházközségek ereklyéi. A felújítás 2013. október 26-án készült el.

Források

• Dr. Potyondy Imre nagy prépostnak az Egyházmegyei Történeti Munkaközösség számára írt elaborátuma.
• Segítő Szűz Mária-plébánia honlapja
• Bodajk – Szent István zarándokhelye – Mária-út

További információk

• Bodajk város honlapja
• Segítő Szűz Mária plébánia – Székesfehérvári egyházmegye honlapja
• Kálvária-szoborcsoport. Műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2017. július 12.)
• Római katolikus templom, volt kapucinus templom. Műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2017. július 12.)