Ugrás a tartalomhoz

Seebach család

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk egy német főnemesi család szól. Hasonló címmel lásd még: Seebach (egyértelműsítő lap).
Seebach család
Főnemesi család
OrszágErnesztida szász hercegségek,
Német-római Birodalom
Nemzetségnémet
Rangfőnemes
A Wikimédia Commons tartalmaz Seebach család témájú médiaállományokat.

A Seebach család (másként írva Sebach, Seobach, Sebechi, Sobechi, Subach) egy Türingiából származó német főnemesi família, amely a Mühlhausen melletti Seebach településről kapta a nevét. Később a család bárói és grófi rangot kapott.

Magyarországi ág

[szerkesztés]
A család rábahídvégi ágának kriptája a település temetőjében
A család rábahídvégi ágának kriptája a település temetőjében
A kripta homlokzata
A kripta homlokzata

A család magyarországi ága Hans Seebach-tól (1530–?) ered, aki Oppershausen, Fahner, Cammerforst és Gottern városok birtokosa volt.[1]

1862. szeptember 24-én leszármazottja, Karl Seebach (1800–1879) bárói rangot kapott Károly Sándor szász–weimar–eisenachi nagyhercegtől(wd)[2] Az Eisenachban született Seebach Rudolf (1835–1904) fia ezt a címet megörökölve letelepedett Magyarországon, Vas vármegyében, aki osztrák-magyar lovaskapitány és a koltai egyházkerület felügyelője volt. Rábahídvégen kívül Andrásfán, Dénesfán, Lakhegyen és Lovásziban is volt birtoka.[3][4] Az 1870-es években már a rábahídvégi Seebach-kastélyban lakhatott, mert az ekkor átalakításra, kibővítésre került historizáló, eklektikus stílusban. A chernelházi Chernel Paulinával (1845–1917) 1873-ban, Szombathelyen kötött házassága után megváltoztatta a nevét a magyarosabb Rezsőre, miután áttért az evangélikus hitről a római katolikusra. A kastély innentől kezdve a Seebach családra szállt, akik állandó jelleggel laktak benne.[5][6]

Első gyermekük, báró Seebach Károly (1874–1934) később Vas vármegye törvényhatósági bizottságának a tagja, a nemeskoltai evangélikus egyházközség felügyelője és tűzrendészeti felügyelő lett, majd 1904-ben apja halála után megörökölte a Seebach-kastélyt.[7][8][9]

1875-ben megszületett Seebach Matild (1875–1964) nővére Szombathelyen, aki 1905-ben megörökölte a keresztapjától, Bertha Györgytől a rábahídvégi Bertha-kastélyt, mert Györgynek nem volt egyenes ági örököse, majd 1934-ben, bátyja halálakor a Seebach-kastély is az övé lett. Ebben az évben 832 kataszteri holddal rendelkező földbirtoka volt a bárónőnek a településen (ebből szántóföld 472, kert 19, rét 46, legelő 152, erdő 124, földadómentes rész 19 holdnyi, kataszteri tiszta jövedelme 7.231 aranykorona).[10]

1945 decemberében, a II. világháború végén szovjet katonák foglalták el a Seebach-kastélyt (csakúgy mint a Bertha-kastélyt is) és megsemmisítették a Seebach levéltárat és vele együtt minden értéket.[11][12] A család kriptája a rábahídvégi temető hátsó részében található.

Családfa

[szerkesztés]
  • báró Karl Seebach (Weimar, 1800 – 1879) – Mathilde Spesshardt (Hildburghausen, 1802 – 1860)
    • báró Seebach Rezső (Rudolf) (Eisenach, 1835 – Rábahídvég, 1904) osztrák-magyar lovaskapitány – chernelházi Chernel Paulina (Tömörd, 1845 – Rábahídvég, 1917)[13]
      • báró Seebach Károly (Tömörd, 1874 – Rábahídvég, 1934), Vas vármegyei törvényhatóság örökös tagja, a nemeskoltai evangélikus egyházközség felügyelője, tűzrendészeti felügyelő
      • Seebach Matild bárónő (Szombathely, 1875 – Rábahídvég, 1964)[14]
      • Seebach Mária (Szombathely, 1875 – 1878)
      • Seebach Amália bárónő (Rábahídvég, 1879 – ?) – Kézdy Vásárhelyi Géza (Rábahídvég, 1876 – Budapest, 1931)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Hans von Seebach (dán nyelven). En stor familie - Mit Stamtræ på Internet. (Hozzáférés: 2023. július 2.)
  2. ↑ Karl Freiherr von Seebach (dán nyelven). En stor familie - Mit Stamtræ på Internet. (Hozzáférés: 2023. július 2.)
  3. ↑ Virág, Zsolt. Vas megye kastélyai és kúriái, Magyar kastélylexikon, 192-193. o. (2004). ISBN 9632142802 
  4. ↑ Rudolf Freiherr von Seebach (dán nyelven). En stor familie - Mit Stamtræ på Internet. (Hozzáférés: 2023. július 2.)
  5. ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai: Rába-Hidvég. Seebach-kastély, Arcanum.com
  6. ↑ Seebach kastély, kastelyok.com, 2023.03.30.
  7. ↑ Virág, Zsolt. Vas megye kastélyai és kúriái, Magyar kastélylexikon, 192-193. o. (2004). ISBN 9632142802 
  8. ↑ Köztelek – 1934. 1-52. szám 1934-04-01 / 27-28. szám, Arcanum.com
  9. ↑ Budapesti Közlöny, 1927. április (61. évfolyam, 74-97. szám) 1927-04-01 / 74. szám, Arcanum.com
  10. ↑ Magyarország földbirtokosai és földbérlői (Gazdacímtár) (1937, Budapest), Arcanum.com
  11. ↑ Virág, Zsolt. Vas megye kastélyai és kúriái, Magyar kastélylexikon, 192-193. o. (2004). ISBN 9632142802 
  12. ↑ Vasi Szemle 1998 (52. évfolyam, 1-6. szám) 1998 / 2. szám, Arcanum.com
  13. ↑ Seebach Rezső (1835-1904), FamilySearch.org
  14. ↑ Seebach Matild (1875-1964), FamilySearch.org

Források

[szerkesztés]
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai: Rába-Hidvég. Seebach-kastély, Arcanum.com
  • Katafai-Németh József: Vas megye kastélyai és kúriái, 219. o., Sárvár, 2003, ISBN 9632060075
  • Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon, 5. kötet, Vas megye kastélyai és kúriái, 192-193. o., Budapest, 2004, ISBN 9632142802
  • Seebach, Geschlecht Thüringen. In: Johann Heinrich Zedler: Grosses vollständiges Universal-Lexicon Aller Wissenschafften und Künste. Band 36, Leipzig 1743, Sp. 1016–125. (Digitalisat). (németül)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Seebach_család&oldid=26270962”